MrPhiliprussel 2011. aug. 21.

Szövegíró: Niczky Géza
Zeneszerző: Niczky Géza

Magyarország Északkelet csücskén
Itt terül el békésen és büszkén
Sok híres nagy ember lakóhelye
Szülőhazánk a szép Zemplén Megye
Ez az ország egyik legszebb része
Még most sem fakult meg régi fénye
Pedig már nagyon sok vihart megélt
Ám túlélte s múltjával megbékélt

Békességet sugároz e vidék
Megőrizte történelmi hírét
Aki egyszer ellátogat ide
Azt majd biztos visszahúzza szíve
Mert ha e környéket megismeri
Valószínű hogy majd megszereti
Lelkében az emléket megőrzi
Zemplén Megyét soha nem felejti

Az itt élő zempléni polgárok
Edzettek nem fog rajtuk az átok
Nagyon szeretik az igazságot
Mindig keresik a boldogságot
Még sajnos azok laknak többségben
Akik nem élnek gazdag bőségben
Ám reméljük Zemplén felvirágzik
Már egyre több reménysugár látszik

A nagy múltú Sátoraljaújhely
Régi és patinás megyeszékhely
Bár sok mindentől van nagyon távol
Ám e város mégis elvarázsol
Városrangja hétszázötven éves
Ám fiatalodni mégis képes
Előnyére válik a változás
A fejlődés és a megújulás

Hegyek völgyek gyönyörű tájképek
Érdemes megnézni a vidéket
Nyugalmat árasztó kicsiny falvak
Látnivaló az itt bőven akad
Híres alma mater Sárospatak
Ahol eddig oly sokan tanultak
És a finom nektár a tokaji
De jól tudja a szomjat oltani

Aki eljön Erre a környékre
Megláthatja milyen a szépsége
Mit rejt tulajdonképpen e tájék
Mi minden található itt már rég
Aki figyelmesen széjjelnéz itt
Észreveszi az újat és a régit
Rájön arra hogy ez olyan megye
Amelynek van ezerféle kincse

Most talán még nem oly nagy a híre
Mint amilyet méltán érdemelne
Van ki nem tudja hol van e megye
Magyarországnak e kis ékszere
De reméljük lesz oly méltó helye
Amelyet megkaphat Zemplén Megye
Kivívja majd a megbecsülését
Megkapja az igazi értékét

Magyarország Északkelet csücskén
Itt terül el békésen és büszkén
Ez az ország egyik legszebb helye
Szülőhazánk a szép Zemplén Megye
Békességet sugároz e vidék
Megőrizte történelmi hírét
Isten áldja meg e szép kis megyét
Óvja védje értékét és kincsét.

A szöveget beírta: Molnár Magdolna