„A népdalhoz a legrövidebb út a zenei műveltségen át vezet.:

(Kodály Zoltán)                 

 Horvay János szobra (1929) Népdal szobor

Hogyan születik? 

Hogyan érhető tetten a népdal születése,

A feltett kérdésre, hogy mi is az a népdal, kielégítő választ eddig senki nem adott.

A nép által teremtett, átvett, megőrzött dal, amit a nép énekel.

A népzene, a népi ének, a népdal a magyar kúltúra részét képezik

A népdal tovább él, öröklődik. Régen a  gyermekek már igen fiatalon megismerkedtek egy-egy tevékenységhez kapcsolódó dallam világával.

Miért hallgat a magyarnóta?

Énekel : Mezei Katalin

Zene : Kovács Ferenc,

Szöveg : Mezei Katalin.

Kisér az Újvidéki Rádió és Televizió népi zenekara, Schőn Ignác vezetésével.

MÉRT HALLGAT A MAGYARNÓTA ?

teszi fel a kérdést az előadó. tudjátok rá a választ?

Nótáink élnek, magyarságunk drága kincsei.

éltető erői, örömök és bánatok megszépítői

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Gránát Zsuzsa

nóta- és dalénekes

Budapesten született nóta- és dalénekes útja szinte a megszokott életpálya. Érettségi után énektanulmányokat folytat, amit jelentősen elősegít tehetsége és szorgalma. Rádiófelvételei 1968-tól vannak, majd az 1980-as évek meghozzák a TV-ben való szereplés örömét is.

Lemezei: Édesanyám lelkem 1992, Elszálltak az évek 1997, Megsárgul a levél 2001, Gyere prímás közelebb című cd-n Bokor Jánossal nótázik együtt.

Dóczy József (Miskolc, 1863. május 11. – Budapest, 1913. július 1.), nótaköltő.

Élete [szerkesztés]

Debrecenben és Budapesten tanult, jogot végzett. Magánúton kezdett zenét tanulni, s később sok szerzeményét országszerte énekelték. Pénzügyi titkár volt Debrecenben, Temesváron és Nagykárolyban. Cikkeket írt a Nagykároly és Vidéke és a Szatmármegyei Közlöny című lapokba, melyekben hangsúlyt kapott a szépirodalom is: versek, novellák, regényrészletek jelentek meg.

Az utóbbi időkben a nemzeti öntudatosodással együtt a magyar nóta műfaja is újra felemelkedőben van

A magyar nóták a kezdetekben előbb az úri osztály, a városiak körében váltak ismertté, majd a mezővárosi és falusi parasztpolgárság, a kispolgárság között s végül megszűrve, némileg átalakulva jutottak el a legszélesebb néprétegekhez.

Témái a boldog, vagy be nem teljesedett szerelem,  szerelmi bánat, lelki bánat, csalódás, elválás, magány, szülők, házasság, az élet apró örömei, bor, tánc, mulatozás, az idő könyörtelen elmúlásának tudomásulvétele, a halál, vágyakozás a szülőföld, a szülőfalu a fiatalság után.

Azt mondják, egy ország mûvészeti életének legalább olyan fontos fokmérôje állampolgárainak ízlése, mint mûvészeinek csúcsteljesítménye. "Magyarnóta- ügyben mindenki mondja a magáét - vélekedik Baranyi Ferenc költô. - Az úgynevezett egyszerû ember lelkesedik, a sznob ironizál, az értelmiségi fanyalogva gajdolja a közhelyeket: a magyarnóta giccs, felszínes érzelmekre hat, mûvészi igénytelenségre szoktat.

Szépen szólt a magyar nóta vasárnap délután, Sárosfán

MÉRY JÁNOS 2015-11-19

Vasárnap teljesen megtelt a sárosfai kultúrház, hiszen a Csemadok helyi alapszervezete újra megszervezte a Felső-Csallóközi nótaénekesek találkozóját, melyre 11 nótaénekes kapott meghívót. A kis faluban megrendezett nótadélutánon a zenét Mezei Ernő és zenekara szolgáltatta, nem is akár hogyan, hiszen kezdésként mindjárt a Monti csárdással indított a kitűnő művész. Mezzei Ernő szólója után sorba következtek a fellépők, akik számomra meglepő módon egytől egyig kitűnően énekelt.

S.O.S.

Magyarnótaszerzők és Énekesek Országos Egyesülete
Nógrádi Tóth István elnök
1068 Budapest, Városligeti fasor 38.

Magyar Klarinétosok Szövetsége
Balogh József elnök
1011 Budapest, Bem rkp. 6.

 Bagó Margit nagy családból származik, nyolcan voltak testvérek. Egy időben súlyos gerincműtéteken esett át, két éve a rákból gyógyult ki. Ma már egyedül él, házvezetőnő segíti az otthoni munkákban. Ha ideje engedi, tavasztól őszig a velencei házában babusgatja rózsáit. Madárcsicsergésre ébred, a kertben reggelizik, beszélget a rózsáival és a tulipánfa virágait számolgatja. Kisunokáinak ő az imádott mamuci, a nagyobbak szupernagyiként emlegetik. Lekváros, túrós derelyét követelnek tőle és „mamalevest”.