a múlt század eleji, társadalmi helyzetképnek is felfogható műdal:

Künn a pusztán szántok-vetek, kezem-lábam fárad,/

Téged pedig az uraság viganóban járta,/

Becsületed feláldoztad, de én azért nem átkozlak…

Bátyán is énekelték a könnyűvérű asszony nótáját:

Van néköm szép szoknyám, nem az uram vötte,/ A szekszárdi piarcon a farom kereste.

z én életemnek úgyse lesz jó vége,
Mégis dacos szívvel tekintek elébe!
néha jó is voltam-fönn javamra írják...
Részeg éjszakáim majd csak megbocsájtják,
Majd csak elsímítják,majd csak megbocsájtják...

Az én életemnek úgyse lesz jó vége,
Le kéne borulni egy asszony elébe...
Elsírni a könnyem,mind-mind,önfeledten,
S bocsánatot kérni-azért hogy egy reggel
Én is megszülettem,hogy én is megszülettem!

Elküldöm a levelemet messze földről egy kis fehér házba,
Ne sirasson édesanyám,hazamegyek úgyis nemsokára!
Künn áll majd a kiskapuba-érkezésem szüntelenül várja...
Megcsókolom a két kezét,amikor majd vágyón felém tárja!

Álmaimban otthon járok,csalogat a Duna-Tisza tája...
Szomorúan bólogat az édesanyám öreg eperfája...
Kimegyek a temetőbe,elhagyatott sírok között járok,
Édesanyám horpadt sírján megcsókolok minden vadvirágot!

Jaj,de bajos a szerelmet titkolni,
tövis közül az ibolyát kiszedni...
Kiszedném,de megszúrja a kezemet-
Kit szeretek,már az enyém nem lehet!

Jaj,de bajos egy vánkoson feküdni,
Aki egymást nem igazán szereti!
Én csak tudom,hisz magam is próbálom...
Még az ellenségemnek se kívánom!

 Szeretni csak téged lehet íly nagyon,
Mint ahogyan én szeretlek,angyalom!
Így ölelni-csókolni mást nem lehet...
Mint ahogyan én ölellek,én csókollak tégedet!

Két szemednek a világon párja nincs!
A szerelmed,a hűséged drága kincs!
Nem adnálak senkiért én virágom,
Százszor áldom a Teremtőt,hogy te lettél a párom!

Végigmentem az ormódi főutcán.
Besároztam a csizmám, a csizmám.
Megérdemli az lány,kiért sáros a csizmám,
Kiért sáros a csizmám, a csizmám.
Megérdemli az lány,kiért sáros a csizmám,
Kiért sáros a csizmám, a csizmám.

Hogyha engem valaki, valaki,
A kapuba hívna ki, hívna ki.
Mind meginnám a borát, elszeretném a lányát,
Elszereetném a lányát a Boriskát.
Mind meginnám a borát, elszeretném a lányát,
Elszereetném a lányát a Boriskát