Ismét megmutathatták tehetségüket a magyarnóta énekesek!

A magyar nótaéneklés évszázados hagyományainak megőrzését és a műfaj népszerűsítését tűzte ki célul az a szervezőcsapat, – a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya Balogh Gábor és Kliment Éva vezetésével – amely életre hívta, és már tizenhatodik alkalommal szervezte meg a magyar nótaénekesek versenyét, az Őszirózsát.

Október 11-én a verseny döntőjében, ez alkalommal Ipolyszécsénykén mérettethették, meg magukat a felvidéki nótaénekesek. Az eseményhez illően gyönyörű virágkölteményekkel díszített színpadon, összesen huszonhárom benevezett versenyzőből, tizenkilenc mérte össze tudását két nóta, egy hallgató és egy csárdás eléneklésével. A zsűriben ezúttal is olyan neves személyiségek foglaltak helyet, mint Tarnai Kiss László énekművész, a Magyar Rádió főmunkatársa, a Dankó Rádió főszerkesztője, továbbá Szeredy Krisztina énekművész, Papp Sándor zenetanár, a TASR tudósítója, a Pátria Rádió volt főszerkesztője és műsorvezetője, Magyar Nándor nótaénekes, az első Őszirózsa nótaverseny győztese, azóta állandó zsűritag és Antal Gusztávné - Medgyesi Erzsébet, balassagyarmati zenetanár.

A program nemcsak a felvidéki magyar nótaénekeseket és a nótaszerető közönséget szólítja meg. Minden évben érkeznek résztvevők – mind a versenyzők, mind a közönség soraiba – Magyarországról is.

2006-tól a versenyzők minden évben minősítésben is részesülnek. Arany, ezüst és bronz besorolást nyerhetnek, és a három legjobban teljesítő versenyzőt külön értékelik. Ebben az évben hárman bronz, öten ezüst és négyen arany minősítést kaptak, a szigorú, szakmaisággal bíráló zsűritől. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Galántáról érkező Jalsovszky Mónika állhatott fel. Megelőzte őt Molnár Lóránt (Bély), akinek ebben az évben a második hely megszerzése mellett, sikerült megvédenie tavalyi arany besorolását. A zsűri a legmagasabb elismerésben a mezőnyből kiemelkedő – az előző évben arany besorolással második helyen végző – Tonkó Istvánt (Vága) részesítette, aki a „Darumadár útnak indul" és az „Ördög bújt a vonóba" kezdetű nóták eléneklésével a XVI. Őszirózsa nótaverseny győztese lett.

A Magyarországról érkező versenyzőket külön értékelte a zsűri. Tizennyolc jelentkező közül tizennégyen vállalták a megmérettetést. Összesen négyen szereztek bronz, négyen ezüst és hatan arany besorolást. Gombos Maja az arany minősítés elérése mellett csoportjában az első helyet és a vele járó trófeát is megszerezte.

Megkoronázva az estét – az eredményhirdetés előtt – a versenyzők és a nézőközönség nagy örömére a 2013. év első helyezettjeként végző Molnár Angelika, Lőrinc Roland, valamint Gubík Magdi produkciója mellett a zsűri neves énekművészei közül meghallgathatták Magyar Nándor, Szeredy Krisztina, Tarnai Kiss László produkcióját is.

A rendezvényen immár hagyományosan – tizenkettedik alkalommal – az eseményhez illő valódi cigányzenét Balogh Béla és zenekara szolgáltatta. A verseny házigazda műsorvezetője – a közönséget szellemes észrevételeivel szórakoztató – Bodzsár Gyula szerkesztő, újságíró volt.

XVI. Őszirózsa Magyarnóta-énekesek Országos Versenye részletes eredményei:
Felvidéki versenyzők

I. Tonkó István
II. Molnár Lóránt
III. Jalsovszky Mónika

Vígh Valéria – Arany
Gulyás Georgina Valinka – Ezüst
Klátyik Szörény – Ezüst
Matus Ernő – Ezüst
Nagy Attila – Ezüst
Kovács István – Ezüst 2016-ig
Szabó Laura – Bronz
Pollák Mária – Bronz
Kukolíkné Szendrei Rózsa – Bronz 2016-ig

Magyarországi versenyzők
Gombos Maja – Arany (Legjobb magyarországi versenyző)
Farkas Zsolt – Arany
Kovács Böske – Arany
Szegedi Szűcs Judit – Arany
Kristó Lajos – Arany (2016-ig)
Oláh Katalin – Arany (2016-ig)
Grényi Aranka – Ezüst
Kovács András Ferenc – Ezüst
Marton-Lézer Márta – Ezüst
Ódor Vera – Ezüst
Hevesiné Kasza Szilvia – Bronz
Kovács János – Bronz
Priger Brigitta – Bronz
Tóth István – Bronz

Szivből gratulálok nektek munkátokhoz jó egészséget és kitartást kivánok. Nem könnyü feladat amit vállaltatok mert, nemzedékek lettek hazugságban félre nevelve,és a gyökerét fosztott gyermek sodródik az árral ,sajnos rossz felé. Kevés időm van a műfajjal foglalkozni, de még amunkahejemen is állandóan nótát énekelek. Amiben tudok szivesen segitek nektek. Őszinte tisztelettel : Tapa Ottó

Kedves Péter szó sincs arról, hogy a klasszikus jelzővel kapcsolatos felvetése miatt született volna meg bennem a döntés a vezetés átadásával kapcsolatban, ez már nyáron eldőlt bennem, ugyanis az ez évi nyár oly mértékben lett elviselhetetlen számomra, hogy nem voltam benne biztos megélem -e az őszt. ennyire instabil állapotban ha egy picit is felelősnek érzem magam a munkám iránt, nem vállalhatom tovább a klubvezetéssel járó teendőket. ezzel kapcsolatban már kerestem fel néhányunkat, de úgy érzem mintha nem vennének komolyan.
A klasszikus jelzőt lecserélhetem, hagyományosra, de ez a jelző sem fejezi ki megfelelően a tartalmat. Ha elfogadja a rendszer akkor megpróbálok a gyöngyszemekkel valamit kezdeni.

Elismerésem a megemlékezés szervezőinek, amiért a magyar nóta mai mostoha helyzetében ilyen műsort szerveznek.

A „Nótakirály” címkézést azonban átgondolásra ajánlom, mert Szalay László fénykorában még több jó férfi énekesünk volt, akikre ugyanúgy vagy esetleg még inkább illeszthető lenne a „Nótakirály” elnevezés. Királyból márpedig csak egy van.

Én Szalay László életművét nagyra becsülöm, de hogy László Imre, Bojtor Imre és Solti Károly idejében a magyar nóta királyaként nézhettek rá, azt kétlem. Kifogástalan stílusban énekelt népies és egyéb műdalokat is - kritikával csak a nazális hangokat illethetem mint egyetlen zavaró jellegzetességet előadásában.

A fellépők névsorát látva azzal végképp nem értek egyet, hogy a műfaj „mai legnagyobbjai” lennének.
Tarnai Kiss László nagyon jó műsorvezető és tehetséggel tuningolja a közönséget, magyarnóta-énekesnek azonban erős közepes.
Máté Ottíliát sem mint legjobb előadót tisztelem, hanem elhivatottságáért és szerepvállalásáért nézek fel rá, aki elsőként énekelt a 90-es években a Kádár-rendszerben még tiltott irredenta és hazafias szellemiségű dalokat, nótákat.

Mindnyájuk mellett vagy inkább helyett leginkább Madarász Katalinnak lenne helye ebben a műsorban. Egyrészt azért, mert ő megkérdőjelezhetetlen ikon, magyarnóta-énekesnek is a legjobb ma 82. életéve és annak ellenére, hogy a népdal-nóta-cigánynóta műfajhármasban nem a magyar nótában a legerősebb. Másrészt ő az egyetlen a jelentős előadóművészek között, aki elmondhatja magáról, hogy már az 50-es években Szalay László országosan ismert pályatársa volt.