Klubvezetői szösszenetek 2014 nyarán

Eddigi tapasztalatom alapján merem állítani, hogy vélemény cunami miatt nem alakul ki katasztrófahelyzet  sem a magyarnóta klubban sem a népies műdalok klubban.

 A klub tagjaink többsége nincs teljesen tudatában annak, hogy a véleményezések hiánya miatt  is meghalhat egy klub, úgy mint a leggyönyörűbb vers is, melyet papirra vetettek, de sohasem olvastak és szavaltak el.

Különleges csemegének számít, ha  más műfaj elismert egyéniségei énekelnek magyarnótát . A műfaj legszebb gyöngyszemei ugyanis kimagasló követelményeket támasztanak az előadókkal szemben  muzikalitás és hangi adottságok tekintetében is.  Az értéket felsőfokon igényesen közvetíteni csak iskolázott előadásmódon, szöveghű  alázatos értelmezéssel telt, tömör hangzású kifejező előadással lehet.  Az viszont elég ritka, hogy más műfaj ünnepelt egyéniségeként a magyarnóta műfajához is kimagasló stílusérzékkel bírjon az előadóművész.

Akik csak magyarnótákat énekelve szerepelnek a közönség előtt,  ráéreznek  a nóta mondanivalójára, tartalmára, belőlük lesznek a  nóta éneklésének  a specialistái.

Egy napon összetalálkoztam régi ismerősömmel  és megosztottuk egymással mostanában hogyan folyik életünk.  Amikor a magyarnóta klubról kezdtem el beszélni, a következőket mondta:  Nem szereti a magyarnótát, mert mindig szomorúak, bús hangulatúak és depressziós lesz tőlük. Amikor rákérdeztem, hogy egy más műfajú szomorú szövegű dalt hallgat akkor is így érez-e. Nem mondta, mert nem érinti meg olyan mélyen, mint a nóta.

Számomra ez a vélemény örvendetes, annak ellenére is, hogy végül is a nem szeretem műfajok közé sorolta ismerősöm a nótát.

Lesz  ő is olyan hangulatban amikor előveszi ezt a nemszeretem nótát, mert vigaszt talál , ha hallgatni fogja.

A mai napon ennyi jutott eszembe a klubban történő féléves takarítgatás közben, amít nótás barátsággal osztottam meg Veletek.

kv. MM