MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA

A dokinóta

9 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

Egy orvosi nótákról szóló cikk? Többen, amikor meghallották a címet, furcsán néztek rám, mondván: milyen ódivatú dolog már ez a magyar nóta. És mi is az a „dokinóta”? Egyáltalán, vannak még ilyenek?

Egyébként is, hogyan illenek össze ezek a fogalmak, az emelkedett hangzású orvos és az alpári mulatozás, sőt, a „megváltozott tudatállapotban” történő kurjongatások hangulatát idéző nóta?

A magyar nóta néhány évtizede - a mindössze egy korosztállyal előttünk járó nemzedéknek - még a mindennapi élet része volt, szinte elválaszthatatlan jellemzője a magyar léleknek, amit minden magyar ember ismert, szeretett és énekelt. Sajnos, napjainkban lassan kezd feledésbe merülni. Amíg régebben szinte valamennyi vendéglátóhelyen működött cigányzenekar, addig ma már csak elvétve akad egy-egy. Ez lehet a modernizáció és a globalizáció hatása (ha ez igaz, akkor nagyon negatív hatás), és ezt sokan igen sajnálják. Közéjük tartozom magam is. Jó páran meg úgy gondolják - főleg azok, akik már alig ismerik e műfajt - hogy a magyar nóta mint műfaj snassz, ósdi, alpári, nem sokáig él már. Vagy ami még rosszabb, összekeverik napjaink rettenetes, elektromos kütyükön, két ujjal játszott borzadmányaival, amit mostanság mulatósnak hívnak.

Holott az igazi magyar nóta érték, ahogy mondják: a magyar nóta ugyanaz a magyarnak, mint a franciának a sanzon. A magyar nóta a magyar sanzon, az egyedi, csak ránk jellemző könnyűzenei stílus, ami sok érzelmet, életörömöt, vidámságot, gyakran drámaiságot is ki tud fejezni népies, sajátos műfaji keretei között.

Sokan nem is tudják, hogy még Bartók Béla, a tiszta népzene prófétája is pártolta a magyar nótát és hangsúlyozta, hogy szerencsés a magyar nép, amiért a népzene mellett a könnyűzenéje is sajátos nemzeti vonásokat mutat. Kosztolányi Dezső külön tanulmányt jelentetett meg a magyar nótáról, amelyben elragadtatással ír róla.

Azt talán esetleg halottuk, hogy Petőfi Sándor sok verse is népszerű magyar nótává változott, de ki gondolná, hogy olyan parnasszusi elődök, mint Egressy Béni vagy Gárdonyi Géza, szintén egy sor híres nótát szereztek. És a sort még folytathatnánk. Eddig rendben is volna, de ott a másik kérdés: dokinóta? Azt hiszem, az olvasók, a kollégák többsége meg fog lepődni, ugyanis a magyar nóta kifejezetten egészségügyi műfaj. Ez kutatási eredményekkel bizonyítható. Nemcsak az úgynevezett kardiológiai nóták (tudniillik azok, amik a fájó szívről szólnak) igazolják ezt, hanem az a tény is, hogy a magyar nóta szerzőinek, sőt előadóinak egy nem elhanyagolható része orvos. Nem is csoda, hiszen a régi, az úri világban, a kávéházak, mulatók, kiskocsmák, kerthelyiségek, törzsasztalok miliőjében a Doktor urak, az orvosok jelentős szerepet játszottak. Aki ezt a hangulatot nem sírja vissza édes nosztalgiával, annak nincs is szíve.

Ezzel a nótába illő gondolattal zárja első dokinótás cikkét és kíván a kedves olvasóknak jó mulatást.

Dr. Bonvy Iván

nótaterapeuta

Előző cikkünkben átvettük a magyar nóta ügy lényegét, és említettem, hogy a magyar nóta művelői között meglepően sok orvos volt, és van ma is. Ezért kifejezetten egészségügyi, sőt egyenesen a legegészségesebb műfajnak tekinthetjük.

Meg is látszik a nótákon, hogy szerzőik orvosok voltak, vagy ha véletlenül nem azok voltak, akkor valamilyen egészségügyi affinitással rendelkeztek.

E cikk tekintetében, azaz a mi diagnózisunk alapján dokinóta:
- minden magyar nóta, amelyben a Doktor úr, vagy bármely más egészségügyi kifejezés akármilyen formában szerepel,
- továbbá azok a nóták, amelyek bármilyen összefüggésben, bármilyen egészségügyi esetre engednek következtetni (ezek felismerése érdekében néha egy kis szövegmódosítás is megengedhető),
- és végül a cigánynóták, amelyekből legegyszerűbben úgy képezhetünk dokinótát, ha a cigány szó helyébe egyszerűen behelyettesítjük a doki kifejezést. Szakorvosi nótákat pedig ugyanezen eljárással úgy képezhetünk, ha az adott szakvizsgát helyettesítjük be, például fogász, sebész, szemész lesz a cigányból.

Megjegyezzük, hogy e cikkünkben dokinóta alatt majdnem kizárólag csak a magyar nótákat, vagy azoknak a stílust megtartó vidám átiratait értjük, a más jellegű dalokat most nem soroljuk e körbe. Természetesen a különböző egyéb dalok, kari indulók stb. is jópofák, azonban ezeket érdemes külön áttekinteni. Addig is kérünk minden kollégát, hogy ha tud bármilyen dokinótát, indulót, amelyet valamikor, valamelyik karon, valamelyik évfolyamon stb. ismertek, azt ossza meg velünk, hogy gyűjteményünket minél több és minél többféle dokinótával, orvosi dallal bővíthessük.

De nézzünk egy konkrét példát!
Kezdjük az ismer kardiológiai nótával. Ez egy olyan új otthonápolási eljárásról szól, amellyel elkerülhető a feleslegesen sok orvos-beteg találkozó.

Fáj a szívem, jaj de nagyon beteg
Fáj a szívem, jaj de nagyon beteg,
Orvoshoz én vele úgy sem megyek
Kibírom én akárhogy is fáj
Egy csók után úgy ég a szám
Gyere babám, simulj hozzám
Nem bánom én, akárhogy is fáj az én szívem
(Ennek a nótának egyik közismert sztárelőadója Pataki Attila.)

Ezzel a nótával zárom mai dokinótás cikkemet. Javallom minél többször énekelni, de még hatásosabb a cigánnyal elhúzatni. Kiváló kedélyjavító.

Dr. Bonvy Iván
nótaterapeuta