A magyar nóta Sárosi Bálint - A magyarok nem dalolnak együtt (Részletek a cikkből) [3]

(…) A népies zene gyökerei a XVIII. század elejéig nyúlnak vissza. (…) 1715 után ugyanakkor elkezdődtek a verbuválások. Ezek olyan jellegű események voltak, mint a búcsúk: összegyűlt a falu apraja-nagyja, a bámészkodó legényeket pedig virtuóz férfias tánccal, borral és lehetőleg hatásos zenével csábítgatták katonának.

Moholon, 2013. október 5-én
Felcsendült a magyar nóta

    Mit is jelent számunkra, falusi embereknek a magyar nóta? Erről aztán igen sokat lehetne beszélni, írni. Hiszen a magyar nótában van a magyar ember szíve, ha kell akkor mulatozás közben boldog, bús, sír vagy éppen emlékszik azokról akiket nagyon szeret, vagy már elvesztett. De hogy ezt a mulatozást mennyire feledtük el, vagy hogy mért nem ápoljuk e  gyönyörű magyar kultúránkat?

Beszélgetés Kovács János magyar nóta énekessel

,,Megkondult a kecskeméti öreg templom nagy harangja…”

,,Hegedűjén a magyarnak
úgy zokog a magyar nóta,
mint hogyha egy egész nemzet
eltemetett álma volna,,
(Wass Albert)

Ismerkedjünk meg egy nótás kedvű emberrel, aki legfőképpen Kecskemét idősebb korosztályának jelent nagy örömet a fellépéseivel. Azt mondják, a magyar ember örömében és bánatában is nótázik. Mindig, de ma még inkább szükségünk van a nótázásra, a jókedvre, az emberszeretetre, a másik ember tiszteletére.

Az a szép: Bódy József - Dankó - április 4., péntek, 10:00

Bódy József magyar operaénekes Zagyvapálfalvan született 1922-ben – Budapesten hunyt el 1985. -én).
Tanulmányait Budapesten a Zeneművészeti Főiskolán Székelyhidy Ferenc tanítványaként végezte. 1943-tól a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja volt. 1950-től 1952-ig a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatához tartozott. Az Operaházban 1952-ben, Sparafucile szerepében debütált, Verdi Rigoletto című operájában.

Hajdúnánás városa – a megyében első településként - három éve csatlakozott hagyományőrző népdal és nóta műsoraival a Magyar Dal Napja rendezvénysorozatához.

Klubvezetői szösszenetek 2014 nyarán

Eddigi tapasztalatom alapján merem állítani, hogy vélemény cunami miatt nem alakul ki katasztrófahelyzet  sem a magyarnóta klubban sem a népies műdalok klubban.

 A klub tagjaink többsége nincs teljesen tudatában annak, hogy a véleményezések hiánya miatt  is meghalhat egy klub, úgy mint a leggyönyörűbb vers is, melyet papirra vetettek, de sohasem olvastak és szavaltak el.

Különleges csemegének számít, ha  más műfaj elismert egyéniségei énekelnek magyarnótát .

HLAVÁTSCH LÁSZLÓ VAGYOK.

A MAGYAR RÁDIÓ GYERMEKKÓRUSÁBAN ÉS ISKOLAI KÓRUSOKBAN KEZDTEM ÉNEKELNI. OSZK STÚDIÓSKÉNT  TARNAI KISS LÁSZLÓ, PALOJTAI ÉRSEK ÁGNES TANÍTVÁNYA VOLTAM. SOK VERSENYEN ÉS MŰSORBAN KAMATOZTATTAM A TANÁRAIM ÁLTAL MONDOTTAKAT. JELENLEG SILIGA MIKLÓS TANÁRÚRNÁL KÉSZÜLÖK FEL A FELLÉPÉSEKRE. RENDSZERESEN A RÁTKAI KLUBBAN SZERVEZETT ZENÉS MŰSOROK RÉSZTVEVŐJE VAGYOK.

EDDIGI EREDMÉNYEIM :

2008, 2009.  NAGYSZÉNÁS I. HELY.

2009,2010,2011,2012,2013.

Boross Lajos Prímáskirály halálára
A magyarság életkörülményeinek folyamatos pusztulása közepette azok a veszteségeink a legfájdalmasabbak, amelyek kultúránkat sújtják és amelyek pótlásához történelmi léptékű időre van szükség.
Mindazon tudás, érzés és tapasztalat, amely Boross Lajos előadóművészt jellemezte, történelmi idők során halmozódott fel és örökítődött át apáról fiúra. Boross Lajoshoz az a tudás és érzés, amellyel a háború utáni cigánymuzsika legkiválóbb előadójának tudott megmaradni évtizedekig, 36.

A Száztagú Cigányzenekar örökös főprímásának temetésén több százan voltak.