Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 47 hozzászólás
Újpest Önkormányzata 2011-ben „Újpestért” Díjjal tüntette ki többek között:
László Mária kulturális szervezőt, rendezőt, nótaszerzőt, dalszövegírót, költőt, újságírót
A díj tárgyi részei: Dísz oklevél, újpest címerével vésett pecsét aranygyűrű, és egy két oldalas bronz emlékérem, László Mária nevével bevésve és sok sok virág.
László Mária a középiskola elvégzése után került az Újpesti Egyesült Izzóba, ahol számos vetélkedőn, szavalóversenyen indult és nyert különböző helyezéseket.
|
|
Annak ellenére, hogy az abonyi városi önkormányzat a szűkös anyagi keretek miatt nem tudta támogatni az augusztus 19-én megrendezett nótaestet, a program mégis remekül sikerült, hiszen a négyórás pazar, tizenkét fellépős műsorra több, mint kettőszázan váltottak belépőjegyet. A rendezvényről Acsai Ferenc főszervezővel beszélgettem, aki maga is nótaénekes és fel is lépett az esten. Egyetértettünk abban, hogy a magyar nóta a magyar kultúra éke, elválaszthatatlan része.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
A cigányság ez a velünk élő, akarva-akaratlan hozzánk nőtt népcsoport zenekulturális tevékenységével nagy szolgálatot tett a magyarságnak.
Muzsikáján keresztül beleépült nem csupán a képbe, amelyet a külföld alkotott magának a magyarokról, hanem egy időben magába a magyar nemzettudatba is. Itt mindenek előtt a korai romantikára, a magyar zenei önkifejezés első európai hatósugarú termékére, illetve vetületére, a vebunkosokra kell gondolnunk.
Ennek a műfajnak, magyar műzenei stilusnak, mely a nevét a korabeli toborzó táncról, annak zenéjéről kapta, lelkes cigánybandák voltak a kifejlesztői és elterjesztői.
Még szól a magyar nóta
I.Hargita Megyei Magyar Nótaéneklési verseny
2011 szeptember 25
Forrás:http://www.notatv.hu/meg_szol.php
HERCZEG MIHÁLY:
Felletár Béla zenetanár 1993 óta volt tagja a Szeremlei Társaságnak. Évtizedek óta ismertük, mégis keveset tudtunk róla. Magáról nem beszélt, csak arról, ami érdekelte, ami irritálta.
Életrajzi dátumaival nem sokra megyünk. Született Szegeden, de nem volt szegedi. Középosztálybeli családból származott, de nemesi ősökkel. Csanád és Temes vármegyei tisztségviselők állnak a háttérben, akiket génjeiben hordozott erényeikkel és hibáikkal.
Erdély országban van az én hazám… Erdély országban van az én hazám Ott nevelt engem az Édesanyám idegen nekűnk akár hol vagyunk Erdélyországban minden sóhajunk! szegény székely nép akár merre néz, akár merre jár az itala kőnny, a kenyere sár mert bocskorosoké kincses KOLOZSVÁR! Van egy ház a Tisza parton… Van egy ház a Tisza-parton, Ott becézett szelíd hangon, Dalolt anyám régen, Nincsen rajta cifra torony, Egyszerű kis szerény otthon, Mégis legszebb nékem.
Darumadár fenn az égen... | ||
Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál, vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll. Repülj, madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet, mondd meg az én galambomnak, ne sirasson, felejtsen el engemet. Ha majd egyszer, kisangyalom, veled együtt lehetnék, violaszín nyoszolyádba oldaladhoz simulnék. Szívemet a szívedre, gyenge legény létemre, ráhajtanám bús fejemet hattyúfehér fehér, fehér hattyú kebledre. |
Nem zavarom életedet... |
2 hete | 5 hozzászólás
„Ne ábrándozz orgonáról,
mikor már az őszirózsák
nyílnak…” címmel!
MAGYARNÓTA EST
KISKUNFÉLEGYHÁZÁN
2011. október 15
-én 17 órai kezdettel
a Móra Ferenc Művelődési Központban
Fellépő művészek:
Tamon Erika - Kosáry Judit Koós Éva - Jakab Éva
Miklóssy József
Viszt Péter - Kosár Szabolcs Szabó Sándor
Kísér: Látó Imre vezetőprímás
és cigányzenekara.
Műsorvezető: Pölös János
Műsorszervező - rendező:
Szikora István
Telefon:06–30–512–8926 és
76–461–816
Társszervező: Mezei Istvánné
Franciska Telefon :06 - 70 - 296 – 0868
Tajti Lajos:Telefon : 06 - 20 - 560 –
1356
Támogatók: Sirius rádió, Trió Tv, Szuperinfó, Kis Czakó László, Kocsis
Edit virágkertész
Belépőjegyek vásárolhatók
2011.
Cigányzene/magyar nóta és népdal a Magyar Rádióban 1956. augusztus 12-18. és 2011. augusztus 12-18. között
1956. augusztus 12. vasárnap
Kossuth: 12h15-12h40: Jó ebédhez szólt a nóta. Lakatos Sándor cigányzenekara muzsikált, Máthé Jolán és Tekeres Sándor énekelt
Petőfi: 14h40-15h00: Népdalkórusok cigányzenekari kísérettel
18h13-18h40: Széki, tápéi és palóc népdalok
22h00-23h00: Magyar nóták, verbunkosok, csárdások
1956.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 2 hozzászólás
Ratkó LujzaA cigányzene szerepe a nyírségi falvakban
A TÁNCKÍSÉRET MÓDJAI
A régi falusi ember életének nemcsak ünnepeihez, hanem mindennapjaihoz is szervesen hozzátartozott a nóta, a muzsika.1 A mezőre jövet-menet, vagy munka közben is általános szokás volt a nótázás, szívesen és gyakran danoltak akár a mezőn, akár az utcán vagy otthon is. A legények dalolva mentek udvarolni a lányos házhoz, szeretőjük már messziről megismerte a hangjukat. Egy-egy új nóta igen gyorsan elterjedt a faluban, a fiatalok egymástól tanulták el őket.
A Morvay Károly Nóta- és Dalkör
"Túrós csusza tepertővel"
címmel ünnepi műsort rendez sok vidámsággal
2011. augusztus 28-án (vasárnap) 15 órai kezdettel
az Erzsébetvárosi Közösségi Házban.
(Bp., VII.ker. Wesselényi utca 17.)
Fellépnek:
Maglódi Kaláris Együttes
Tiszai Nagy Ildikó Tolnay András
Németh Anna Pék László
Henk Marika Vígh Levente
Kemény Ági Vass Varga László
Tóth Margit Németh Pál
Bukva Zsuzsa Dr.
13 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás
A magyar nóta és a cigányzene válságjelenségeinek okairól - II. rész
Az elmúlt 100 év magyar történelme a magyarság helyrehozhatatlannak látszó útvesztését eredményező tragédiák sorozata. Az emberáldozatokban, gazdasági, szellemi és kulturális javakban mérhető veszteségeket és károkat történelmi tanulmányok taglalják. A vesztes nagy háború utáni zűrzavarban Horthy Miklós kormányzósága idején viszont nemcsak a magyar gazdaság állt talpra a rendkívüli nehézségek leküzdését követően, hanem szilárd maradt a magyarság lelki talapzata, gerince és jelleme, a Horthy-évtizedek a magyarság emelkedésének évtizedei voltak a rendszer minden kritikája ellenére.
Nagyon szép hagyományunk, hogy minden évben augusztus 20-án megemlékezünk államalapító Szent Istvánról
Ez a nap Szent István király szentté avatásának, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. Az évszázadok gazdag tartalmat vittek bele, minden magyar ember megtalálhatja benne azt, ami számára ünneppé teszi ezt a napot.
A történelem során ehhez a naphoz még egy kedves ünnep társult, az új kenyér ünnepe is. Erre az időre learatják az összes gabonát, a szemekből lisztet őrölnek, és megsütik az új kenyeret, ezen a napon megszenteljük és megszegjük az uj kenyeret.
Klubunkban László Marika versével köszöntjük nemzeti ünnepünkön minden ünneplő klubtagunkat.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Az 1965-ben született Roby Lakatos hetedik generációs, közvetlen leszármazottja a legendás magyar cigányprímásnak, a Beethoven által is csodált Bihari Jánosnak, akiről Liszt Ferenc a következőket mondta: „Varázshegedűjének hangjai mint könnyek csorognak elragadtatott füleinkbe“. Roby Lakatosnak kora gyermekkora óta már eleve a fülében vannak ezek a melódiák. Túláradó, pezsgő fantázia, „ördögi hegedűsi“ virtuozitás, zseniális improvizációs készség és a legmélyebben megélt muzikalitás kapcsolódik össze művészetében.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Balról: Dr. Antal Miklós, Gruber Attila, Tihanyi Tóth Csaba
Már az is a veszélyeztetettségre utal, hogy MAGYAR KULTÚRA napját kell tartanunk, hiszen kihaló félben lévő élőlényeknek, veszélyben lévő értékeinknek nevezünk ki napokat. Ilyen hát a magyar kultúra is? Kivesző félben lévő?
Január 22-én, a MAGYAR KULTÚRA NAPJA alkalmából, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kulturális tagozatának Somogy megyei területi tanácsa és siófoki csoportja szervezésében hagyományteremtő civil-est beszélgetésen vehettünk rész.
13 éve | Kapi Gábor | 0 hozzászólás
13 éve | Cserta Lászlóné | 0 hozzászólás
Ezúton szeretném tájékoztatni Önöket, hogy Gránát Zsuzsa dal- és nótaénekes szept. 5-én 15 órai kezdettel megrendezésre kerülő Jubileumi műsorára a jegyek elkeltek; viszont a 11 órakkor kezdődő Jubileumi műsorra még jegyek KAPHATÓK a fenti plakáton feltűntetett elérhetőségen!!!
Budapesten született nóta- és dalénekes útja szinte a megszokott életpálya. Érettségi után énektanulmányokat folytat, amit jelentősen elősegít tehetsége és szorgalma.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 1 hozzászólás
XII. Őszirózsa - magyarnóta énekesek országos versenye Felhívás, jelentkezés |
|
2011. október 2-án, vasárnap, Ipolynyéken |
XII. ŐSZIRÓZSA
magyarnóta-énekesek
országos versenye
A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2011. október 2-án, vasárnap, Ipolynyéken rendezi meg a XII.
Aki úgy érzi, tudja a régi nótákat, jelentkezzék – bátorít a részvételre a nótaverseny szervezői nevében György László kultúrigazgató. Remélik, kikerül néhány tehetséges nótaénekes, akikről nem tud a világ.
Egyedi és hiánypótló rendezvény szervezésére vállalkozik a szentegyházi Mosoly Kulturális Egyesület, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola és a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Ház: szeptember 25-én először tartanak Hargita megyében nótaéneklési versenyt.
˝Visszanézek életemre, elmerengek csendben, felém jönnek hosszú sorban, kiket úgy szerettem...˝ – énekelte egyik kedves nótáját számtalanszor Gaál Gabriella.A magyarnóta-éneklés nagyasszonya már együtt van azokkal, akiket úgy szeretett: augusztus 3-án, 80 esztendős korában elhunyt.
Halálával a műfaj egyik legkiválóbb művelője, kutatója távozott, aki nótáival százezreknek vagy inkább millióknak szerzett örömet. Gaál Gabriella 1930-ban született Csepelen. Rimaszombaton töltötte a gyermekkorát, ott élt egészen 17 éves koráig.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Benedek ZoltánJeles prímások, nótaszerzők Nagykárolyban
Az első nagykárolyi cigányzenészekről - bandákról és zenés megnyilvánulásokról Eble Gábor történész, a gróf Károlyi család gazdasági és politikai életének tanulmányozója közöl néhány adatot. A család kulturális életének ismertetése során kihangsúlyozza, hogy a Károlyi uradalomban, akárcsak az ország más főnemeseinek udvarában, egy-egy fontosabb családi esemény, házasság, keresztelő vagy fejedelmi látogatás alkalmával, nagy pompával előkészített vigadalmakat rendeztek.
Szövegírók: | Urbán Katalin |
---|
Zeneszerzők: | Zsákay Ferenc |
---|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás