Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Czinka Panna legendája.
Barna Mihálynak volt egy fia Czinka vezetéknévvel,aki apja mellett volt Rákoczy udvarában.Ez is cigányzenész volt,de róla nem maradt fenn más mind,hogy õ volt a legendás cigánylány,Czinka Panna apja.A legenda szerint,Czinka Panna,rut,kancsalszemû,kistermetû cigánylány volt,a kurucezredes Ocskay László táborában.Jókai Mór szerint,aki a „Szeretve mind a vérpadig”cimû regényében foglalkozik többek között Czinka Pannával is,a lehetõ legrútabnak irta le a cigánylányt,de a végén hozzátette,„Volt ennek a csúf kis szörnyeteg cigánylánynak egy hegedüje,aminek a húrjaibol azok az õ sovány kezei oly csodaszép dalokat tudtak elõcsalogatni a nyirettyüvel,hogy zokon megesett a szive annak,aki hallgatta.Õ maga szerezte azokat.Lángész volt.”Hibázik a legenda,és vele eggyütt tévedett a nagy iró.Mert ez a cigányleány nem lehetett azonos a kuruc cigánylányal,mert Czinka Panna 1711-ben született,a Rákoczy-szabadságharc szomorú végén.Vagy a dátumok hibássak?Mégis,akármikor született is,létezése nem kétséges.Sajógömörben,Lányi János földbirtokos birtokán született,és már 9-éves korában nagyon szépen hegedült.A földbirtokosküldte Rozsnyóra zenét tanulni.14 éves korában ment férjhez egy nagybõgös cigányzenészhez.Férjével és két sógorával alapitotta 1728-ban az elsõ ismert és hiressé vált magyar zenekart.Ott a Sajó partján élte le egész életét,habár messzire is elvitték zenélni.Késõbbi zenekara már a fiaibolállot.Sok pénzt keresett és szép vagyont hagyott családjának.Csáky bibornoktol kapott egy Amati hegedüt is,ami halálakor,1772-ben elkisérte a sirba...Czinka Panna volt az egyedüli cigányprimás asszony.Sok halgatót szerzett,de csak háromnak maradt fönn a cime.Ezek a „Háromszáz özvegy nótája”,a „Halotti tánc” és „Õsapáink dala”.Emlékét örzi sajógömöri mellszobra,amelyre ezek a sorok vannak vésve:„Egy gömöri sirhant felett,Muzsikálnak most a szelek.S a földben is zeng a négy húr,A vonóban száz nóta gyull..Egy barna lány bûvös ujja,A szép kesergõket huzza.Úgy mint egykor,réges régen,Tépett záslók idejében... „A világhirt szerzett cigánylány emlékét örzi Ökröss Bálint négyfelvonásos szinmûve,Jokai Mór fent emlitett regénye,majd Dózsa Endre kétkötetes regénye amely 1913-ban jelent meg Kolozsvárott.Kodály Zoltán is daljátékot irt „Czinka Panna balladája”cimmel,Balázs Béla szövegére.Emléke a mai napig él.Balladák,versek hirdetik,hogy volt egy nagyszerû mûvész,ki mind a mai napig példaképként választható sokak számára... 
Forrás:http://www.dalmaciai-magyarok.hr/Magyar%20nóta.html
Ki is volt Czinka Panna, aki nemcsak Endrődi Sándort ihlette nótaszerű versének megírására 1897-ben, de 100 évvel később a roma származású író, forrgatókönyvíró, színházi rendező Csemer Gézát is színműírásra késztette. Miért válhatott olyan legendássá, hogy nemcsak róla, de még a híres hegedűjéről is szobrot állítottak szülőföldjén, Gömrőn?
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!