a nagy sikerre való tekintettel újra műsorra tüzték a darabot.

 

 

 

 

 

 

 

 

Fájó szívvel búcsuztunk el Buffó Rigó Sándortól a 100 Tagú Cigányzenekar elnökétöl és kísértük utolsó útjára

 

http://borsonline.hu/galeria/reszletek?id=1240&openImage=19753

 

Családtagok, barátok, zenésztársak és tisztelők, egykori tanítványok százai kísérték utolsó útjára Buffó Rigó Sándort, a 100 Tagú Cigányzenekar elnökét, prímását.

A bizottság 2014. május 16-án.Szarvason ülésezett, történelmi városban, régi falak között… egy olyan városban amely méltán büszke arra, hogy Tessedik Sámuel dolgozott itt, és rengeteget tett a magyar vidékért  Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác meghonosításáért Magyarországon.

A hely szelleme hatott.

 

Akácos út, ha végig megyek rajtad én...  A klasszikus magyar nóta mellett hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be a testület szarvasi kihelyezett ülésén.

Jubileumi koncert, zenei körutazás Farkas József előadóművész 45 éves zenei pályafutása alkalmából
a Hálózat a Kultúráért, Művészetért Egyesület szervezésében

Helyszín: HUBAY JENŐ ZENEISKOLA


2014. szeptember 27.(szombat)


13:30 Farkas Gyula nótakör énekesei:
Balatoni Blázsi Marika, Balázs Ilonka, Boglári Magdi,
Farkas Erzsébet, Farkas Zsolt, Felkai Sándor, Hegyi Erzsébet, Németh Anna, Papp József, Szécsi Anna, Szilvási János, Szomszéd Ildikó, Dr.

Anyám orgonája

 

Kékeslilás palástjában pompázott anyám orgonája,

az udvar szélén meghúzódva borult be cserjefája.

Könnyed szellő csiklandozta ívelt, formás levelek

vidám szívdallamra rezegtek kerti, díszes keretet.

Szerettem és szerettek.

 

Frissen vágott, bódító illatból szőtt álmok nagyszobája,

szegénységét hokedlin ringató, hálás, nagy konyhája,

számomra oly becses boldogság otthona volt akkor

ó, bárcsak visszatérhetne az a nyugalmas gyermekkor.

 

 

Nefelejcses köszöntőt hoztam anyáknapjára:

 

Madarász Katalin nemcsak édesanyjának legkedvesebb virágja ő, hanem a magyar dalkultúra hervadhatatlan virágja, amely kipattanása óta virít, mint egyedülálló jelenség vonva magára bámuló tekintetünket.

Madarász Katalin előadóművészete a magyarság, a magyar néplélek minden rezdülését magában hordozza a maga természetes hitelességében. Mindenekfelett álló élmény látni, hallgatni.

 

 

Zene és szöveg: Fejes Imre

Én is voltam rég ,apró kicsi lény.
Jó is volt ,de szép ,jó anyám ölén.
/:Anyám hangja volt legszebb dalom.
Olyan szép ,hogy el se mondhatom.
Nőttem mint virág ,szűk lett a világ.
Kinőttem a boldogságot de kár ,jaj de kár.:/

Jó anyám úgy félt ,de sok jóra kért.
Hiába beszélt ,mégis ver az ég.
/:Minden rossztól féltő halk szavát
Hozzák felém a bús éjszakák.
Anyám jó anyám ,régen tudom már.
Hogy az élet az álmoktól ,jaj de messze jár.:/

 

 

 

 

 

 

Édesanyáink köszöntésére ( saját költemény )

 

Első magyar szép szavunkat, édesanyák mondták,
Bölcsőnket is valamikor lágyan ők ringatták,
Vigasztaltak akkor is, ha fájt nékik az élet,
Jó Istenem áldd meg őket, áldd meg, nagyon kérlek !

Mindig vártak, ha elmentünk, ajtót sosem zártak,
Két karukkal átöleltek, ha megtalált a bánat..
Nevettek, ha sírt a lelkük, mindig csak szerettek,
Jó istenem áldd meg őket, áldd meg nagyon kérlek !

 

 

 

 Állítsatok szobrot...

Fiai, lányai,
szép magyar hazánknak,
állítsatok szobrot
az édesanyáknak.
De ne ércből, kőből,
sem korhadó fából,
hanem gyermekszívből
fakadó imából.
Amely láthatatlan,
mint jó anyák lelke,
gyermekszemek mégis
gyönyörködnek benne.
Mennyben számon tarják
a hívő imákat,
s megáldja az Isten
az édesanyákat.

Pecznyík Pál
Celldömölk 1993

 

 

 

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=0O5ZMgbIVZU

 

Eltörött egy hegedű …  

/Schlesinger Hanna búcsúzik Buffó Rigó Sándortól/

„Buffó” Rigó Sándor, a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével valamint a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitűntetett világhírű hegedűművész, cigányprímás, a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője örökre eltávozott körünkből. A kivételes tehetségű prímás a cigányság megbecsült tagja, vezetője, fiatal cigány muzsikusok tanítója, zenei példaképe volt.

FELHÍVÁS
I. Országos Abonyi Nótaversenyre
2014. június 28-án szombaton a Kultúra Házában /2740 Abony, Kálvin u. 1./
Kísér: Lakatos Zoltán és cigányzenekara
Az Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely első alkalommal rendezi meg
magyarnóta énekversenyét, Gudi Farkas Mihály kiváló abonyi prímás emlékének tiszteletére.
A verseny célja a magyarnóta népszerűsítése, tehetségek felkutatása.
A rendezvény programja:
• 8:30-tól Regisztráció, majd érkezési sorrendben helyszíni próba
• 10:00-tól Elődöntő
• 13:00-tól Ebédidő
• 14:00-tól Döntő
• 17:00-tól Eredményhirdetés, Gálaműsor
Az elődöntő zongora kísérettel történik, ahol egy szabadon választott hallgatót és egy csárdást kell előadni.