Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
a múlt század eleji, társadalmi helyzetképnek is felfogható műdal:
Künn a pusztán szántok-vetek, kezem-lábam fárad,/
Téged pedig az uraság viganóban járta,/
Becsületed feláldoztad, de én azért nem átkozlak…
Bátyán is énekelték a könnyűvérű asszony nótáját:
Van néköm szép szoknyám, nem az uram vötte,/ A szekszárdi piarcon a farom kereste.
z én életemnek úgyse lesz jó vége,
Mégis dacos szívvel tekintek elébe!
néha jó is voltam-fönn javamra írják...
|
|
15 éve | Szabó Eszter | 0 hozzászólás
Kedves magyarnóta klub tagok!
A Vörös Sári Magyarnóta Egyesület, - VÖRÖS SÁRI magyarnóta énekesre –emlékezve 2009. június 6-án (szombaton) 14 órai kezdettel EMLÉKMŰSORT rendez Hajdúszoboszlón, a Bocskai Mozi Kerthelyiségében. (Hajdúszoboszló, Hősök tere 18.)
Műsorban közreműködik néhány volt Vörös Sári tanítvány.
Farkas Rozika, Kovács Marika, Tamon Erika, Szabó Eszter, Karcagi Nagy Zoltán, Pásztorka Sándor, Monzinger Ferenc nótaénekesek.
15 éve | Makkainé Zana Irma | 0 hozzászólás
Sűrű csillag ritkán ragyog az égen,
Az én babám szénát kaszál a réten,
Olyan szépen penge-penge-pengeti a kaszáját,
Odavárja kökényszemű babáját.
Ha legény vagy, gyere velem kaszálni,
Ne csak mindig a lányokkal cicázni.
Vágok olyan sűrű-sűrű-sűrű rendet a réten,
Kilenc kislány nem szedi fel a héten.
Sárga répát dombra nem jó ültetni,
özvegy asszony lányát nem jó szeretni
egyszer mondtam vala -vala- valamit a lányának,
beszaladt és elmondta az anyjának
Megvan nékem az a bolond szokásom,
Iszom a bort hogy ha nem is kivánom,
Erre még az öregapám öregapja tanított,
Aki még a hordóval is koccintott.
Piros rózsák beszélgetnek, bólintgatnak úgy felelnek egymásnak.
Találgatják hová jutnak, mely sarkába ennek a nagy világnak.
Szépasszonynak hó keblére, vagy egy gyászos temetésre, koszorúba fonják
Vagy talán az éjszakába valahol egy kis kocsmába, egy szép lányra szórják.
És egy napon útra kelnek száraiktól búcsút vesznek a rózsák.
Mert énnékem virág kellett letéptem egy holdas éjjel száz rózsát.
Pirosrózsák illatával, halkan síró muzsikával, üzenem tenéked,
szegény vagyok, semmim sincsen, a száz rózsa minden kincsem, hát add érte a szíved.
A Hagita alján lakom én
az Olt vize füzes partján,a part peremén
ottan áll egy kis lakocska, szívem oda vágyik vissza
a Hargita hegy aljában, a fenyvesek illatában
születtem és vágyom vissza én.
Üldöz a sors évek hosszán át,
üldöz engem a természet mint vándormadárt
óh te szépséges Hargita, mért csalogatsz, mért hívszvissza
elűzött a sors engemet, haza mennék, de nem lehet
csak haza vágyni, sírni tudok én.
A kanyargó Tisza partján ott születtem,
Oda vágyik egyre vissza az én lelkem.
Pásztor síptól hangos ott az árvalányhajt termő róna,
Édesebb ott a madárdal, kékebb az ég zöldebb a fű szebb a róna.
Látlak-e még szőke Tisza füzes partja,
Kondulsz-e még kicsinyfalum kis harangja.
Vár-e még rám az a kislány fájó szívvel ahogy írta,
Térdelek-e még előtted Édesanyám kakukkfűvel benőtt sírja.
Lemegyek a, lemegyek a picne fenekére
Felülök a, felülök a hordó tetejére
Jó bort iszom, mégsem vagyok részeg
Ha a babám, az a csalfa két szemébe nézek
Feljövök a, feljövök a pince fenekéről, / hatudok/
Miután már lemásztam a hordó tetejéről.
http://www.youtube.com/watch?v=--U5_zAvvC4
Ami boldog szerelmunket....
Feher galamb szall a falu felett...
Csardasok.. Alacsony volt de nagyot huzott a hegedun. Mindig rovid vonoval kezdett be.
Szeretettel invitálok minden érdeklődőt szülőfalumba, Gyöngyöstarjánba, ahol 2008. május 30-31-én két napos vigasságra kerül sor elsősorban a falu központjában, de több helyszínen is pl. a híresebb helyi pincékben.
A pünkösdi nótaműsorra szombaton 18.00 órás kezdettel kerül sor és a résztvevő énekesek: Grényi Aranka, Pásztorka Sándor, Rákosi László és jómagam Kiss Anna, zenél az apci Radics József zenekara.
Jó borokkal és helyi specialitásokkal várja a falu a vendégeket és nagyon jó szórakozást kívánunk mindenkinek!!!!
Zámbó Jimmy sokszor tett kirándulást a magyar nóta berkeibe is
Ne szidjatok soha engem, én a szidást nem érdemlem,
nem tudok más lenni.
Mert akinek a szíve fáj hajnalban is mulatni jár,
nem lesz abból semmi.
Szeretem a cigányzenét az italból sosem elég,
rohanok a végső sötét elmúlás elébe.
Éjszakáról éjszakára azt húzatom a csárdában,
vége van már vége.
Akkor sirassatok engem, majd amikor a szívemben,
nem szólnak már a nóták.
A riport a Sátai gyűjtés szünetében történt Balogh Rudolf ózdi prímással.
Kérdező: Juhász Gergely
Riportrészlet:
JG: Hány évesen kezdtél el zenélni?
R: hat éves voltam. Feles hegedűn, majd háromnegyedesen
JG: Kitől kaptad?
R: Ajándékba, mert apámat nem is ismertem 3 és fél éves voltam mikor meghalt. Öten voltunk testvérek, árva gyerek voltam.
JG: Ott Ózdon?
R: Ott Ózdon.
JG: Kitől tanultál zenélni?
R: Úgy tanultam, hogy „hallgatóztam" sokat, rádióból is.
Forrás: http://index.hu/kultur/media/tkl0710/
Ahogy gyöngyözött föl a lelkükből...
A Petőfi rádióról június elsején eltűntek a korábban rendkívül népszerű cigányzene- és nótaműsorok. A Jó ebédhez szól a nóta a kevésbé frekventált középhullámra került, a Petőfin pedig "menő" zenével kárpótolják a hallgatókat. Ízlések és pofonok különbözőek, de ha ennyire elsuvasztják a magyar zenei örökséget, akkor a fiatalabbaknak esélyük sem lesz, hogy megismerkedjelenek vele.
Cigányzenekar
A jórészt, vagy kizárólagosan romák által játszott hagyományos zenei műfajok állandó összetételű zenekarai.
A műfajok alapján több eltérő fajtájuk alakult ki, melyek egyben egy nagyobb földrajzi egységnek a jellegzetes hagyományos hangszeregyüttesét jelentik.
Megkülönböztejük a vonós, a fúvós és pengetős hangszeregyüttesek több típusát, valamint vegyes felállású kamarazenekarokat.
Ezen felállások legtöbbjét - különböző nyelveken - hagyományosan cigányzenekarnak nevezik, egyes formációk pedig nem a műfajból automatikusan adódóan, hanem a tagok elhatározása alapján hívják így magukat.
Hajdú-Bihar megyében elsőnek alakult meg Sárrétudvariban a Nótakör Egyesület 1999-ben,
|
Annak idején 22 nótakedvelő lelkes tag hozta létre a nótakört, melynek elnöke Drágánné Szabó Eszter nótaénekes művésznő volt. A tagság mára megduplázódott, s a kezdetektől fogva aktív tag, a nyíregyházi főiskola szociális munkás szakos hallgatója, Lepnyán Viktor vezeti két éve az egyesületet.
A2007. év magyarnóta szerzője: Siliga Miklós
ARTISJUS-díjak ünnepélyes átadása 2007. május 11-én volt
Az Ő nevéhez fűződik a sokak által oly kedvelt nóta : a 'Tiszta Fehér Oltár' zenésítése is.
2008. Március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából állami kitüntetések és művészeti díjak kerültek átadásra.
SILIGA MIKLÓS, Tiszta fehér oltár című „sikernóta” atyja, 2008-ban kapta meg a Köztársaság Ezüst Érdemrend kitüntetést művészi munkája elismeréséül. a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Iskolája tanár-korrepetitora.
Siliga Miklós nótában és örökzöld dallamokban is egyaránt jeleskedik, de egyben több hangszeren zenevirtuóz is..
Zalay Lídia és Nádházy Péter
Mindketten a magyar rádió gyermekkórusában járták ki az iskolát.Zalay Lídia később a Zeneművészeti Főiskolát végezte el, míg Nádházy Péter a Színművészetit.Mindketten nagyon tapasztalt profi előadóművészek. Operett és nótaműsoruk méltán népszerű országszerte, sőt határainkon túl is.
Ilyen nincs, és mégis volt. Pálkerti Zsuzsannának 1951-ben, hétéves korában külön telefonvonal került a nevére, mert a szerepléseit levelezés útján már képtelenség volt szervezni. Fehér blúzban, fehér harisnyában, fehér masnival a hajában lépett fel ekkoriban, hófehér volt még a harmonikája is, melyen oly sokszor játszotta a Kalinkát, a Poljuskát és Brahms magyar táncai közül az ötödiket.
Egy varrónőtől tanult zenélni: az édesanyjától. Az asszony szépen énekelt, balalajkán és bendzsón játszott, és minden fellépésre elkísérte csodagyereknek tartott lányát.
Bicskey Dánielt a magyar nóta szerelmeseinek nem kell bemutatni, több mint hatszáz nótája között megtalálható a nótaolimpiát nyert bordal, a betyárnóta, az anyák köszöntése és a mulatós nóta egyaránt 74 éves Bicskey Dániel, a magyar nóta öregje hatszáznál is több dalt irt. A 2002-es nótaolimpia első helyezettje, az Év Nótaszerzője cím birtokosa, az Artisjus-díjas Bicskey Dániel, aki nótát, sanzont, táncdalt, cigánydalt, hazafias dalokat egyaránt alkotott, a mai napig aktív, szívhez szóló szövegeivel újra és újra megajándékozza közönségét.
15 éve | Kamocsárné Mező Szilvia | 4 hozzászólás
Nagy örömmel tájékoztatok minden kedves nótaénekest és nótakedvelőt, hogy a folyamatos magyar nóta- és népdaléneklés új világrekordja született meg a hét végén Győr-Ménfőcsanakon. Több, mint 50 órán át, pontosan 3007 percig, staféta-szerű váltással énekeltek a résztvevők a rekord-kísérletben. Annyira jól csinálták, hogy a rekord-kísérletből VILÁGEKORD született!
Köszönetünket fejezzük ki mindenkinek, aki a magyar nóta-és népdal fennmaradása, megőrzése és megismertetése céljából általunk meghirdetett rekord-kísérlet ügye mellé állt!
1949–1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott. 1961-től Budapesten él és magyar cigánydalokat ad elő.[3] Nemcsak előadja, hanem gyűjti is a dalokat, illetve egyes dalokat ő fordított le magyar nyelvre. 2007-ben a népi kultúra és népdalkincs ápolásáért, illetve előadóművészete elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki
Lemezei:
2007 Március 15-e alkalmából a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseit nyújtotta át az Országházban.
Balmazújvároson született, de iskoláit már Debrecenben végezte.Még az érettségi évében a miskolci színházhoz szerzõdöött, majd onnan rövidesen a szegedi Nemzeti Színház szerzõdtett át.
Ugyancsak hamarosan, sikeres fõszerepek után, visszaköltözik Debrecenbe és lesz a következõ tizenkilenc évben a Csokoni Színház vezetõ énekes-színésznõje.Idõközben a televízió is felfedezi és a Lili bárónõ címszerepében debütál.
1984-ben, Garas Dezsõ a margitszigeti Csárdáskirálynõ elõadás szerepére hívja meg, amelyet két nyáron is nagy sikerrel játszanak.1987-ben végleg Budapestre költözik, és miután egy évadot a József Attila színházban tölt, a következõ hét évben az Interoperett társulatának szubrett sztárja.
Szentesen született. Muzsikus családból származik, édesapja szintén énekes volt. Iskoláit Budapesten végezte,érettségi után vegyész-technikusi képesítést szerzett. 1971-ben fejezte be a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola ének tanszakát Budapesten. Még ebben az évben a Magyar Állami Operaház tagja lett, ahol Lenszkijként debütált Csajkovszkij:Anyegin címû operájában. 1976-ban elsõ díjat nyert a nemzetközi Toti del Monte énekversenyen. 1979- ben a nemzetközi zsüri különdíját nyerte a belga televízió opera-és énekversenyén.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás