MTI Fotó: Rosta Tibor

2014. május 16. – A Hungarikum Bizottság ülése Szarvason

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter (k) beszél a Hungarikum Bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón Szarvason, a Tessedik Sámuel Múzeumban 2014. május 16-án.

Balról Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke (b), Dankó Béla fideszes országgyűlési képviselő (b2), Glattfelder Béla, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője (j2) és Babák Mihály, Szarvas polgármestere (j). A bizottság egyhangú döntése alapján hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz.

Hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be a testület kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón, Szarvason. Ezt követően a tárcavezető, Babák Mihály Szarvas polgármestere és a bizottság tagjai elültettek egy nemesített gömbakácot a több mint kétszáz éves Tessedik fa közelében – tájékoztatott a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája.
A bizottság Szarvason ülésezett, Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác magyarországi meghonosításáért. A vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke elmondta: az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításában a bizottság pénteken egyhangú döntést hozott, valamennyien támogatták, hogy bekerüljön az egyedüli értékek közé, amit az utókornak is meg kell őriznie generációkon át.

A magyar akác az alföldi és a vidéki táj elengedhetetlen része, kiváló magyar fa, a világon egyetlen ország sem ért el Magyarországhoz hasonló eredményeket az akácgazdálkodásban - érvelt a bizottság döntése mellett a miniszter. Hozzátette: az akácméz pedig kiváló és egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, Babák Mihály, Szarvas polgármestere, Dankó Béla fideszes országgyűlési képviselő és Glattfelder Béla, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője (b-j) akácfát ültetnek el Szarvason 2014. május 16-án.

Fazekas Sándor tájékoztatott arról is, hogy a bizottság hungarikummá nyilvánította a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Herz téliszalámit, az Ilcsi szépítő füveket, a makói hagymát és a klasszikus magyar nótát. A Magyar Értéktár a Teodora Kékkúti és a Kereki ásványvizekkel, a kizárólag itthon működő magyar védőnői szolgálattal, a vizsolyi bibliával és a református templommal, valamint nemzeti fegyverünkkel, a honfoglaláskori nyíllal bővült a bizottság döntésének köszönhetően.

A miniszter szólt arról is, hogy a nemzeti értékeket és a hungarikumokat népszerűsítő kommunikációs kampány zajlik majd május 15-ike és június 15-ike között. Ennek keretében bemutatják a Hungarikum Bizottság tevékenységét, valamint a hungarikumok körét. A cél, hogy felhívják az emberek figyelmét a nemzeti értékekre, valamint arra, hogy közkincseinket kötelességünk óvni és továbbadni a fiataloknak.