Aki úgy érzi, tudja a régi nótákat, jelentkezzék – bátorít a részvételre a nótaverseny szervezői nevében György László kultúrigazgató. Remélik, kikerül néhány tehetséges nótaénekes, akikről nem tud a világ.

Egyedi és hiánypótló rendezvény szervezésére vállalkozik a szentegyházi Mosoly Kulturális Egyesület, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola és a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Ház: szeptember 25-én először tartanak Hargita megyében nótaéneklési versenyt.

˝Visszanézek életemre, elmerengek csendben, felém jönnek hosszú sorban, kiket úgy szerettem...˝ – énekelte egyik kedves nótáját számtalanszor Gaál Gabriella.A magyarnóta-éneklés nagyasszonya már együtt van azokkal, akiket úgy szeretett: augusztus 3-án, 80 esztendős korában elhunyt.

Halálával a műfaj egyik legkiválóbb művelője, kutatója távozott, aki nótáival százezreknek vagy inkább millióknak szerzett örömet. Gaál Gabriella 1930-ban született Csepelen. Rimaszombaton töltötte a gyermekkorát, ott élt egészen 17 éves koráig.

Benedek ZoltánJeles prímások, nótaszerzők Nagykárolyban

Az első nagykárolyi cigányzenészekről - bandákról és zenés megnyilvánulásokról Eble Gábor történész, a gróf Károlyi család gazdasági és politikai életének tanulmányozója közöl néhány adatot. A család kulturális életének ismertetése során kihangsúlyozza, hogy a Károlyi uradalomban, akárcsak az ország más főnemeseinek udvarában, egy-egy fontosabb családi esemény, házasság, keresztelő vagy fejedelmi látogatás alkalmával, nagy pompával előkészített vigadalmakat rendeztek.

Kedves Klubtagok! A Fórumban elvesztem úgy tűnik ezzel a hírrel. Mivel többen érdeklődtek - amit ezúton is köszönök - a cikkeknél is megpróbálom jelezni a Rigó Jancsi Fesztivált, új jelentkezési határidővel.

"A feketeszakállas, bozontoshajú vajda szeme villant a cigányok felé. A karaván ebből a szemvillanásból megértette, hogy jól van na, üssünk sátrat a domb gyepén. Közel a falu, közel az erdő, nem lesz szükség semmiben. Ide született a vajda unokája a világhírnevet szerzett Rigó Jancsi.

"Elkelne egy ilyen beszéd manapság is".

Pósa Lajos: Magyar vagyok 

Magyar vagyok, magyar. Magyarnak születtem.
Magyar nótát dalolt a dajka felettem.
Magyarúl tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyör?szép hazám!

Lerajzolta képed szívem közepébe,
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!

Széles e világnak fénye, gazdagsága
El nem csábít innen idegen országba,
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!

Cigányzenészek - „cigányzene"

Cigányzenészek nemcsak magyarok, hanem sok más nép között is működnek. Szerepük a hagyományos zene müvelésében több helyen - így elsősorban a balkáni országokban - ugyanolyan mértékű, mint Magyarországon. Mégis, a cigányzene kifejezés a világon mindenhol a zenélésnek azt a formáját és stílusát juttatja az emberek eszébe, amely nem is olyan rég - a 18. század végétől a 19 század közepe tájáig - a magyar kultúra részeként, Magyarországon alakult ki.

A kezdetekben nem gondotam, hogy ilyesmire szükség lesz, de az események megadták az okot arra, hogy""illemkódexet" állitsak fel.

A fórumozók és Commentezők néhány aranyszabálya

 Banda Marci kora egyik legnagyobb cigányprímása!

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat III. rész: Balázs Árpád (Kolozsvár, 1874. november 16. – Budapest, 1941. március 23.)

Orvosi vizit Balázs Árpádnál 1941. március 23-án du. fél 5-kor, 10 nappal gróf Teleki Pál kivégzése előtt. Balázs Árpád özvegyének, báró Bánffy Erzsébet Klárának lejegyezte dr. Hajdú Irén főorvos:

„Már nem gyógyszert kért a súlyos nagy beteg, csak gitárt és egy csendes, halk éneket. Szállt a dal: „Szeretnék május éjszakákon...”, s gördült a könny az orvosi kabátra… Aztán megcsókoltam a művészt homlokán, könnyes szemekkel hálásan nézett rám a feleség, a szelídség angyala, a bús asszony, a szenvedő madonna.