Magyarnóta Blog: 2018. február

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9215 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9528 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 54 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9215 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9528 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 54 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9215 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9528 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 54 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9215 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9528 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 54 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Régebbi hírek

Még régebbiek 

MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA hírei - 2018. február

A műdal irodalom számontartja és közismert a nótakedvelők körében is  Egy magányossá lett ember édes és álmodozó megható vallomása a falu iránti szeretetről és a magáramaradottságról. Hallgassátok meg az előadókat: http://magyarnota.network.hu/video/tele_van_a_varos_akacfa_viraggal

link alatti videókon.

Nekem Miklóssy József előadásában és Szeletczky Zitától hallva tetszett a legjobban.

Fehér akác virág

Tele van a város akácfa virággal


A nap sugarai hajnali ragyogással vágnak végig az alvó falu felett; az éjszaka még nincs messze - fekete árnyai alig hogy elrohantak nyugat felé - mégis meleg van, s a fényre és melegre kizúdul a kasok népe.

Tovább 

A cikk forrása:http://www.e-nepujsag.ro/op/article/szabolcska-mih%C3%A1ly-%C3%A9s-marosfelfalu

 


Szabolcska Mihály és Marosfelfalu

Híres emberek, jeles települések
Keviczky Hugó: Szabolcska-emléktábla Szarvason, 1931

Marosfelfalu (Suseni, Prenzdorf) vegyes ajkú kisközség Szászrégentol öt kilométerre északra, a Maros egyik holtágának jobb partján. Alapításának pontos ideje nem ismert. Kezdetben szászok lakták, akiket IV. Béla telepített az 1241-es tatárjárás után elnéptelenedett vidékre.

Utolsó hozzászólás

A Harmonet.hu-n találtam ezt a részben Tele van a város akácfavirággal című versről írt cikket. Idehoztam attól függetlenül, hogy nem mindenben értek vele egyet. A vers , illetve a a vele készült nóta fennmaradt
és meghallgatható most is.......
A cikket Lelkes Miklós,2005. szeptember 26. 09:48 -kor jegyezte ELEMZÉS, IRODALOM, PRÓZA kategóriában

https://harmonet.hu/psziche /7966-szabolcska-mihaly:-tele-van-a-varos-akacfaviraggal.html


Az ötvenes években, mikor a gimnáziumi padokat nyomtam /illetve, matematika órán azok nyomtak engem/, irodalmi tanulmányaink során az Ady-Szabolcska affért is megemlítettük.
Az ötvenes években, mikor a gimnáziumi padokat nyomtam /illetve, matematika órán azok nyomtak engem/, irodalmi tanulmányaink során az Ady-Szabolcska affért is megemlítettük, Szabolcskát elítélően. Én nem elégedtem meg azzal a közönyös, immel-ámmal való elítéléssel, amivel osztálytársaim többsége, mert az én irodalmi bíráskodásom magasabb szinten mozgott /Rákosit is elítéltem, persze, dehogy Matyi Bácsira gondolok, az osztályharc akkori vezérére, hanem az úri, reakciós Rákosi Jenőre, Ady fő irodalmi ellenségére!/. Előástam hát Szabolcska versét, amelyben Adyt és követőit megtámadta /s amely utóbbira Ady Üzenet Költőcske Mihálynak című versével válaszolt, közlegénnyé, sőt, obsitossá fokozván le a "reakciós irodalom" által érdemtelenül tábornokká kinevezettet/.

Engem az afféron kívül más is érdekelt, mint büszke tollforgatót /egyik napilap ekkor már közölte Erdő című költeményem, a realizmus kis gyöngyszemét: valódi erdő volt benne, valódi fákkal, gombákkal, virágokkal!/, nevezetesen az: mitől lesz valaki olyan jelentéktelenecske-költőcske, olyan kispolgárian csacskaversírócska, mint Szabolcska. /Osztályomban érdekesen változgatott a kispolgári nézeteket vallók száma: történelem- és irodalomórán nem volt egy sem, mind elfogyott, óraközi szünetekben viszont a velem vitázók között gombamódra szaporodtak, akkor már nem látták a fától az erdőt!/

Nos, Szabolcska fenti címben említett versét választottam a kispolgáriság tanulmányozására. Sasszememmel rögtön észrevettem, hogy a vers mily szánalmasan "apolitikus": költőcskéje múltbeli ábrándozásaihoz, akácfáihoz menekül jelene problémái elől, azaz, még csak nem is menekül, hanem arcátlanul visszasétálgat oda.

Arról ír, hogy "Tele van a város akácfavirággal / Akácfavirágnak édes illatával", - miközben a város nyilván szociális bajokkal is tele volt, de a kis, gyáva, megalkuvó költőcske ezektől elfordította tekintetét. Egy akácfavirágországban bolyongott "ébren álmodozva", ahelyett, hogy legalább álmodozva ébredezett volna, ha már ébredésre és mások ébresztésére nem tellett vérszegény politikai vénájából. No és miként ment az akácfák alatt?! Úgy ment, ő maga írja, "mintha minden egy akácfa nékem illatozna", vagyis gondolatban már kezdte kisajátítani a közösség akácvirágait, ami jellegzetes individualizmus.

Észrevettem ám azt is, hogy e költőcske milyen helytelenül állítja szembe egymással a falut és a várost, és mennyire inkább a falut preferálja a várossal szemben, pedig - ki nem tudja?! - utóbbi munkásosztálya politikailag érettebb a falusi parasztságnál.

Úgy érzi, mintha "a város faluvá szépülne" az akácvirágoktól. Mitől lenne olyan szép a falu?! Én akkor már egyszer-kétszer voltam falun, sőt, egy alkalommal tíz percig kapáltam is, no, az annyiban érdekes volt, hogy előbukkantak a földigiliszták, meg egy zsírosan fehérfényű pajor is, utóbbiból lesz idő múltán a cserebogár, persze, csak akkor, ha nem eszi meg őt a vakond már pajorstádiumban. Az a kerekeskút is érdekes, kétségtelen, amikor lekerekezteti az ember a vödröt és a bádogedény nagyot toccsan a vizen, ámde fel is kell ám húzni a telt vödröt, - és mi van ha egy vödör víz nem elég egy napra?!

A kispolgári költő, mint Szabolcska is, polgárian nagyonfüllentős. Írja: "Ráismerek illatáról minden akácunkra." Lehetséges ez?! Gondoltam: ugyan, ugyan Mihályocska! Ha te illatáról meg tudod különböztetni Akácfa Julist, mondjuk, Akácfa Jánostól, hát megeszem a kalapom, - és inkább télen is hajadonfőtt járok a hajadonokkal!

Felmerül még e versben a költőcske gyermekkori álmának "ezer szép emléke". Jó emlékszámolók ezek a költőcskék? Tamáskodom! Náluk mindig ezer az emlék és százezer az ábránd. /Még odáig sem jutnak el, ameddig a mai piacgazdaságban a vevőket hülyére vevő kereskedőmultik, akik ezer helyett 999-et, százezer helyett 99990-et jelölnek meg árként, így mutogatván nagyon engedményes jószívüket./

Az utolsó versszakban Szabolcska, sok más kispolgári elődjéhez hasonlóan, emlékezetébe idézi az álomszövőszéket. Ezen szőtte álmát, - de hol van már az, szövőszékestül! Hol van "az a világ, ami akkor állt előttem?" - teszi fel a teátrális kérdést. A nagyközönséges átlagolvasó sem tudja ezt, de ő nem is keresi. Ő minderre csak éljenez, tapsol. Ám az értelmes olvasó is csak néz, néz: hiszen a költőcske semmit sem közölt arról milyen volt "ábrándjainak világa"! Azt vallja be csupán erről az ábrándvilágról: "Te maradtál csak belőle akácfa virága."

Hát... ha tényleg csak az maradt meg belőle, akkor /bár nem tudható, hogy eredetileg mi volt benne és miből mennyi/ az, végül, tényleg nem sok! Így sajnáltatja magát, nagy ravaszul, Szabolcska, még az utolsó sorral is hízeleg a nagyérdemű nagyközönségnek, rokonszenvet koldul!

Hanem rosszul is járt ám ez a Szabolcska Mihály, istentelenül, hiába írt olyan istenesen! Nektek, Kedves Költőtársak, elrémisztésül ideírom keserű sorsát: 1. folyton-folyvást ünnepelték /kutyául fárasztó ám az!/, 2.folyton-folyvást kiadták verseit /szintén fárasztó dolog, ehhez előzetesen le kellett írnia azokat/, 3. megzenésítették verseit és ezeket cigánymuzsikáltatták, úrinótáztatták /ki akarná, hogy becses versei dallamosítottan fülbemásszanak, mint azok az undok fülbemászók?/, 4. lehetővé tették utazásait Genfbe és Párizsba /unatkozhatott a hosszú úton, mert az majdnem addig tartott, amíg megy a gőzös Kanizsára, sőt, ha a külföldi gőzös csak félgőzzel megy, akkor picikét esetleg tovább is/, 5. verseit lefordították angolra, németre, franciára, olaszra stb. /márpedig minden fordítás versfelforgatás, igaz, Szabolcska verseinek csekély értékét ez talán nem tudta tovább csekélyíteni /, 6. a költőcskét kis falujából elrabolták, erőszakkal felhozták Budapestre, mindenféle előkelő irodalmi társaságok tagjukká választották, a Magyar tudományos Akadémia jól fizetett állást adott neki /kiszakították szegényt akácvirágos falujából, otthoni gyökereiből, ahol békésen öntözgethette volna a virágokat, és a kutya sem törődött volna vele, vagy, legfeljebb, csak a kutya/, 7. Ady Endre /a megtámadott/ híressé tette, utóbbiban Karinthy is segített, ő ugyan megtámadás nélkül /milyen megalázó hírnevet elfogadni a megtámadott kezéből-tollából!/.

No, szóval ilyen veszedelmes a nagyközönség kispolgári rokonszenve, vontam le a konzekvenciát már akkor, az ötvenes években, - igazi Költő messzire elkerüli azt! Óvakodni kell tőle!

Véleményem Szabolcska /Költőcske/ Mihály említett verséről alapvetően mind a mai napig nem változott /a nagyérdemű nagyközönségről pedig még kevésbé!/. Ám, amikor néhány szépirodalmi lapban azt a jónéhány, bonyolult kifejezésekkel agyonspékelt, égmagas színvonalú verset olvasom, melyek csúcsán a Költő saját lábai között kinyújtott kezével akarja megvakarni saját köldökét, annyit azért, kénytelen-kelletlen, meg kell jegyeznem: utóbbiaknál üdvös volna, ha szerzőjük egy-két lépést tenne visszafelé, Szabolcska "egyszerűség-kultusza" felé. No, csak egy-két lépést! Az a túlontúl nagy modernség, ami manapság egyre divatosabb, ugyanis könnyen visszazuhanhat Szabolcska egyszerűség-kultuszának szakadékába: egyszerűen érthetetlenné válhat.

Annyi bizonyos: akácvirágokról, itt, a fővárosban, ti már nem fogtok ilyen limonádéverset írni, Költőtársak... Ez a veszély nem fenyeget. Ma már mással van tele ez a város... Meg legtöbbünknek a hócipője is, télen-nyáron egyaránt...
(Lelkes Miklós: SZÉPIRODALMI ÉLMÉNYEIMBŐL)

Tovább 

 

 




 

network.hu


Ennek a vegyesen értékelt műfajnak állandóan bizonyítania kell, hogy igényes művelése része kell, hogy legyen a magyar zenei világnak. Valamikor rendkivül népszerűségnek örvendett szinte minden társadalmi réteg körében. Sokan lenézik ezt a műfajt, de azt nem tagadhatja le senki, hogy a kultúrális örökségünk részét képezi. népies műdalkülönleges egyedi jelenség, tipikus átmeneti felemás műfaj, melynek szerzője ismert és cigányzenekari kísérettel teljesedik ki.

Tovább 

BENEDEK ZOLTÁNJeles prímások, nótaszerzők Nagykárolyban*

 

Az első nagykárolyi cigányzenészekről - bandákról és zenés megnyilvánulásokról EBLE Gábor történész, a gróf Károlyi család gazdasági és politikai életének tanulmányozója közöl néhány adatot. A család kulturális életének ismertetése során kihangsúlyozza, hogy a Károlyi uradalomban, akárcsak az ország más főnemeseinek udvarában, egy-egy fontosabb családi esemény, házasság, keresztelő vagy fejedelmi látogatás alkalmával, nagy pompával előkészített vigadalmakat rendeztek.

Tovább 

A kanyargó Tisza partján



A Tisza mindig is meghatározta a magyar emberek mindennapjait. A folyó néha áldás, néha átok, lassú méltóságteljes hömpölygéssel, vagy zabolátlan rohamával beásta magát  a magyar szívekbe. A Tisza csodálatos szépségű szeszélyesen kanyargó "álmodó" partján ahol még a "madárdal is édesebb" terül el hazánk. Haza csak egy van, akármilyen is, de haza.  Szeretem a Tiszát és körülötte a tájat. Gyönyörű a látvány, vetekszik a földkerekség legszebb vidékeivel.

Tovább 

HangHordozók 2018 – Pályázat kortárs versek megzenésítésére

TEGNAPELŐTT 

Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó pályázati felhívásénekmondók, igricek, bárdok, trubadúrok, regősök, szólisták és zenekarok részére, kortársversek megzenésítése céljából, a Magyar Költészet Napja alkalmából megrendezett VERSMARATON kísérőrendezvényeként a kortárs magyar költészet népszerűsítése érdekében. tovább »  

 

KORTÁRS KÖLTŐK VERSEIT LEHET MEGZENÉSÍTENI
Magyar Idők
A hét elején elindult a Kárpát-medence legnagyobb versmegzenésítési pályázata.

Tovább 

Bordás Cecília, a 100 Tagú Cigányzenekar Háziasszonya


Írta: | 2014. nov 17. | Íróklub |  |

 

 

,,Úttalan utakon…/ De túl lélek-határon,/ túl gondolaton, túl minden álmon valami messze vár reánk,/egy fénysugár e rút világon:/ talán egy “mindent felejtés”./ Talán egy “mindent újrakezdés”/ a végső sziklaszálon.” (Wass Albert)

Bordás Cilire egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet: – Nézd meg, milyen gyönyörűséges verseket ír ez a hölgy!

Tovább 

Ez a cikk még 2013.10.21. 10:00-kor jelent meg a gyűlolt ellenségeink - Gudea enszi blogban.http://gyuloltellensegeink.blog.hu/2013/10/21/akinek_notaja_nincsen_szive_sincsen_annak

 

Akinek nótája nincsen, szíve sincsen annak

magyar nóta.jpg

„Igenis ne sírva vigadjon a magyar! A magyarban, az igazi magyarban, aki a jövő Magyarországát megalkotja majd, életerő van. Sírhat vérkönnyeket, ha oka van rá. De be kell látnia: azzal semmire sem megy.” 
(Kodály Zoltán)

 

 

 

Nem élhetek muzsikaszó nélkül, piros rózsa, feslő rózsa, nótát hozzál a síromra, az én édesanyám egy olyan jó asszony, nótáskedvű volt az apám, álmodó Tisza-part, sír a hegedű, jaj de csinos, de takaros menyecske, valaki a boldogságát pezsgő mellett siratja, húzd rá cigány!

Tovább 

Sárosi Bálint

A cigányzenekar múltja

 

1904–1944

 

A cigányzenekarok máig ismert szerkezetének kialakulása a 18–19. századforduló évtizedeiben történt. Fejlődésük, alakulásuk azóta egyenletes, éles korszakhatárt nem tudunk benne megjelölni. Könnyebb eligazodáshoz a 19–20. század fordulója látszott célszerű választóvonalnak. Jelen kötet az 1904. évvel indul, és az 1944-kel, vagyis lényegében a második világháború végével zárul. Ez az év a cigányzenekar történetében is igazi korszakhatár.

Tovább 

Kiss Anna


A klasszikus magyar nótát 2014. január 30-án HUNGARIKUMMÁ nyilvánították.
Híres költőink verseire is mint Petőfi, Ady és Gárdonyi, kiváló zeneszerzőink írták a zenét, Egressy Béni, Szentirmay Elemér, Thern Károly.
200 éve él a magyar nóta, gyakran énekeljük, sőt még azok is így tesznek, akik nem igazán kedvelik ezt a műfajt. 
Él Gyöngyöstarjánban valaki, aki ezt a műfajt képviseli, népszerűsíti és vele együtt településünket, nem más mint Gyöngyösi Kiss Anna akit a tarjániak Pannika néven emlegetnek.

Tovább 

 

Frido Diepeveen részben magyar származású, a hegedű, a cigányzene és a magyar nóta hozta vissza őt felmenői hazájába

Frido Diepeveen részben magyar származású, a hegedű, a cigányzene és a magyar nóta hozta vissza őt felmenői hazájába

Fotó: YouTube

 Frido Diepeveen Budapesti Gazdasági Egyetem fedett aulájában  egy cigányzenekar prímásaként húzza a magyarnótát.  Magyarázat: Frido Diepeveen  részben magyar származású, és éppen a hegedű, a cigányzene és a magyar nóta hozta vissza őt felmenői hazájába.   

Kedves NÓTA kedvelő ismerősök!


A 2013. évben Kerekes Katika segítségével megrendeztem Budapesten a Haller utcai (IX. ker.) művelődési házban, az első amatőr nótaversenyek győzteseinek döntőjét. Az ország határain belülről és kívülről jöttek az énekesek (50 fő volt a limit).
Azóta sokan kerestek azzal, hogy lesz e folytatás?
Örömmel tájékoztatlak titeket, hogy
2018. március 9-10 (péntek, szombat) Gyula városának Erkel Ferenc művelődési házában, a gyulai nótakedvelők egyesülete és a művelődési ház közös szervezésében kerül megrendezésre a II.

Utolsó hozzászólás

Sok sikert, csodálatos felvételeket kívánok.
Mária Magdolna kisérjen a szerencse !
Szeretettel : Erzsébet

Tovább 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.08.

 




A Dankó olyan töménységben önti ránk a nótát, ami egy zenetudósnak is elviselhetetlen

WEKERLE SZABOLCSLAKNER DÁVID

2018. február 8., csütörtök 12:40, frissítve: csütörtök 15:09

Lakatos Miklós és zenekara játszik a Dankó Rádió ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepi rendezvényen

Lakatos Miklós és zenekara játszik a Dankó Rádió ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepi rendezvényen

Fotó: Mohai Balázs / MTI



A 93 éves zenetudós, Sárosi Bálint munkásságának nem elhanyagolható részét arra áldozta, hogy bebizonyítsa: a magyar nóta, avagy népies műdal nem holmi alávaló, fitymálandó műfaj, hanem kultúránk nagyon is szerves részét képezi.

Utolsó hozzászólás

Sánta Béla üzente 1 éve

Na épp ez az kedves Péter! Ahogy írod - A mai fiatal nem tud különbséget tenni magyar nóta, népdal, cigánydal és mulatós között. - Hát épp ezért is kellene a Tisztelt médiának, már oktatásképen is megismertetni a fiatalokkal a nóta szépségét és különbségét a népdaltól meg a mulatós nyavalyától!. Tehát nemcsak a népdalt kellene évek óta műsorára venni, hanem a magyar nótát is, ha már egyszer Hungarikum. Ugyanúgy neki is kijárna a tisztelet: országos nótaverseny, porté műsorok készítése, stb.stb. Ezzel nem a népdal ellen beszélek, hanem az egyenlő elbírálás elvét szeretném kihangsúlyozni. A régi klubtagok talán még emlékeznek rá, hogy nemegyszer kinyilvánítottam a népdallal való hűvös viszonyomat, de amondó vagyok, hogy a fiatalok inkább a népdallal barátkozzanak, mint a minden művészi érték nélküli giccsel, a mulatós zenével. Ilyen értelemben alátámasztom a népdal-műsorok sugárzását, de nem háttérbe szorítva a magyar nótát!
Magam is felháborítónak tartom a jelenlegi, Duna Tv-ben sugárzott nótaműsorok megszólaltatóinak nívó alatti összetételét. Valóban többet érne, ha inkább nem is adnák, no de épp azért emelem fel a szavam, hogy a nótakedvelőknek is kijár az érték, és igen is követeljük a hamisítatlan magyarnóta-műsorok jelenlétét a tv képernyőjén!
Sánta Béla - nótakedvelő

Tovább 

A 2018-as  év Magyarnótaszerzője: Tóth János István 

 

 

Az Év Magyarnótaszerzője Tóth János István lett. Kétszázötven nótája közül hatvan szerepel lemezen, CD-n, valamint hallható a rádióban és televízióban is. Hat Nótaolimpián szerepelt sikerrel, több alkalommal dobogós helyezést ért el. A Dankó Rádió 2016-ban tizennégy nótáját vette fel a repertoárba.

 

Az év magyarnóta-szerzőjét  Nógrádi-Tóth István méltatta a díjátadón.

 

 

 

Az Artisjus-díjak célja tizennyolcadik éve az, hogy az előadók mellett tevékenykedő szerzőkre irányítsa a figyelmet, őket ünnepelje.

Tovább 

Az újra felfedezett régi csoda


"Van a földön néhány csoda évszázadok óta
Egyik ilyen ezek közül a szép magyar nóta.'
(Niczky Géza )


Tudtál róla?
Ha igen azért, ha nem azért segíts nekünk, hogy erről minden ember tudomást szerezzen!


Keressük a magyarnóta kedvelők táborába azokat a fiatalokat, akik eddig "eltüntként" voltak kezelve ebben a műfajban.
Ezért útjára indítjuk 2014. február 10-én a "nóta új barátai"-nak keresését.
Segíts ebben. kérlek osszd meg barátaiddal, ismerőseiddel, hogy keresésünk eredményesen zárulhasson.

Tovább 

Az anyósom olyan ám

– magyar nóta műsor

 

“Az anyósom olyan ám” címmel magyar nóta műsort rendez a Fráter Loránd Nótakör a Kondor Béla Közösségi Házban,

2018. február 17-én, szombaton 14 órakor.

Fellépnek:

Smidéliusz Éva, Péter Anna, Kemény Ági, Demény Ibolya, Takács Marika, Karakas Rózsa (vers), Vásárhelyi-Prodán Miklós, Szabó Csaba, Papp József, Szabó Vince, Kiss Attila Andor és Fényes György.

Kísér: Dani János és cigányzenekara

Műsorvezető: Bíró Mária

Művészeti vezető, rendező: Fényes György a Magyar Arany Érdemkereszt Kitüntetettje

A műsor után tánc, a talpalávalót Féder Tamás zongoraművész húzza.

Tovább 

Magyar nóta és marhapörkölt
Magyar nóta és marhapörkölt

A klasszikus magyar nóta 2014 óta hungarikum, ezzel hivatalosan is bekerült nemzeti kincseink sorába, amelynek lényeges eleme, hogy az adott művet cigányzenekarral adják elő. A klasszikus magyar nóták szerepe és azok megfelelő, professzionális színvonalú előadása azért is fontos, mert sok ember életérzésének felelnek meg, és zenei igényét elégítik ki.

Cegléden is valamennyi korosztályban fellelhetők a magyar nóta barátai.

Tovább 

MURAVIDÉK

2018. 01. 23. 11:1A magyar nóta éppúgy a kultúránkhoz tartozik, mint az irodalom, a képzőművészet vagy a zene bármely másik ága – hangzott el a muravidéki településen, Radamoson még szombaton megrendezett nótadélután megnyitóján.

Szabó Mária, a helyi Harangvirág Turisztikai és Művelődési Egyesület elnöke többek között ezért is tartja kiemelten fontos feladatnak a nóták megőrzését, továbbadását.

Az egyesület e cél érdekében szervezte meg immár harmadik alkalommal azt a magyar nótákra felépített zenés találkozót, amelyre olyan muravidéki és magyarországi dal- és nótaköröket hívtak meg, amelyek repertoárjában megtalálhatók a magyar nóták is.

Tovább 

 2018 február 2.

Emléke legyen áldott

 

Látjátok Testvérek

ennyi az élet,                         zárul földi pályám, 

immár sírba térek! 

network.hu

 


 Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, az ezer arcú cimbalom varázslója 


100 Tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája utolsó útján e földi életben végső nyughelyére tért, hogy lelkét  az örökkévalóságnak 

adja .

A cimbalom Paganinije a menny országában az angyalokat dícsőiti, bravúros   játékával az égi zenekar szólistája lett.

Utolsó hozzászólás

https://www.youtube.com/watch?v=kpz-Wrywr_M


A fenti videó alatt megnézhetitek a búcsuztatást.

Tovább 

Ez történt a közösségben:

Sánta Béla 7 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 7 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 7 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

László Mária 2 napja új képet töltött fel:

Orokifjak_koszontese_iden_is__2019_oktober__11_2098490_7954_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu