Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | Kissné Vörösmarty Mária | 0 hozzászólás
Kedves Klubtagok! A Fórumban elvesztem úgy tűnik ezzel a hírrel. Mivel többen érdeklődtek - amit ezúton is köszönök - a cikkeknél is megpróbálom jelezni a Rigó Jancsi Fesztivált, új jelentkezési határidővel.
"A feketeszakállas, bozontoshajú vajda szeme villant a cigányok felé. A karaván ebből a szemvillanásból megértette, hogy jól van na, üssünk sátrat a domb gyepén. Közel a falu, közel az erdő, nem lesz szükség semmiben. Ide született a vajda unokája a világhírnevet szerzett Rigó Jancsi.
"Elkelne egy ilyen beszéd manapság is".
Pósa Lajos: Magyar vagyok
Magyar vagyok, magyar. Magyarnak születtem.
Magyar nótát dalolt a dajka felettem.
Magyarúl tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyör?szép hazám!
Lerajzolta képed szívem közepébe,
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!
Széles e világnak fénye, gazdagsága
El nem csábít innen idegen országba,
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
|
|
|
Cigányzenészek - „cigányzene"
Cigányzenészek nemcsak magyarok, hanem sok más nép között is működnek. Szerepük a hagyományos zene müvelésében több helyen - így elsősorban a balkáni országokban - ugyanolyan mértékű, mint Magyarországon. Mégis, a cigányzene kifejezés a világon mindenhol a zenélésnek azt a formáját és stílusát juttatja az emberek eszébe, amely nem is olyan rég - a 18. század végétől a 19 század közepe tájáig - a magyar kultúra részeként, Magyarországon alakult ki.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 2 hozzászólás
A kezdetekben nem gondotam, hogy ilyesmire szükség lesz, de az események megadták az okot arra, hogy""illemkódexet" állitsak fel.
A fórumozók és Commentezők néhány aranyszabálya
Hiszem, hogy mindenféle véleményt,
- legyen az pozitiv, vagy negativ, hibákat észrevételező -
meg lehet fogalmazni tárgyilagos hangvételű és a tárgyra koncentráló, indulattól, cinizmustól, gúnyolódástól, gyanúsítgatástól, kioktatástól, fölényeskedéstől, vagdalkozástól mentes, egymást és egymás álláspontját tiszteletben tartó és tisztelettel kezelő kulturált, egymás érzékenységét és jogait szem előtt tartó, és a másik embert tiszteletben tartó hangnemben.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 2 hozzászólás
Banda Marci kora egyik legnagyobb cigányprímása!
13 éve | [Törölt felhasználó] | 3 hozzászólás
Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat III. rész: Balázs Árpád (Kolozsvár, 1874. november 16. – Budapest, 1941. március 23.)
Orvosi vizit Balázs Árpádnál 1941. március 23-án du. fél 5-kor, 10 nappal gróf Teleki Pál kivégzése előtt. Balázs Árpád özvegyének, báró Bánffy Erzsébet Klárának lejegyezte dr. Hajdú Irén főorvos:
„Már nem gyógyszert kért a súlyos nagy beteg, csak gitárt és egy csendes, halk éneket. Szállt a dal: „Szeretnék május éjszakákon...”, s gördült a könny az orvosi kabátra… Aztán megcsókoltam a művészt homlokán, könnyes szemekkel hálásan nézett rám a feleség, a szelídség angyala, a bús asszony, a szenvedő madonna.
13 éve | Koltai László | 14 hozzászólás
Korunk sajátos jellemzője válságjelenségek tüneti kezelése: a körzeti orvos vérnyomáscsökkentőt ír fel a 110 kilós néninek, aki a 35 fokos melegben a gazdagon fűszerezett birkapörköltöt néhány szelet dobostortával és 1 üveg sörrel fojtja le, télen pedig a -10 fokos hidegben ebédért sorba álló hajléktalanokat az egyszeri meleg étel csak ideig-óráig óvja meg az éhezéstől és a fagyhaláltól. A tüneti kezelés mindig valamely probléma okozatát érinti, ennélfogva csak felszínes és átmeneti megoldást kínál.
13 éve | [Törölt felhasználó] | 2 hozzászólás
Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat II. rész: Kubányi György (1897-1945)
Híres szerzők ritkán hallható vagy sokak által még soha nem hallott gramofonlemez-felvételeiből szemezgető sorozatom második részében Kubányi Györgyre emlékezzünk.
Kubányi kortársa Kalmár Tibornak, hozzá képest azonban egész életében színes, sokoldalúbb és mondhatni: bohém egyéniség, mely a szatmárnémeti iskolai és debreceni színészi tanulóévek után az operett budapesti színpadainak bonviván szerepeiben talál magára.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
A lagziktól a Dankó Pista-díjig
(Szucher Ervin, Krónika, 2008. augusztus 4.)
A Szegeden megszervezett Dankó Pista cigányprímásról elnevezett nótaverseny győztese a csittszentiváni Szilágyi Sándor. A férfi azt reméli, nemsokára megalakíthatja saját cigányzenekarát. Bár már egy hónap is eltelt, amióta 38 éves fia Magyarországon megnyerte a Dankó Pista Nótaversenyt, egy csittszentiváni édesanyának ma is kicsordul a könnye, amikor Sanyikája szemébe néz
Cikkgyűjtemény Madaras Gáborról
2008. augusztus 27., szerda
Madaras Gábor - Nótáskedvű volt az apám LP 1959 / Madaras Gábor gyüjtemény ,+ bónusz album / Digital cleaning and remastered
Madaras Gabor - 01 - Hiába sut A vilagra - Ugy szoknek az evekMadaras Gabor - 02 - Notaskedvu volt az apam - Szeretem a kertetMadaras Gabor - 03 - Edesanyam edesanyam - Az a szokas jarjaMadaras Gabor - 04 - Nyarad partjan - Ne abrandozz orgonarol
---------------------------------------
Madaras Gbor - Legszebb Dalaiból
Nem javított verzió!--------------------01-Ha visszatekintek elszállt éveimre02-Ahogy en szeretlek03-Amikor fénylő két szemedbe04-Asszony lesz a lányból05-Az én jó apámnál06-Az hol én elmegyek07-Barackfa virága08-Édes tündérmese09-Édesanyám is volt nékem10-Eltörött a hegedűm11-Eresz alatt fecskefészek12-Gyere Bodri kutyám13-Gyere velem akáclombos14-Nótaskedvű volt az apám15-Őszirózsa16-Száz szál piros rózsát17-Valamikor fehér rózsa18-Valamikor neked vittem19-Valamikor ugy szerettem20-Vallomásra küldöm21-Van egy ház a Küküllőnél22-Világéletemben daloskedvű23-Nem zörög a harasztEz az LP, 1959-ben került a napvilagra Marosvasarhelyen / Tirgu Mures / .
Czinka Panna legendája.
Barna Mihálynak volt egy fia Czinka vezetéknévvel,aki apja mellett volt Rákoczy udvarában.Ez is cigányzenész volt,de róla nem maradt fenn más mind,hogy õ volt a legendás cigánylány,Czinka Panna apja.A legenda szerint,Czinka Panna,rut,kancsalszemû,kistermetû cigánylány volt,a kurucezredes Ocskay László táborában.Jókai Mór szerint,aki a „Szeretve mind a vérpadig”cimû regényében foglalkozik többek között Czinka Pannával is,a lehetõ legrútabnak irta le a cigánylányt,de a végén hozzátette,„Volt ennek a csúf kis szörnyeteg cigánylánynak egy hegedüje,aminek a húrjaibol azok az õ sovány kezei oly csodaszép dalokat tudtak elõcsalogatni a nyirettyüvel,hogy zokon megesett a szive annak,aki hallgatta.Õ maga szerezte azokat.Lángész volt.”Hibázik a legenda,és vele eggyütt tévedett a nagy iró.Mert ez a cigányleány nem lehetett azonos a kuruc cigánylányal,mert Czinka Panna 1711-ben született,a Rákoczy-szabadságharc szomorú végén.Vagy a dátumok hibássak?Mégis,akármikor született is,létezése nem kétséges.Sajógömörben,Lányi János földbirtokos birtokán született,és már 9-éves korában nagyon szépen hegedült.A földbirtokosküldte Rozsnyóra zenét tanulni.14 éves korában ment férjhez egy nagybõgös cigányzenészhez.Férjével és két sógorával alapitotta 1728-ban az elsõ ismert és hiressé vált magyar zenekart.Ott a Sajó partján élte le egész életét,habár messzire is elvitték zenélni.Késõbbi zenekara már a fiaibolállot.Sok pénzt keresett és szép vagyont hagyott családjának.Csáky bibornoktol kapott egy Amati hegedüt is,ami halálakor,1772-ben elkisérte a sirba...
http://www.kisalfold.hu/tudosito/sikerrel_zarult_a_notaest_teten/2230841/ 
A fenti linkre koppintva a Kisalföld tudósítását olvashatod az eseményről és ha a cikknél a fényképezőgépre koppintassz, megnézheted a többi képet is.
A szívem nótából van…
Beszélgetés a kitüntetett Lakatos Mihállyal
A Magyar Köztársaság elnöke augusztus 20 -án Lakatos Mihály előadó művésznek, prímásnak a magyar és cigányzene megismertetése érdekében végzett tevékenységéért, magas színvonalú előadóművészi munkásságáért "A Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagrend keresztje" kitüntetést adományozta. - Azt mondták nekem egyszer öreg romák, hogy gyermek születésekor az a szokás a cigányoknál, hogy a bölcsőben feléje nyújtanak egy vonót.
A Muzsika tv AZ ELMÚLT VASÁRNAP 18 ÓRAKOR bemutatta Tihanyi Tóth Csaba és Bognár Rita ötven perces műsorát CSENDÜL A NÓTA címmel.
A következő hétvégeken szombat, vasárnap 2-2 alkalommal fogják ismételni. A szombati műsorban 14 órát láttam.
Ha időtök engedi, feltétlenül nézzétek meg:! Én láttam is fenomenálisra sikerült. Csak gratulálni lehet a műsorhoz.
TIHANYI TÓTH CSABA ÉS BOGNÁR RITA magyarnóta műsora, közreműködik BOGNÁR BALÁZS. Kísér a Liszt díjas SZALAI ANTAL ÉS CIGÁNYZENEKARA.
Hozzáadtam az ismertetőhöz ezt a videót amit a youtuben találtam. kv.
Magyar nóta patthelyzetben?
2011. május 30. | kutivili
Ha a hatvanas években végigment az ember Duna-parton, csaknem minden étteremből cigányzene hallatszott ki. Könnyű, hangulatos aláfestést adott a vacsorázó vendégek számára, nem ritkán az ebédelőknek is. Nemcsak a felkapott belvárosi helyeken, hanem kiskocsmákban és vendéglőben is zenekar muzsikált. Külföldön és belföldön is nagy igény volt rá, valódi, értékes hungarikumnak bizonyult, habár akkor még nem így nevezték.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
A "Lehullott a rózsalevél"... II. magyarnóta éneklő verseny 2011. július 02.-án került megredezésre Kecskeméten az Újkollégium Dísztermében.
A verseny színvonalát jól jellemzi, hogy 15 fő helyett 20 főre emelték a döntőbe jutottak számát.
A lebonyolítás is színvonalas, kellemes volt, a kecskemétiek vendéglátásáról nem is beszélve. Meleg szeretettel fogadtak mindenkit, az asztalon a finom falatok váltották egymást, és természetesen az üditő és ásványvíz, a kávé ki nem fogyhatott.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Bangó Margit házában arany- és platinalemezek, régi fényképek sokasága díszeleg, melyek az énekesnő negyvenéves pályájának állomásait idézik fel. A magyar nóta és cigány zene királynőjével beszélgettünk.
Igazi tyúkanyó módjára minket is ebéddel kínál, mert mint mondja, vendégségbe nem szeret menni, de főzni és másokat vendégül látni annál inkább.
Hamarosan megjelenik a szakácskönyve, Határtalan Lakoma címmel. A főzés mindig fontos szerepet töltött be az életében?
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 1 hozzászólás
Összeállította: Csajbók Ferencné 
Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Turkeve/pages/zene_zene_zene.htm
IV. Ábrahám Miklóssal beszélgettem
Ábrahám Miklóssal 1998. április 7-én beszélgettem.
- Mikor, hogyan "találkozott" a népdallal, a népzenével?
- A népdalok a nemzet sajátos létezési formái voltak a XVIII., XIX. században. A népdal apáról fiúra szállt, ápolták, gyűjtötték a népi énekeket, s remekül szórakoztak is, miközben ajkukon felcsendültek a szebbnél szebb népdalok.
Sajnálattal teszem közzé a hírt, miszerint tegnap éjjel, Július 4-én 83. életévében elhunyt Ábrahám Miklós kiváló magyarnóta énekesünk.
ÁBRAHÁM MIKLÓS
Túrkeve, 1928. december 7. – 2011. július 4.
Hivatásos előadóművész, nótaénekes. Apja Ábrahám Lajos (gazdálkodó), anyja Herczegh Emília (háztartásbeli).
Iskolái: négy elemi, Túrkeve (1939-ben fejezte be); 1939-1947. gimnázium, Mezőtúr; két év Mezőgazdasági Szakiskola a Gazdasági Iskolában, Túrkeve; egy év irodavezetői szakiskola, képesített könyvelői szakiskola.
Dedikált példány
termékleírás
A dedikáció:Bebrits Lajosnak a régi melegséggel s igaz nagyrabecsüléssel Moór Péter1948 augusztus Első kiadás! Ritka, emigráns verseskötet! Emigráns és irredenta versek.egyéb adatok
Gyártó: MAGYAR JÖVŐ KULTUR BIZOTTSÁGA
| Kiadás helye: NEW YORK |
| Megjelenés éve: 1946 |
| 61 oldal, papír (puhaborító) |
Forrás:
Forrás:http://www.freeweb.hu/gyemantferi/scannert%20kottak/Szeretem%20a%20magyar%20notat.gif
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás