„de jó lenne egy magyar nótát elénekelni”

Halper László háromszáz éves zenészdinasztiából származik. Ötévesen kezdett el hegedülni, tizenhárom évesen váltott gitárra. ’91-ben végzett a dzsessztanszakon, majd a bécsi American Institute of Music ösztöndíjasa lett. Azóta is elsősorban dzsesszgitárosként találkozhat vele a közönség, legutóbbi lemezén Jimi Hendrix dalait játssza a magyar dzsessz kiválóságaival, az amerikai dzsesszikon Randy Breacker közreműködésével.

Magyarnóta-est Smidt István emlékére

SZEKERES ISTVÁN Gellért | 2007.5.16 | LXII. évfolyam 20. szám Bánáti Újság

Jövőre lesz harminc éve az előadóművészi pályán Karcagi Nagy Zoltán magyarnóta énekes. Nemrég jelent meg Magyarnóta-Kincs című CD-je. A művész nemcsak énekel, de műsort vezet és zsűritag egy nótaversenyben. Pályájáról beszélgettünk vele. – Már gyerekkoromban is muzikális voltam, családi összejöveteleken sokszor bekapcsolódtam a nótaéneklésbe. A szüleim  hallgatták a rádióban a Jó ebédhez szól a nótát, s a városban is több cigányzenekar volt, amelyek élőzenés műsort adtak.

1926-ban született Csanyteleken, Szabó Bogár János és Putnoki Erzsébet gyermekeként. Két fiatalabb fiútestvérével együtt nőtt fel. 1944-ben gyermeke született. 1955-ben fiával Szegedre költözött, ahol nyugdíjazásáig főnővérként dolgozott a szegedi kórház tüdőosztályán. Két felnőtt unokája és három dédunokája van

1970-ben jelent meg az első verse nyomtatásban, majd hosszú ideig nem írt. 1989-től kezdve kezdett újra írásba, 1995-ben adták ki első önálló nótásfüzetét, majd 1997-ben jelent meg az első gyermekvers kötete Álmod ágya bársonyáracímmel.

A magyar nótáról, és a nóta nagyjairól

Azt hiszem, egy népzenei táborban kicsit öngyilkosságnak hat, ha az ember a magyar nótáról akar beszélni. Így, hogy magyarnóta, egybe írva, – ahogy a különböző helyesírási útmutatók jelzik -, külön kell írni, holott – szerintem – , úgy egészen mást jelent, nevezetesen azt, hogy nem német, nem lengyel, hanem magyar nyelvű nótáról van szó.