Boross Lajos halálára

A magyarság életkörülményeinek folyamatos pusztulása közepette azok a veszteségeink a legfájdalmasabbak, amelyek kultúránkat sújtják, és amelyek pótlásához - ha az egyáltalán lehetséges - történelmi léptékű idő szükséges. Mindazon tudás, érzés és tapasztalat, amely Boross Lajos előadóművészt jellemezte, történelmi idők során halmozódott fel és örökítődött át apáról fiúra. Boross Lajoshoz az a tudás és érzés, amely őt a háború utáni cigánymuzsika legkiválóbb előadójává tette, 36.

Pénteken kísérik utolsó útjára Boross Lajost, a "prímáskirályt".

Pénteken kísérik utolsó útjára a 89 éves korában elhunyt Boross Lajos prímáskirályt. A Kossuth-díjas zenész gyászszertartásra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben kerül sor, végső nyughelye a temető művészparcellájában lesz – tájékoztatta a RomNetet Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke.

Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke a RomNetnek elmondta: a gyászszertartást megelőző este, csütörtökön, a VIII.

Elhunyt Boross Lajos, a "prímáskirály"

Elhunyt Boross Lajos Kossuth-díjas prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása, a "prímáskirály". A nevez zenészt 89 éves korában, kedd éjjel, kórházi ágyán érte a halál - tájékoztatta a RomNetet Beke Frakas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke.

1925. január 7-én született, Budapesten. Öt évesen kezdte a hegedülést, édesapjától a kiváló muzsikus Boross Gézától és a kor legjobbjától, a prímáskirálytól - 36.

Ismét gyászol a 100 Tagú Cigányzenekar – Elhunyt Boros Lajos a prímáskirály

Beke Farkas Nándor a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke-menedzsere, Boros Lajos családja, a 100 Tagú Cigányzenekar, és a muzsikus társadalom nevében mély fájdalommal tudatja, hogy tegnap éjjel hosszas betegség után, 89 évesen elhunyt a Kossuth-díjas zenei ikon a 100 Tagú Cigányzenekar főprímása. A temetéséről a későbbiekben adnak ki tájékoztatást.
Nyugodjon békében,őszinte részvétünk a gyászoló családnak!

Kis hazánknak áldott földjén
Ha egy gyermek születik,
Édesanyák dúdolgatva
A szívükhöz ölelik.
Dallal szőnek minden álmot,
Mely a rónán lágyan ring,
Magyar földön minden ember
Egy szép dallal születik.

Amíg élünk végig kísér
Tiszától a Dunáig,
Lelkünkben a magyarnóta
Nem hervad, csak virágzik.
Bárhol járunk a világban
Messzi földre kerülve,
Ha felcsendül egy magyarnóta,
Könny szökik a szemünkbe.

Madarász Katalin népdal- és nótaénekes

Gyerekkoromban gyűlöltem az úgynevezett „magyar nótát”. Kirohantam volna a világból is, amikor szüleim a Jó ebédhez szól a nótát vagy a Nótaszót nézték, hallgatták. Csak édesanyám húslevese tartott vissza rövid időre. Ma már szívesen nézném hetekig is a régi „sztárokat”, ha meglenne az a régi húsleves, s főleg, aki főzte. Nincsen már nóta sem, édesanyám sem, és húsleves is alig, ami van, az sem olyan.