Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Keresek egy régi utcát,keresek egy régi házat.
Keresek egy régi kertben, egy halovány rózsa szálat.
Keresek egy régi nótát, amit egykor úgy szerettem.
Keresem a boldogságom, amit egyszer itt feledtem.
Azt az utcát, azt a házat azt a kertet nem találom,
Talán nem is valóság volt, talán csak egy tűnő álom.
Azt a nótát elfeledték, nem emlékszik senki rája.
Az elveszett boldogságom valaki tán megtalája.
szövegíró : Erőss Béla
zeneszerző : Erőss Béla
Amikor az Édesanyám imakönyvét utoljára kérte,
Megköszöntem a jóságát térdre hulva könyörögve kértem.
Megköszöntem szépen, esküt tettem rája,
Rendesember lesz belőlem, akkor is ha kétszemét lezárja.
Akkor jött egy szőke kislány, aki engem rászedett a bűnre,
Megtanitott éjszakákon mulatozni a cigány zenére.
Esküszegő lettem, fél világ bolondja,
Így jár aki éjjel mulat nappal meg a miatyánkot mondja..
Nótás kedvű volt az apám,átmulatott sok éjszakát.
Nem sajnálta rá a napot,kettőt-hármat összetoldott.
De még azt is megduplázta, ha az anyám megdorgálta,
Ha a cigány rosszul játszott, nagybőgőbe belevágott.
Nótás kedvű édesapám, ja, de régen nem dalol már:
A szívemet bánat járja, egy-egy kedves nótájára.
Mi lett a sok nóta vége, kivitték a temetőbe',
Dalos ajkú kismadárka, szállj az apám fejfájára!
Visszajött a kismadárka, friss virággal a szájában.
Azt dalolta, azt mesélte, apám sírhalmáról tépte.
/:Odalent a magyarnóta, virágot hajt évek óta,
Mindig friss nő a nyomába, ha felcsendül a nótája.:/
Ki tanyája ez a nyárfás?
nem hallszik be a kurjantás
vagy alusznak, vagy nem hallják
vagy talán, nem is akarják...
Ezt a kislány meghallotta
az anyjának sírva mondta
kelj fel, kelj fel édesanyám
búcsúzni jött az én babám.
szövegíró : PIUFSICH Lajos szövege és zenéje
Fülembe csendül egy nóta még,
Itt szunnyadott már a szívembe rég
A dajka nóták emléke kél
Egy árva népről bús dalt regél...
A nyárfák lombja szomoruan rezdül,
Lassú sóhajtás száll miként a szél
Hazámba vágyom, Duna, Tisza partja vár
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.
Nem most születtem, most érzem én
Csinált e jókedv, nem igaz e fény
Latorca partján a nóta más
Leányok ajkán galamb sírás
Legények ajkán csatakürtök hangja
Sodor, mint orkán vihart, zokogást
Hazámba vágyom, Duna, Tisza partja vár
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár
szövegíró : Kacsóh Pongrác - Pásztor Árpád, Sassy Csaba
Vándorfelhők fenn az égen, ha majd egyszer kis falumhoz értek,
Álljatok meg az alvégen, édesanyám házát keressétek.
Ott ahol a vén eperfa halkan sóhajt fel az éjszakába',
Vándorfelhők ott van az én édesanyám nádfedeles háza.
Szóljatok be az ablakon, mondjátok, hogy hírt hoztok felőlem,
Mondjátok, hogy ne búsuljon, jól megy sorom, mióta eljöttem,
Ne tudja meg, hogy a sorsom, az életem keserűség, bánat,
Ne hulljon a könnye értem, fehér hajú, édes jó anyámnak.
Akácos út, ha végig megyek rajtad én,
Eszembe jut egy régi szép regény:
Nyáreste volt, madár dalolt a fán,
S itt kóborolt, csavargott egy cigány,
Megszólítám: De jó hogy megtalállak itt,
A legszebb lány tudod-e, hol lakik?
Ott arra lenn, túl az akácsoron,
Ma estelen, egy ház elé osonj:
Refrén:
Egy ablaknál! Állj meg cigány,
Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány,
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.
De csak csendesen,
Ne hallja senki más.
Az éjmadár átsuhan a kis városon,
Éjfélre jár, s én az utcát rovom,
A holdsugár deres hajamra süt,
Hideg, sivár csend honol mindenütt.
Azóta rég a más asszonya lett a lány,
De ez a dal még fülébe cseng talán,
Én Istenem! A múlt, hogy elszaladt,
És énnekem csak e kis dal maradt:
Refrén:
Te csak dalolj, kacagj nevess
Enyém a könny számomra úgysincs más öröm
Attól se tarts, hogy a kis dal szivemen üt sebet
Te csak dalolj, nevess ki engemet.
Szivem kihallt,s ajkamrol szol a bus panasz
Hogy im ecsalt teged az uj tavasz
Alkony borong a lombos fak alat
En bus bolond miert is vartalak
Most massal elsz, s feled uj mamor integet
Amere lepsz,ott rozsat hintsenek
A szep tavasz varazsa elvakit
Csak egy seb ,az mit benem felszakit
Majd megtudod,csak kis tukroddel szembe nez
Mert jutott szamomra szenvedes
Lelked a harc soha sem dulta at
Egy gyermek arc mosolyog majd terad
De egy nap sotet hajadra hull a ho
S az ajkadon elhall a nota szo
Faradt leszel,s egy igaz konyet ejtsz
Jojj akkor el,s nalam vigaszra lelsz
El mult a nyar szivunk regenye veget ert
Emleked is mar reg a multba tert
Ket arva kony,sutogja csak csupan
Hogy vissza josz hozzam egy delutan.
szövegíró : Kalmár Tibor
Darumadár útnak indul
Darumadár útnak indul, búcsúzik a fészkétől,
Messze hangzik bús panasza délre szálló felhőkből.
Majd, ha én is útra kelek,
én még sokkal messzebb megyek,
Nem jár arra a madár sem,
nem jut el a sóhajtás sem odáig.
Tavasszal, ha a tó partján kék nefelejcs virágzik,
Darumadár újra megjön, nem marad el sokáig.
De ahová én elmegyek,
ott nincs se tél , se kikelet,
Nincs szerelem, nincsen féltés,
nincsen onnan visszatérés sohasem.
.
szövegíró : Dóczi József
Piros rózsák beszélgetnek
Piros rózsák beszélgetnek, bólintgatnak úgy felelnek egymásnak.
Találgatják hová jutnak, mely sarkába ennek a nagy világnak.
Szépasszonynak hó keblére, vagy egy gyászos temetésre, koszorúba fonják
Vagy talán az éjszakába valahol egy kis kocsmába, egy szép lányra szórják.
És egy napon útra kelnek száraiktól búcsút vesznek a rózsák.
Mert énnékem virág kellett letéptem egy holdas éjjel száz rózsát.
Pirosrózsák illatával, halkan síró muzsikával, üzenem tenéked,
szegény vagyok, semmim sincsen, a száz rózsa minden kincsem, hát add érte a szíved.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Nótaszövegek 2.
Nótaszövegek 1.
Nótaszövegek
Nótaszövegek