Nem muzsikus – csak zseni

 Piros bársonyba kötött emlékkönyvébe Otto Klemperer csak annyit jegyzett bele: "Nem muzsikus - csak zseni."

Budapesten született 1889. november 3-án, s néhány vidéki színházi évet és a munkaszolgálatot leszámítva nem is lépte át szülővárosa határait. Artistának készült, színi tanulmányokat végzett, de a világot jelentő deszkákat hamar felcserélte egy barna pianínóra, amely mögött aztán egész életét töltötte, előbb a Dohány utcai Kulacs vendéglőben, majd az Akácfa utcai Kispipában.

Id. Járóka Sándor Nótaszó MTV 

id. Jaroka Sandor ciganyzene Tv felvetel Öreg Sügöle bőgő, Tyutyu brács, Báder cimbalom

Beni cimbalom, Balázs öcsi bőgő, Grabóc brács, Bódi laci klarinét, Bufó a második hegedűs

Rátonyi Pali cimbalom, Horváth Péter brács, Saláta bőgő, Csonka Gabi klarinét, Berki Béla (Acsai) mésodik hegedű, és Járóka Pál.

MTI) A magyarnóta-éneklés királyának fejére került a korona Budapesten; a megtisztelô címet Tolnai András, a 100 Tagú Cigányzenekar nótaénekese kapja, az ünnepélyes ceremóniára zenészbaráti körben került sor.

A muzsikustársadalom több száz éves tradíciója szerint a közösség választása alapján a saját mûfajában a legkiválóbb viselheti a címet és a koronát, amelyet nagyszabású és látványos ceremónia keretében adnak át.

Magyarország elsô megkoronázott prímáskirálya "36." Rácz Laci volt 1830- 1886 között, és halála után 100 évig nem is volt olyan mûvész, aki kiérdemelte volna az elismerést.

Nem feledik a híres baritonistát

BIATORBÁGY – Száz éve született Hámory Imre operaénekes, aki fiatalon költözött Biára, és öregbítette sikereivel a település hírnevét. Ő volt az első magyar, aki Amerikában élő adásban énekelt magyar nótát. A város zenei programmal idézi fel alakját.

A baritonista opera-, operett- és nótaénekes negyven évig lakott Biatorbágyon. Az Operaházban Bánk bán Petúrjaként mutatkozott be, de 86 opera baritonszerepét tudta és énekelte.

Az első Nótaolimpiát a Fráter Lóránd Társaság 1933. május 6-15. között rendezte meg. Keretében nótapályázatot írtak ki, énekversenyt rendeztek.

A nótapályázaton Kárpát Zoltán, Kossovich Pál, Németh Béla, Sándor Jenő és Pápai Molnár Kálmán arany-, Gerzsó Angéla, Mihály László, Adorján Sándor és Járossy Jenő pedig ezüstkoszorút nyert.

Az énekversenyen Népessi Lucia, Raffay Erzsi, Utry Anna, Bardócz Dénes, Ignáth Gyula és Orbán Sándor arany-, Hamerly Lili, Matolcsy Margit, Steller Mária, Hámory Imre, Ráday László és Teleki Sándor ezüstkoszorút kapott.

Malatyinszki András / Független Hírügynökség

2009. júl. 13. ... Megdöntötték a folyamatos magyar nóta és népdal éneklés magyar és világrekordját is a Hajdú-Bihar megyei Ujszentmargitán

A világrekord is megdőlt ÚjszentmargitánPéntektől vasárnapi tartott a nótázásMegdöntötték a folyamatos magyar nóta és népdal éneklés magyar és világrekordját is a Hajdú-Bihar megyei Újszentmargitán. Péntektől vasárnap estig a 480 résztvevő több mint 2500 dalt énekelt, összesen 3307 percen át - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Bertók Józsefné a rekordkísérlet főszervezője.

Jani bácsi hatszáz nótát írt

Vannak emberek, akik éveken, évtizedeken keresztül a közelünkben élnek s nem tudjuk, milyen rejtett értékekeket hordoznak magukban. Pedig a 85 éves Paladi János valójában nótaszerző, fiatalabb korában több magyar nótaverseny győztese volt, zilahi, nagyváradi, kolozsvári, majd nagybányai évei alatt közel 600 nóta, hallgató, csárdás zenéjét és szövegét szerezte. Négy füzetre való anyaga van nyomdakész állapotban, ám mindeddig nem talált támogatót megjelentetésükhöz…

Szerencsére Gáspár Attila zilahi zenetanár felfedezte nekünk.

Szeged - Nótafák élnek köztünk. A magyar nótát éltető egyesület havonta egyszer, a szegedi batyubálon, július 26-án pedig önálló esten ad alkalmat a műfaj élvezetére.

A magyar nemzet fenntartójának is tekinthetjük a magyar nótát például az 1848-as forradalom leverését követő időszakban. A nóta a magyar ember lelkéből fakad – nótázik, ha boldog, de ha kesereg, akkor is dalra fakad – jelenti ki Majzik István. A Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete vezetője fontosnak tartja a műfaj népszerűsítését.

Emlék - Galambszívet örököltem, Nótás kedvű volt az apám Országúton hosszú a jegenyesor, Nem zörög a haraszt, Egy kicsi ház van a domb tetején, Csitt, csak rózsám hallod

A Nóta Tv-n Zámbó Jimmy és Balázs Pali dalai mellett világzenei kínálat is szerepel. Az adó nemcsak itthon, hanem Nagyváradon és Bukarestben is fogható lesz.

Újabb csatorna indul hamarosan, mely zenét fog sugározni, és nem csak Magyarországon, hanem a Kárpát-medence nagy részén fogható lesz. A készítők elsősorban nótaslágereket ígérnek, például mint Balázs Pali vagy Zámbó Jimmy dalai, de emellett a világzene is helyet kap majd a Besh o droM-tól a Balkán Fanatikig.

 Ebben a blogban szeretnék megemlékezni Rácz Béla brácsásról, aki szintén makói cigányzenész volt.

A figyelmemet a kiszomboron élő fia, Medgyesi Béla  hivta fel rá a Fátyol Mihály szobor avatása kapcsán:

 - "Nagyon örülök, hogy Fátyol Mihályról ily módon is meg emlékeznek,hiszen a maga idejében a város jelképe volt.Szinte mindenki ismerte, és elismerte az ő munkásságát!Élt a városban sok olyan cigányzenész, a 60-as évektől akik szintén megérdemelnének, valamilyen elismerést,akár haláluk után is!Hiszen tudjuk,hogy a város ebből a szempontból nagyhatalom volt.Egyébként a Fátyol Misi bácsi és az én édesapám lelki jó barátok voltak.Apám is makói zenész volt,a Maros vendéglőben muzsikált a 60-as évek elején, egészen 1966 02.12.-én bekövetkezett haláláig.

Magas, karcsú, jó megjelenésű udvarias modorú fiatalember. 1984-ben egycsapásra az egész ország megismerte. A Vomopárbajnak nevezett ifju primások vetélkedőjén, amit a televizió közvetített első lett.

Amilyen ő maga olyan a hegedűhangja: karcsú, hajlékony, kifejező szinte beszél kezében a hangszer, máskor dalol , andalít, ismét máskor ellenállhatatlanul táncra hív, mint a mesebeli csodahegedű.

Puka Károly szivesen muzsikálna, mint nyilatkozna.

-1963-ban születtem Budapesten, de a származásom száz százalékig makói.

Ma olvastam az alábbi HÍR - t! Ha ez igaz lenne, de szép is lenne!

http://index.hu/kultur/media/2009/07/21/nota_teve_neven_indul_uj_csatorna/

• MTI

Július 7-én megkapta a sugárzási engedélyt a Nóta tévé, amin a magyar nóták mellett világzenét is adnak majd. Az adást Magyarországon és Romániában is lehet fogni.

Kárpát-medence-szerte sugározzák majd annak a magyar zenei csatornának az adását, amely Nóta tévé néven indul hamarosan.

  Fátyol Mihály ebben az évben  szeptemberben lenne 100 éves, erre és munkásságára emlékszik a város a köztéri alkotással.
A szobor a Széchenyi téren áll  a Korona Szálló sarkánál, de a főútról jól látható helyen 
Az 1:1-es méretarányú szobor  polgári kezdeményezésnek köszönhető,  nem csupán egy portré, hanem egy kicsit a zenész életét is sikerült megformázni, azzal a mozdulattal, ami talán épp a produkció után vagy közvetlen megelőző pillanatot ábrázolja.

  Makó önkormányzata országos pályázatot hirdetett egy Fátyol Mihályt, egykori közismert cigányprímást megformázó szobor megalkotására. A 10 pályázó közül Kiss Jenő műve nyert, amelyet kedden életnagyságban is bemutattak.

A héten kedden, aik a város főterén jártak, ma késő délelőtt már megtekinthették Fátyol Misi bronzból készült szobrát a végleges helyén. Ekkor az utolsó simításokat végezte éppen az alkotáson Kiss Jenő, a képviselő-testület által kiírt pályázat győztese.

Minden pénteken délelôtt elsôsorban erdélyi nótaénekesek, híres prímások dala, muzsikája szól a Marosvásárhelyi Rádióban. A rádió megalakulásától kezdve szívügyének tekintette a szép magyar nótát, hallottuk Kacsó Ildikót, a Szól a nóta szerkesztôjét.

Kedves klub tagok szeretném tudni, hogy más is jelentkezett-e közületek a Dankó nótaversenyre, mert én igen, de azonkívül, hogy befizettem 2000Ft-ot semmi nem történt azóta nagy csend van. és semmi információt nem kaptam róla. Kérlek benneteket jelezzetek vissza nekem.

100 Tagú Cigányzenekar. XVII. Cigánykarnevál. 2007. augusztus 4. Budapest. Rigó Mónika a 100 Tagú Cigányzenekar kíséretével énekel.  

Tisztelettel ajánlom Rigo Monikát-magyarnota és cigánydalok éneklésre.web .oldala:www.rigomonika.com.

falunapok.notamusorok és egyébb fellépésre

Rigó Mónika 1980. szeptember 15-én született Somorján. Tizenkét évesen már egyházi dalokat énekelt a templomban, majd úgy tizenöt éves lehetett, amikor a kezébe került Bangó Margit hanglemeze.

A film a 100 Tagú Cigányzenekar belgiumi koncertjét mutatja be, és bepillantást enged a kulisszák mögé.