Kalmár Pál (Mezőtúr, 1900. szeptember 5. – Budapest, 1988. november 21.) dalénekes, az 1930-as és 1940-es évek egyik legnépszerűbb énekese. A példa nélküli világsikert elért, Seress Rezső-sláger, a Szomorú vasárnap első két felvételének előadója.


Édesapja Jász-Nagykun-Szolnok megyében járásbíró, édesanyja a történelmi Czebe család leszármazottja. Iskoláit a Felvidéken, Podolinban és Debrecenben végezte, mivel a katonai pályát ambicionálta Nagyváradon a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában is tanult. 19 éves korában jelentkezett a Vígszínház fiatal énekeseket kereső felhívására. Stefanidesz Károly kolozsvári színigazgató javaslatára énekelni tanult. Tanárai Anthes György, Hilgermann Laura és Makai Mihály voltak. 1923 és 1925 között a Színészképző iskola hallgatója. Az Operettszínház segédszínésznek, később a kaposvári és pécsi társulat bonvivánnak szerződtette. A harmincas évek elejétől fellépett a Rákóczi és Kazinczy utca sarkán álló Ostende - 1100 vendéget fogadni tudó - kávéházban. Itt fedezte fel a Columbia Gramafon Társaság képviselője és 1932-től szerződtették. Ekkor indult nemzetközi karrierje. Rendszeresen vendégszerepelt Londonban,[1] Párizsban, Berlinben és Bukarestben is. A kor legnagyobb slágereit lemezre énekelte, gyakran szerepelt a rádióban is. Az egyetlen film, amelyben hangját hallhatjuk, az 1935-ben készült "Szent Péter esernyője" c. film, melyben Básti Lajos énekhangjaként két dalt is énekel. 1936-tól a német ODEON cég jelentette meg lemezeit. A lemezfelvételek idejére a háború alatt a harctérről is szabadságolták. A háború után kényszerű okokból - Weygand Tiborhoz hasonlóan - pályafutása megszakadt. A Budapesti Szerelőipari Vállalatnál helyezkedett el mint hegesztő és köszörűs. Munkájáért még sztahanovista kitüntetést is kapott. 1954-től énekelhetett ismét. Állandó fellépőhelye a krisztinavárosi Márványmenyasszony étterem lett. Lemezfelvételt már nem készítettek vele, a rádióban tartósan "indexre" került. 1968-ban egy operáció miatt elveszítette hangját, többé már nem énekelhetett. A Tangókirályként is aposztrofált énekessel mintegy kétezer lemezfelvétel készült.

1989-ben a Hanglemezgyártó Vállalat kiadott egy, húsz számot tartalmazó válogatás lemezt. A szerkesztésben még közreműködött, de a megjelenést már nem érhette meg