Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
6 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
6 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
BENEDEK ZOLTÁNJeles prímások, nótaszerzők Nagykárolyban*
Az első nagykárolyi cigányzenészekről - bandákról és zenés megnyilvánulásokról EBLE Gábor történész, a gróf Károlyi család gazdasági és politikai életének tanulmányozója közöl néhány adatot. A család kulturális életének ismertetése során kihangsúlyozza, hogy a Károlyi uradalomban, akárcsak az ország más főnemeseinek udvarában, egy-egy fontosabb családi esemény, házasság, keresztelő vagy fejedelmi látogatás alkalmával, nagy pompával előkészített vigadalmakat rendeztek.
|
|
|
A kanyargó Tisza partján
A Tisza mindig is meghatározta a magyar emberek mindennapjait. A folyó néha áldás, néha átok, lassú méltóságteljes hömpölygéssel, vagy zabolátlan rohamával beásta magát a magyar szívekbe. A Tisza csodálatos szépségű szeszélyesen kanyargó "álmodó" partján ahol még a "madárdal is édesebb" terül el hazánk. Haza csak egy van, akármilyen is, de haza. Szeretem a Tiszát és körülötte a tájat. Gyönyörű a látvány, vetekszik a földkerekség legszebb vidékeivel.
6 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
HangHordozók 2018 – Pályázat kortárs versek megzenésítésére
TEGNAPELŐTT 
A Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó pályázati felhívása énekmondók, igricek, bárdok, trubadúrok, regősök, szólisták és zenekarok részére, kortársversek megzenésítése céljából, a Magyar Költészet Napja alkalmából megrendezett VERSMARATON kísérőrendezvényeként a kortárs magyar költészet népszerűsítése érdekében. tovább » 
6 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
,,Úttalan utakon…/ De túl lélek-határon,/ túl gondolaton, túl minden álmon valami messze vár reánk,/egy fénysugár e rút világon:/ talán egy “mindent felejtés”./ Talán egy “mindent újrakezdés”/ a végső sziklaszálon.” (Wass Albert)
Bordás Cilire egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet: – Nézd meg, milyen gyönyörűséges verseket ír ez a hölgy!
6 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Ez a cikk még 2013.10.21. 10:00-kor jelent meg a gyűlolt ellenségeink - Gudea enszi blogban.http://gyuloltellensegeink.blog.hu/2013/10/21/akinek_notaja_nincsen_szive_sincsen_annak
Akinek nótája nincsen, szíve sincsen annak
„Igenis ne sírva vigadjon a magyar! A magyarban, az igazi magyarban, aki a jövő Magyarországát megalkotja majd, életerő van. Sírhat vérkönnyeket, ha oka van rá. De be kell látnia: azzal semmire sem megy.”
(Kodály Zoltán)
Nem élhetek muzsikaszó nélkül, piros rózsa, feslő rózsa, nótát hozzál a síromra, az én édesanyám egy olyan jó asszony, nótáskedvű volt az apám, álmodó Tisza-part, sír a hegedű, jaj de csinos, de takaros menyecske, valaki a boldogságát pezsgő mellett siratja, húzd rá cigány!
Sárosi Bálint
A cigányzenekar múltja
1904–1944
A cigányzenekarok máig ismert szerkezetének kialakulása a 18–19. századforduló évtizedeiben történt. Fejlődésük, alakulásuk azóta egyenletes, éles korszakhatárt nem tudunk benne megjelölni. Könnyebb eligazodáshoz a 19–20. század fordulója látszott célszerű választóvonalnak. Jelen kötet az 1904. évvel indul, és az 1944-kel, vagyis lényegében a második világháború végével zárul. Ez az év a cigányzenekar történetében is igazi korszakhatár.
| Kiss Anna |
A klasszikus magyar nótát 2014. január 30-án HUNGARIKUMMÁ nyilvánították.
Híres költőink verseire is mint Petőfi, Ady és Gárdonyi, kiváló zeneszerzőink írták a zenét, Egressy Béni, Szentirmay Elemér, Thern Károly.
200 éve él a magyar nóta, gyakran énekeljük, sőt még azok is így tesznek, akik nem igazán kedvelik ezt a műfajt.
Él Gyöngyöstarjánban valaki, aki ezt a műfajt képviseli, népszerűsíti és vele együtt településünket, nem más mint Gyöngyösi Kiss Anna akit a tarjániak Pannika néven emlegetnek.
Frido Diepeveen részben magyar származású, a hegedű, a cigányzene és a magyar nóta hozta vissza őt felmenői hazájába
Fotó: YouTube
6 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 2 hozzászólás
Kedves NÓTA kedvelő ismerősök!
A 2013. évben Kerekes Katika segítségével megrendeztem Budapesten a Haller utcai (IX. ker.) művelődési házban, az első amatőr nótaversenyek győzteseinek döntőjét. Az ország határain belülről és kívülről jöttek az énekesek (50 fő volt a limit).
Azóta sokan kerestek azzal, hogy lesz e folytatás?
Örömmel tájékoztatlak titeket, hogy 2018. március 9-10 (péntek, szombat) Gyula városának Erkel Ferenc művelődési házában, a gyulai nótakedvelők egyesülete és a művelődési ház közös szervezésében kerül megrendezésre a II.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás