Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Forrás:http://gramofon.nava.hu/737015267/ott_ahol_a_maros_vize
|
|
|
Nyílt levél a hajdúnánási Nótaéneklési Versenyről!
Kedves Nótabarátok!
Veszélyeztetett örökségünk, a magyar nóta kincs megőrzése és továbbadása iránt érzett felelősségünk, valamint a tapasztalatszerzés, ill. a rendezvény támogatása vezetett bennünket Hajdúnánásra, a 2012. 06. 16-ra meghírdetett Újra szól a magyar nóta II. Magyar Nóta Éneklési Versenyre.
A Felhívásban, ill. a mellékelt papírkán hangsúlyozott "ez nem pénzszerzési akció(ja!) a klubnak, hanem egy komoly megmérettetés" helyett valójában alábbiak voltak:
1.
Ady Endre:
Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Magyar ott a síkon, szívig magyar minden,
Magyar a vér is még az én ereimben.
Hej, hogy olyan ritkán emlékszem meg róla,
Hej, hogy messze tőlem az Ér-mosta róna!...
Nem tehetek róla!...
Énrólam talán ezt eleve rendelték,
Fáradt volt a lélek, hogy belém lehelték,
Novemberi nap volt, sárgult már a róna,
Nincs bennem elég tűz, nem tehetek róla!
12 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 4 hozzászólás
2012. junius12. Kedves Nótakedvelő Barátaim, Ismerőseim! Sokat gondolkodtam miként lehetne megoldani a klubban rendszeresen jelentkező színvonal körül kialakult ellentéteket. Nem is ellentétek ezek igazán, hiszen abban mindenki egyetért, hogy magas színvonalú rendezvényekre van szükség a magyarnóta presztizsének helyreállítása érdekében, viszont a források hiánya miatt sokszor nem tudjuk azokat a feltételeket száz százalékosan biztosítani. mint amit a magyarnóta rendezvény megkívánna..
A Dankó Pista nótáiból három, és Dankó halálakor Ady Endre írott versének utolsó előtti versszaka:
Eltörött a hegedűm, nem akar szólani,
Rózsi, Rózsi mi bajod? Mért nem akarsz szólani.
A hegedűm majd meg reperálom...
Szólalj meg hát, rubintos virágom.
A hegedűm majd meg reperálom...
Szólalj meg hát, rubintos virágom.
Hozok mosdó vizet is gyöngypatak vizéből,
Hozok törülközőt is rózsa levelétől.
Te leszel a legszebb a világon,
Szólalj meg hát, rubintos virágom.
12 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Dankó Pista nótaszerző, cigányprímás Horgoson
1858. június 14-én Szeged-Fölsőtanyán, vagyis Szatymazon született. Az anyakönyvbe Dankó Istvánnak jegyezték be, de mindenki csak Pistának szólította. Édesapja id. Dankó István cigányzenész, édesanyja pedig Mijó Rozália – tehát egy muzsikus cigánycsalád első gyermekeként született. Kilenc esztendős volt, amikor édesapja meghalt. A kisfiú mellett még három húga, Irén, Etel és Róza maradt félárván.
A szatymazi templom meg a focipálya között gyalogolunk, a kertekben még itt-ott fürtök lógnak a szőlővesszőn, pedig novemberben járunk. Pálmai Józsefet, nyugalmazott járási és megyei tanfelügyelőt keressük a készülő monográfia okán. Egyszerű, betűszerető ember szobájába lépünk a tágas, békebeli szolgálati ház lakásában. Józsi bácsi diplomája földrajz-biológiáról íródott, ám a nyugalmazott tanerő érdeklődése kiterjed a történelemre. Miután Szatymazra nősült, az őszibarackos Kamenszki lányát vette el, élvezettel vetette magát helytörténeti vonatkozású ügyekbe.
A magyar Himnuszunk
A MI HIMNUSZUNK MÁS MINT A TÖBBI . . . . . . . .
A Himnuszról 187 éves Nemzeti HIMNUSZUNK, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában.
Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
Gyönyörű költői mű e 64 sor.
A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy
valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza. Mindjárt válaszolok rá – három példával is:
A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik.
12 éve | Kerekes Erzsébet | 3 hozzászólás
Minden nótás barátomnak! Én tudom, hogy elsősorban ti nóta énekesek nem azért léptettek erre a pályára, mert csak egy cél állt előtettek, ha nem első sorban a közönség elismerése volt a fontos, hisz ha egy énekes ki áll a színpadra, és a közönség szeretetét nem nyeri el, és nem köszönti vas taps , és nem énekelnek vele , vajon van e annak az énekesnek kedve újra kiállni a színpadra? Én mint kívül álló más szemmel nézem ezeket a találkozókat, , évek óta köztetek vagyok és az tapasztaltam, hogy nem velünk van a baj, ha nem sajnos nótás kollégák egymással szemben irigységet látok, a nagyobb baj az, hogy egymás közti riválisságot látok, aminek nem szabadna meg történni.
12 éve | Bordás Cecília | 4 hozzászólás
Kovács Apollóniát nótával ünnepelték
Jó hangulatú, vidám és szórakoztató nótaesteken ünnepelték Kovács Apollónia előadóművészt Nyárádremetén és Marosvásárhelyen az elmúlt héten abból az alkalomból, hogy a művésznőt nemrégiben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az estek megálmodója, Kali Margit e neves és közkedvelt nóta- és cigánydalénekes előtt kívánt tisztelegni, munkássága felelevenítésével, felcsendítve azokat a dalokat, amelyeket maga a művésznő is nagy sikerrel énekelt.
12 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 1 hozzászólás
"AZT A R A G Y O G Ó J Á T ! ”
D A L – é s N Ó T A M Ű S O R
„ S Z E R E T E M A K E R T E T ”
Gyálon az Arany János Közösségi Ház díszudvarában
2012. június 9-én, szombaton 17.30-kor
a Kovács István Pál Dalkör rendezésében
Fellépnek:
T O L N A Y A N D R Á S
és
HAJNAL KÁLMÁN
vendég
valamint a dalkör énekesei
HENTESNÉ POGÁNY JULIKA FALUSI FERENC
JUHÁSZ MARGARÉTA HOMOKI TIBOR
KISFALUDY IRÉN TARSOLY ILONA
TOLNAI MARI PÉK LÁSZLÓ
TÖRŐCSIK MÁRTA
és a közönség
Zene: LÁTÓ IMRE és cigányzenekara
FALUSI FERENC cimbalmozik
Művészeti vezető: TOLNAI MARI
KOVÁCS ISTVÁNNÉ
Jegyek (7oo.-Ft, pártoló tagok: 300.-Ft) előadás előtt válthatók a Közházban.
|
|
 |
|
|
Email: ekmk@ekmk.eu
URL: http://www.ekmk.eu
|
||
 |
||
Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár
2360 Gyál, Kőrösi u. 118-120
M E G H Í V Ó az első
G Y Á L I N Ó T A B Á L R A
2012.
2012. május utólsó napján, 31-én egy vidám hangulatú, nóta műsornak
lehettek vendégei, akik eljöttek az Újpesti Ady E. Műv. Központba.
A "Szívemnek mindig ünnep " című, telt házas délutánon szebbnél szebb
nóták, sanzonok, cigány dalok csendültek fel versekkel színesítve.
Itt szeretném megköszönni a kitűnő előadóknak remek előadásaikat.
Érezhető volt végig, hogy mindenki a szívét tette le, a vendégeket
bevonva a nagy közös éneklésbe.
Szabó Lajos énekes barátunk indított a címadó dallal, majd az Újpesti Önkormányzat egyik prominens személyisége (Kassai Endre Emberi erőforrás főosztályvezetője) nyitotta meg az előadást.
Megadom magam a sorsnak
Megadom magam a sorsnak,nem fáj már,ha kigúnyolnak.
Az se bánt,ha nem szeretnek,nem bánom ha kinevetnek.
Nem fáj,nem fáj nekem semmi,könnyen tudok tovább menni.
Vállat vonva félre állok,az élettől mit se várok.
Nem kapom fel a fejemet,ha meghallom a nevedet.
Kővé dermedt szívvel nézlek,én már semmit sem remélek.
Nem fáj,nem fáj nekem semmi,mindent eltudtam feledni.
Vállat vonva félre állok az élettől mit se várok.
Nem fáj,nem fáj nekem semmi,mindent eltudtam feledni.
Százötvennégy éve született Dankó Pista - A nótakirály legendája
Szeged - Szegénység, tüdőbaj, lányszöktetés, írók-költők barátsága, félezer szerzemény, dicsőség, korai halál – az életút mérföldkövei. Dankó Pista muzsikáját a cári udvar is megtapsolta.
Muzsikus cigány apjától csak tüdőbaját és hegedűjét örökölte Dankó Pista. A hegedűt sihederkorában zálogba csapta egy korcsmában, a betegség viszont elkísérte rövidre szabott életében.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
){kind=link}
Utolsó hozzászólás