........Édesanyám, kedves anyám csak az a kérésünk

magyarnótát énekeljen minékünk

magyarnótát  kérünk, ettől forr a vérünk

ettől marad mindig magyar egész nemzedékünk........

Nóta Himnusza

Kis hazánknak áldott földjén
Ha egy gyermek születik,
Édesanyák dúdolgatva
A szívükhöz ölelik.
Dallal szőnek minden álmot,
Mely a rónán lágyan ring,
Magyar földön minden ember
Egy szép dallal születik.

Amíg élünk végig kísér
Tiszától a Dunáig,
Lelkünkben a magyarnóta
Nem hervad, csak virágzik.
Bárhol járunk a világban
Messzi földre kerülve,
Ha felcsendül egy magyarnóta,
Könny szökik a szemünkbe.

Ezt a kincset csak mi kaptuk
Őseinktől örökbe,
Ez segít át minden napon,
Bánatban és örömbe'.

Hungarikum Fesztivál

THÜRINGER BARBARA OKTÓBER 13., 11:05

Nem tetszett a román nóta, nem tetszett a magyar nóta, avagy hogyan tört be Diacon orra

Egy sepsiszentgyörgyi benzinkút melletti étteremben összeveszett a nótán egy magyar férfi, bizonyos L. L. és a Kovászna megyei fogyasztóvédelmi hatóság vezetője. A Krónika beszámolója szerint a magyar férfi arra lett figyelmes az étteremben, hogy egy mellettük lévő teremben egy hangoskodó társaság egyre-másra rendeli a román nótát. Ekkor társa felállt és a Hargitai fecskemadár című számot kérte, mire a román Mircea Diacon elkezdett mocskolódni, a zenekar felé köpött, majd közölte, hogy amíg ő ott van, magyar zenét nem fognak húzni.

"Karácsonykor az ember, hisz  egy kicsit a csodában, nemcsak te is én, hanem az egész villág, az emberiség, amint mondják, hiszen azért van ez az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."

                                                                                               (Márai Sándor)

Karácsony közeledtével a keresztény világ  Jézus Krisztus születésére emlékezik Az adventi időszak nemcsak az új egyházi év kezdetét jelöli, de mindannyiunk számára egyet jelent a reménnyel, a bizakodással, a feltámadásba vetett hittel.

Karácsonyfa, piros masni és igényes magyar nóta

– vigadtak a Vigadóban szerdán minap.hu| 2015. december 17. 13:29|

 Idén hat énekes szórakoztatta a vendégeket.Orth Éva, Demeter Sándor és Kolozsi Balázs, a Miskolci Nemzeti Színház művésze lépett fel, valamint Gáspár Ani, Újvári Marika és Jenei Gábor énekelt azon a karácsonyi koncerten, amit a Magyarnóta- Szerzők és Énekesek Miskolci Egyesülete rendezett.

  Az estnek a Vigadó Étterem adott otthont szerdán.

  Üdvözlöm!


Ambrus Ferenc vagyok, a MegbizhatoOldalak(pont)com tulajdonosa.
Jelen levelemben arról szeretném Önt tájékoztatni ,hogy
a(z) http://magyarnota.network.hu oldalon megtaláltam az email címét,
és ezért tudom most örömmel értesíteni arról, hogy weboldala sikeresen
bekerült azon adatbázisunkba, melyet speciális algoritmusunk, a Google
keresőjének adatait felhasználva épít, és tematizálva jelenít meg.

NÓTASZERŐKNYOMÁBAN

Magyar zenetörténet Dobszay László Mezőgazda Kiadó Beágyazás 7.

A magyar nóta Ha e fejlődő zeneélet mégsem számíthatott elég széles rétegre, pártolóra és élvezőre, ha mégsem foghatta át az egész magyar vidéket és egész magyar társadalmat úgy, mint kellett volna (s e hiány bélyegeit minden részében, kezdeményezésében, alkotásában hordoznia kellett) – ennek okait a XVIII. század történelmi örökségében kell keresnünk.

Valamennyien tudjuk, de a népdalgyűjtők tanúsíthatják a leghitelesebben, hogy a népies műdal, más szóval a magyar nóta még a legeldugottabb erdélyi, felvidéki stb. falvakban is megtalálható. A magyar nóta közvetlen elődje, a népzenét utánzó, hangszeres verbunkos muzsika volt.

Ez a zene a cigányzenészek közvetítésével Kodály szerint „… az első tömeges megjelenése olyan közérthetően magyar népszerű zenének, amit még ma is mindenki annak érez. Fél évszázadon át ez volt az ország zenei köztudata.”

Hallgasssatok meg néhányat a szívemhez legközelebb állókból

Van a földön néhány csoda évszázadok óta
Egyik ilyen ezek közül a szép magyar nóta.

„A népdalhoz a legrövidebb út a zenei műveltségen át vezet.:

(Kodály Zoltán)                 

 Horvay János szobra (1929) Népdal szobor

Hogyan születik? 

Hogyan érhető tetten a népdal születése,

A feltett kérdésre, hogy mi is az a népdal, kielégítő választ eddig senki nem adott.

A nép által teremtett, átvett, megőrzött dal, amit a nép énekel.

A népzene, a népi ének, a népdal a magyar kúltúra részét képezik

A népdal tovább él, öröklődik. Régen a  gyermekek már igen fiatalon megismerkedtek egy-egy tevékenységhez kapcsolódó dallam világával.

Miért hallgat a magyarnóta?

Énekel : Mezei Katalin

Zene : Kovács Ferenc,

Szöveg : Mezei Katalin.

Kisér az Újvidéki Rádió és Televizió népi zenekara, Schőn Ignác vezetésével.

MÉRT HALLGAT A MAGYARNÓTA ?

teszi fel a kérdést az előadó. tudjátok rá a választ?

Nótáink élnek, magyarságunk drága kincsei.

éltető erői, örömök és bánatok megszépítői

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Gránát Zsuzsa

nóta- és dalénekes

Budapesten született nóta- és dalénekes útja szinte a megszokott életpálya. Érettségi után énektanulmányokat folytat, amit jelentősen elősegít tehetsége és szorgalma. Rádiófelvételei 1968-tól vannak, majd az 1980-as évek meghozzák a TV-ben való szereplés örömét is.

Lemezei: Édesanyám lelkem 1992, Elszálltak az évek 1997, Megsárgul a levél 2001, Gyere prímás közelebb című cd-n Bokor Jánossal nótázik együtt.

Dóczy József (Miskolc, 1863. május 11. – Budapest, 1913. július 1.), nótaköltő.

Élete [szerkesztés]

Debrecenben és Budapesten tanult, jogot végzett. Magánúton kezdett zenét tanulni, s később sok szerzeményét országszerte énekelték. Pénzügyi titkár volt Debrecenben, Temesváron és Nagykárolyban. Cikkeket írt a Nagykároly és Vidéke és a Szatmármegyei Közlöny című lapokba, melyekben hangsúlyt kapott a szépirodalom is: versek, novellák, regényrészletek jelentek meg.

Az utóbbi időkben a nemzeti öntudatosodással együtt a magyar nóta műfaja is újra felemelkedőben van

A magyar nóták a kezdetekben előbb az úri osztály, a városiak körében váltak ismertté, majd a mezővárosi és falusi parasztpolgárság, a kispolgárság között s végül megszűrve, némileg átalakulva jutottak el a legszélesebb néprétegekhez.

Témái a boldog, vagy be nem teljesedett szerelem,  szerelmi bánat, lelki bánat, csalódás, elválás, magány, szülők, házasság, az élet apró örömei, bor, tánc, mulatozás, az idő könyörtelen elmúlásának tudomásulvétele, a halál, vágyakozás a szülőföld, a szülőfalu a fiatalság után.

Azt mondják, egy ország mûvészeti életének legalább olyan fontos fokmérôje állampolgárainak ízlése, mint mûvészeinek csúcsteljesítménye. "Magyarnóta- ügyben mindenki mondja a magáét - vélekedik Baranyi Ferenc költô. - Az úgynevezett egyszerû ember lelkesedik, a sznob ironizál, az értelmiségi fanyalogva gajdolja a közhelyeket: a magyarnóta giccs, felszínes érzelmekre hat, mûvészi igénytelenségre szoktat.

Szépen szólt a magyar nóta vasárnap délután, Sárosfán

MÉRY JÁNOS 2015-11-19

Vasárnap teljesen megtelt a sárosfai kultúrház, hiszen a Csemadok helyi alapszervezete újra megszervezte a Felső-Csallóközi nótaénekesek találkozóját, melyre 11 nótaénekes kapott meghívót. A kis faluban megrendezett nótadélutánon a zenét Mezei Ernő és zenekara szolgáltatta, nem is akár hogyan, hiszen kezdésként mindjárt a Monti csárdással indított a kitűnő művész. Mezzei Ernő szólója után sorba következtek a fellépők, akik számomra meglepő módon egytől egyig kitűnően énekelt.

S.O.S.

Magyarnótaszerzők és Énekesek Országos Egyesülete
Nógrádi Tóth István elnök
1068 Budapest, Városligeti fasor 38.

Magyar Klarinétosok Szövetsége
Balogh József elnök
1011 Budapest, Bem rkp. 6.

 Bagó Margit nagy családból származik, nyolcan voltak testvérek. Egy időben súlyos gerincműtéteken esett át, két éve a rákból gyógyult ki. Ma már egyedül él, házvezetőnő segíti az otthoni munkákban. Ha ideje engedi, tavasztól őszig a velencei házában babusgatja rózsáit. Madárcsicsergésre ébred, a kertben reggelizik, beszélget a rózsáival és a tulipánfa virágait számolgatja. Kisunokáinak ő az imádott mamuci, a nagyobbak szupernagyiként emlegetik. Lekváros, túrós derelyét követelnek tőle és „mamalevest”.

Ifj. Magyari Imre zeneszerző
Az én bánatom (szövegíró Skoday László)
Azt hittem, hogy boldog leszek (szövegíró Bud Antal)
Én is hittem egyszer (szövegíró Skoday László)
Harminchárom rózsafámon (szövegíró Brand István)
Két kis arany karikának (szövegíró Bathó Sándor)
Kóbor őszi széllel (szövegíró Skoday László – ifj Kalmár Tibor)
Ne ábrándozz orgonáról (szövegíró ifj Kalmár Tibor)
Piros hajnal, piros élet (szövegíró Marcali Frigyes)
Szólj, szólj csalogány (szövegíró Brand István)
Vadrózsa csárdás (szövegíró Tüttő János)
Vágtató lovakkal (szövegíró Simkó Elemér)
Vallomásra küldöm (szövegíró Skoday László)
Virágos nyár az életem (szövegíró Sándor Jenő)
Visszanézek életembe (szövegíró Farkas Imre)
Volt egyszer egy tévedésem (szövegíró ifj Kalmár József)

Id.

ÉN GYÖNYÖRŰSÉGEM

Jaj, de messze estél tőlem, nem láthatom édes kicsiny orcád! Minden este gondolatban felkereslek, elmegyek tehozzád. Nézd te is a csillagokat, ha kigyúlnak odafenn az égen. Találkozunk bizonyosa csillagok közt én gyönyörűségem, én gyönyörűségem. Jaj de nagyon homályosak a csillagok ott fenn a mennybolton! Keresgélem a miénket és a könnyem törölgetem folyton. Nem jött már hír hetek óta. levelet se küldesz már nékem, S azért halvány minden csillag, mert elhagytál én gyönyörűségem én gyönyörűségem.