Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az Egyesült Államokban kezdeményezték először az apák megünneplését a század elején. A nyugat-virginai Fairmont templomában 1908 júliusában tisztelegtek először az apák előtt, majd 1909-ben a megemlékezés túllépte a templom kapuit. 1972-ben Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén minden év júniusának harmadik vasárnapján köszöntik a gyermekek édesapjukat. Az APÁK NAPJA magyarországi meghonosítására 1994-ben a Borsod megyei United Way indított mozgalmat Miskolcon.
Dankó Pista szobra (Margó Ede 1912. )
Dankó Pista nótaszerző, cigányprímás Horgoson 1858. június 14-én Szeged-Fölsőtanyán, vagyis Szatymazon született. Az anyakönyvbe Dankó Istvánnak jegyezték be, de mindenki csak Pistának szólította. Édesapja id. Dankó István cigányzenész, édesanyja pedig Mijó Rozália – tehát egy muzsikus cigánycsalád első gyermekeként született. Kilenc esztendős volt, amikor édesapja meghalt. A kisfiú mellett még három húga, Irén, Etel és Róza maradt félárván.
|
|
|
Dankó Pista szülinapján érdemes egy szót ejteni magyar zenéről, dalról és nótáról is.
Mi nekünk a magyar nóta?
Mi nekünk ma Dankó Pista?
Dankó félezernyi nótájával harcolt sikerrel a német muzsika ellen. Ma már ennek jelentőségét is nehéz fölfognunk. Mára a magyar dal és nóta vesztésre áll – ha el nem veszett – az idegen mocsokkal szemben, mely elönti Hazánkat minden (szenny)csatornán. Ma már talán föl sem tűnik, mekkorát alkotott és mennyire helytállt zenei (kultúrális) őrhelyén Dankó Pista a maga idejében.
Vedelek Zoltán írta 1 hete a(z) Petőfi Sándor: RÓZSAVÖLGYI HALÁLÁRA blogbejegyzéshez:
Örömmel olvastam ezt írást! Már elég régen foglalkozom ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
