VII. Gyöngyöstarjáni Nótatalálkozó
Előadó művész: Cára Aranka
Kísér: ifj. Berki László és zenekara /HAKME /


Zene és szöveg : Ákom Lajos

Sok idegen földet bolyongtam be én,
Messzi hegyek-völgyek kerültek elém.
De mindenütt árván jártam a határt,
És e zene szárnyán lelkem hazaszállt.

Adj Uram Isten dús aranykalászt!
Hozzon az új nyár gazdag aratást!
Kapjon esőt a határ, virágot a rét!
Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég!

Adj Uram Isten derűsebb jövőt!
Harmatos rónát, gazdag legelőt!
Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég!
És legyen kék felettünk újra még az ég!

Itthon vagyok újra, hazatértem én,
Felnézek az égre, ragyog rám a fény.
Ragyog rám az áldott aranynapsugár,
Újra visszaszállott a dalos madár.

Adj Uram Isten dús aranykalászt!
Hozzon az új nyár gazdag aratást!
Kapjon esőt a határ, virágot a rét!
Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég!

/:Adj Uram Isten derűsebb jövőt!
Harmatos rónát, gazdag legelőt!
Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég!
És legyen kék felettünk a nagy magyar ég!:/

Zene és szöveg: Erőss Béla

Keresek egy régi utcát ,keresek egy régi házat,
Keresek egy régi kertben egy halovány rózsaszálat.
Keresek egy régi nótát, amit egykor úgy szerettem!
Keresem a boldogságom, amit egyszer itt feledtem.

Azt az utcát, azt a házat, azt a kertet nem találom,
Talán nem is valóság volt, talán csak egy tűnő álom.
/:Azt a nótát elfeledték, nem emlékszik senki rája...
Az elveszett boldogságot valaki tán megtalálta.:/

Morvay Károly - Tüttő János

Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja,
Virágos a kedvem, ha a cigány húzza.
Hajlik szívem jobbra, balra:
Mindegy neki: szőke, barna.
Nem vagyok én olyan válogatós fajta.

Rólunk beszél már az egész világ szája,
Azt mondják, hogy te vagy az én szívem párja.
/:Tagadjuk, hogy igaz volna:
Mégis azt mondja a nóta,
Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.:/


Zeneszerző: Kubányi György

Tagadom, tagadom, tagadom, hogy valaha is jártam volna teutánad,
Tagadom, tagadom, tagadom, hogy a szívemet érted epeszti a bánat.
/:Tagadom, hogy csókot adtam, százat is egyvégből,
Letagadom még a Fiastyúkot is az égről:
Tagadom, tagadom, mindhalálig tagadom:
Egy szó sem igaz az egészből.:/

Az igaz, az igaz, hogy a nótát szeretem és egyszer egy csillagra néztem.
Az igaz, az igaz, elbűvölte a lelkemet, végképp a bolondja lettem.
/:Szerelmetes nótaszóval csaltam le az égről,
Hazug volt a csillagfényes mosoly a szeméből,
De én nem búsulok, csak egy kicsit belehalok:
Ennyi igaz az egészből.:/


Nincsen abban semmi szégyen......


A szerzőket és az adatokat beírta: Molnár Magdolna