A cigányság ez a velünk élő, akarva-akaratlan hozzánk nőtt népcsoport zenekulturális tevékenységével nagy szolgálatot tett  a magyarságnak.

Muzsikáján keresztül beleépült  nem csupán a képbe, amelyet a  külföld alkotott magának a magyarokról, hanem egy időben magába a magyar nemzettudatba is. Itt mindenek előtt a korai romantikára, a magyar zenei önkifejezés első európai hatósugarú termékére, illetve  vetületére, a vebunkosokra kell gondolnunk.

Ennek a műfajnak, magyar műzenei stilusnak, mely a nevét a korabeli toborzó táncról, annak zenéjéről kapta, lelkes cigánybandák voltak a kifejlesztői és elterjesztői. Zseniális primások- mint például Bihari János vagy a fiatalabb  Rózsavölgyi Márk (1789-1848) - vonóján válik a verbunkos a XIX. századi  magyarság reprezentativ zenei műfajává, amely Haydnra és Mozartra éppugy hatást gyakorolt, mint később Beethovenre, Schubertra..vagy Berliozra.....a "bokázó" a bővített másodos cigány magyar hangsor, jellehzetes figurációk, triola-girlandok, a "lassú és friss" váltakozása, szélesen ívelő, szabad hallgató melodika és tüzes "cifra+ -ritmus - mindezek mint magyar motívumok szivárogtak be Európa zenéjébe,  messzíről elárulva hovatartozásukat.

forrás: Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve. Zeneműkiadó 1979. 59-60.

A korabeli cigányzenekarok -a legkiválóbbak - fejlettségére, tanulékonyságára jellemző, hogy nemcsak asztali meg tánchoz  való zenéléshez szolgáltak.

Helyenként műzenei, klasszikus zenei interpretátorokként is felléptek és pótolták a hiányt, amit a polgári fejlődés, a városi kultúra elmaradottsága okozott, hogy tudniillik Pesten, Kolzsváron, Kismartonon és egy két hasonló helyen kívül nem volt komolyzenei alkotások megszólaltatására alkalmas, tanult együttes az országban. A galántai zenekarról tudjuk például, hogy szimfóniákat, koncertműveket is játszott, nyilván hallás utáni betanulásban,  kotta nélküli előadásban

forrás:Sárosi i.m. 60

Másik vonatkozó adatunk szerint "a pestbudai magyar szintársulat 1790. évi első előadásán a nógrádi cigányzenekar szolgáltatja a zenét., s..... a magyar szinházi előadások később is többször cigánymuzsikusok közreműködésére szorultak"

forrás: Szabolcsi i.m. 60

Közismert természetesen a magyar muzsikusok szerepe is a verbunkos kultúrában - Lavotta János, Csermák Antal és mások - de itt most a cigányzenészek történetével foglalkozunk.

Részlet Felletár Béla: Makói primások és zenészdinasztiák cimű  könyvéből, amely 1997-ben jelent meg a Makói Városvédő és szépítő Egyesület gondozásában jelent meg. A makói cigányprímásokat és zenészdinasztiákat számbavevő kötete, élete utolsó munkája.

Folytatása következik.