Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA

Régebbi cikkek

Címkék

bangó margit cigányzene ismerkedés kecskemét kotta lászló mária madarász katalin magyar nóta magyarnóta makó népdal népzene nóta nótacsokor nótaest nótázás operett találkozó zene zeneszöveg

MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA cikkei

Badacsonyi kéknyelűt címmel vidám nótaműsor a szépkorúak köszöntésére

1 hete | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

MAKÓI FÁTYOL MISI ÉLETÚTJA

1 hete | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 1 hozzászólás

MAKÓI FÁTYOL MISI ÉLETÚTJA írta: Bozsogi Attila

A délalföldi Makó városának, és térségének, talán legnagyobb múlttal rendelkezı cigánydinasztiája a Fátyol dinasztia. Családfájuk levéltári és egyházi nyilvántartások felkutatásával 1703-ig vezethetı vissza. Tehát már a Rákóczi szabadságharc idején, családjuk ısei ebben a városban muzsikáltak, és minden generáció fiai muzsikusok voltak. E 300 évet magába foglaló történet végén állt a legendás hírő cigányprímás: Fátyol Misi, aki a megtestesítıje lett, az ideális prímás fogalmának, és magában hordozta a zenekarvezetıi erényeket, és szaktudást egyaránt.

Utolsó hozzászólás

Varga Zoltánné Marika üzente 1 hete

Nagy elismeréssel olvastam végig ezt a csodálatos életutat, kedves Magdika.És örömmel és tisztelettel gratulálok,hogy szobor is emlékeztet rájuk.Köszönöm,hogy ennyivel több lett emlékemben a zenész társadalomról. Szeretettel.Marika.

Tovább

Gyémánt Ferenc 70!

2 hete | Molnár Magdolna | 1 hozzászólás

Gyémánt Ferenc 70!

AUGUSZTUS 29, 2018

Gyémánt Ferenc születésnapja alkalmából nem csupán életrajzáról írunk, hanem néhány énekest- akik a dalait éneklik- megkerestünk, hogy meséljenek róla.

1948. augusztus 29-én született Gyöngyösön. Pásztót tartja szülővárosának, hiszen ott élt születésétől fogva. 5 és fél éves volt, amikor édesapja meghalt, így édesanyja egyedül nevelte fel őt és nővérét. 9 évesen kezdett el zongorázni, ám 4 év után eltanácsolták a hatvani zeneiskolából, mivel a tánczene jobban érdekelte.

Utolsó hozzászólás

Gál Ede üzente 6 napja

Barabás Művész Úr Búcsúdal előadása után találtam meg ezt a cikket.
Születésnapja alkalmából gratulálok Gyémánt Ferenc Úrnak.
Teljesen "megfogott" a dal szövege, biztos vagyok benne,hogy a többi dala is ugyanilyen nagyszerű,szívből jövő költemény.

Tovább

Elhunyt Erdélyi Rózsa

1 hónapja | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

network.hu Meghalt Edélyi Rózsa 2018 július 31-én

Isten nyugosztalja-

https://youtu.be/4uSYvfJY23Q

Nótától volt hangos a Hagymaház

1 hónapja | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

Nótától volt hangos a Hagymaház

Kátai Zsuzsa nótaénekesnő szerint is megtisztelő fellépni a makói Hagymaház színpadán. A nézők nagyon élvezték a dalokat, többen együtt dúdoltak, énekeltek az énekesekkel a mai előadáson.

Gajáta Fanni - Makó

Sokan váltottak jegyet a szombati nóta délutánra, ahol Dobó Katica, Kátai Zsuzsa, Makói Varga Anna, Bokor János és Sülyi Károly lépett fel. Az énekeseket Báder Bélaés zenekara, illetve ifjabb Rácz Lajos prímás kísérte.

Tovább

Szabó Szilvia a dal szeretetében

1 hónapja | Kapi Gábor | 0 hozzászólás

Szabó Szilvia a dal szeretetében

Szabó Szilviaa dal szeretetében

Még nem is régen babérkoszorús emlékplakettet vehetett át művészi pályáján eltöltött 20 év alkalmából. Napjainkban újabb jubileumhoz érkezett Szabó Szilvia művésznő. Előadói munkásságának egyik szép és legújabb termését tartom a kezembe, melynek borítója vidám hangulatot tükröz. A kisállatok szeretetéről tanúskodik CD-jének a címe: "Egy cica, két cica..." Ezt a zenei kiadványt egy korábbi lapszámunk leközölte (2002.

Tovább

A mindent túlélő műfaj

1 hónapja | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 1 hozzászólás

A megosztó, mégis mindent túlélő műfajHajdú Sándor 2017. 09.29. (XXI/39)

Jó ebédhez szól a nóta, kerti lugas, tyúkhúsleves, pörkölt. Megannyi kelléke a szocialista vasárnapoknak, a „boldog” kádári időszaknak, amelyért annyi nosztalgikus szív kiált még ma is. Ez a rengeteg ellentmondást, vitát, indulatot kiváltó műfaj sokaknak savanyú, de mégis magyar, olyannyira, hogy csak a Kárpát-medencében terjedt el, mert itt sírva vigad ma is mindenki, a köznéptől a miniszterelnökig.

Utolsó hozzászólás

Horváth Ferencné Erzsi üzente 1 hónapja

Úgy legyen!És mindenki aki tud tegyen érte!Akár úgyis,hogy adjuk át az unokáknak cseppenként!

Tovább

Mi várható?

2 hónapja | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 1 hozzászólás

Kmk - Közmunkások, Munkanélküliek, Kenyérkeresők fényképe.

Utolsó hozzászólás

Gál Ede üzente 1 hónapja

Meg is vannak a kormány újabb adói.

Magyarnóta kocsma nélkül

2 hónapja | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 2 hozzászólás

Magyar nóta, kocsma nélkül

Szuromi Rita írása 2010. 12. 13. 14:37

A magyar nóta évszázados kultúránk része. Mégis úgy tűnhet, csak az idősebb generáció körében örvend népszerűségnek, a fiataloknak már nem lehet elhúzni a nótájukat...

A dal bennünk van. A műfajok sokaságából és sokszínűségéből adódóan mindenki megtalálhatja a számára legkedvesebbet. Így fogalmaz Gonda László zenetanár, az Egerben működő Hevesi József Magyarnóta Klub korrepetitora, aki szerint nagy baj, hogy a fiatalok már nem ismerik a nótákat és sokszor azokat a lakodalmas rockkal azonosítják.

Utolsó hozzászólás

Kovács Istvánné Mária Magdolna üzente 2 hónapja

Hát igen, sajnos. Azért hoztam ide. köszönöm az észrevételt.

Tovább

DABASI FARKAS PALI ELŐADÓ MŰVÉSZETE

2 hónapja | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 1 hozzászólás

DABASI FARKAS PALI ELŐADÓ MŰVÉSZETE

INFORMÁCIÓK
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv:
TÉB határozata:
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
A témával kapcsolatos zeneművek: link
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2015.06.10.
Megyei értéktárba továbbítva: 2015.10.13.
Kategória: kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése: 175/2015-ös döntésével felvételre került

Dabasi Farkas Pali életútja:

Dabasi Farkas Pali a kor szakírója, Markó Miklós (*1865 †1933) adatai szerint 1873-ban született Alsódabason.

Utolsó hozzászólás

Kovács Péter üzente 1 hónapja

A századforduló neves cigányprímásainak életét és életművét kutatni és ennek eredményeit publikálni derék munka, elismerést érdemel, korunknak mégsem divatja. A cigányzene fénykorában élt Farkas Palinak és a korabeli neves cigányprímásoknak életművét feledésbe taszította a politika és a politikai érdekeket kiszolgáló média, mely különösen mostohán bánik a minőségi cigányzenével. Ha a műsor-összeállításban a minőségi elv érvényesülne a politikai érdekek helyett, akkor mindenekelőtt Farkas Pali és a századforduló többi kitűnő cigányprímásainak hangzó életművéből kellene kiindulni.

Az elmúlt 10 évben több pályázatot nyújtottunk be az Osztrák-Magyar Monarchia cigányzenés felvételeinek népszerűsítése, kiadása és – neves szakemberek közreműködésével - tudományos igényű feldolgozásának támogatása témakörében, a legcsekélyebb eredmény nélkül. A kulturális vezetés – a jelek szerint - azonban nem lát többet a tradicionális cigányzenében, mint turisztikai látványosságot, külföldieket még néhány étterembe csábító marketingeszközt a bevételek növelése céljából, a törvényalkotó szerint pedig csak a 100 Tagú Cigányzenekar gyakorlata hungarikum.
A cigányzene színvonala ugyanolyan sokat romlott, mint a magyar nótáé az elmúlt évszázad alatt. Ideje lenne legalább megismertetni és népszerűsíteni a fénykorának előadóit és felvételeit.

Közösségben Mindenben