2015. január 4.

Gaál Gabriella születésnapján A magyarnóta is a magyar előadóművészet része (A Magyar Színjátszás Nagykönyvéből - az Újszínház tolmácsolásában) Ma van Gaál Gabriella nótaénekes (1930-2010) születésnapja. Nincs tévedés a Krónikás szándékosan vette be a A Magyar Színjátszás Nagykönyvébe a pár éve elhunyt művésző nevét. Ő maga ugyan nem volt színész, de előadóként egy olyan műfaj avatott szakértője volt, mely műfaj kihagyhatatlan része a magyar színi irodalomnak. Hangsúlyozom, Gaál Gabriellára nemcsak színpadi szereplőként kell tekinteni, hanem egyben egy - egykor - élő lexikonra is, aki nélkül az egyébként még mindig haldokló énekes műfaj már rég a sírban lenne. Medveczky Attilának a fuggetlenseg.hu szerkesztőjének nyilatkozta a műfajról pár éve Nógrádi Tóth István, a Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületének elnöke: - 1948 után Rákosi Mátyás tíz évre kitiltotta a Magyar Rádióból a magyar nótát... Igen, a bolsevik ideológiába nem fér bele sem a népdal, sem a magyarnóta, sem a klasszikus cigányzene, mert mindegyik MAGYAR, illetve magyar gyökerű. S ez így van mindmáig - azzal "modernizálva" az ideát, hogy ez giccs, s mint olyan, üldözendő... Gaál Gabriella azon emberek egyike volt, aki minden akadály ellenére is életben tartotta műfajt s hírnevét, a hozzá kötődő legendákat. Tudja-e mindenki, hogy Brahms világhíres Magyar táncok-sorozata arra a nótakincsre lett alapozva, amelyet Reményi Ede hegedült a fülébe? Ez a valóban bámulatos nyírettyű - ahogyan Jókai nevezte - Reményi kezében: - A toll - folytatta Jókai -, mely a legszebb antikritikákat írja, ez neki kard, mellyel versenytársait levágja, ez neki ecset, mellyel lefesti a magyar búját és örömét, ez neki sarló, mellyel Európa-szerte a sterlingtől a piculáig, mindenféle termékben arat, ez neki paripa, ha megunja magát, ráül, s beutazza rajta mind az öt világrészt, ez neki hágcsó, melyen még a francia császárhoz is felkapaszkodik, ez neki kulcs a paradicsomba, elmegy Rómába, egyet hegedül Liszt Ferenccel a Vatikánban, s bejut a konfraternitásba. Jókai szavaira utóbb Gaál Gabriella hívta fel külön a figyelmemet, ő kötötte a lelkemre, hogy terjesszem. Arra is, hogy ha csak tehetem, adjam hírét: a magyar irodalom legnevesebb képviselői, Petőfi, Arany, Gárdonyi, de még a Szózatot megzenésítő Egressy Béni is elkötelezettje volt ennek, az utóbb mostohává tett, műfajnak. A magyarnóta és a cigányzene tiltásának és mellőzésének eredménye a hanyatlás. E folyamat kialakulása sokak számára igen lényeges , hisz az esetleg ellopott vagyontárgyakat szorgalmas munkával még lehet pótolni, azonban mindazt, ami a lelkekben torzult - már-már szinte lehetetlen. Szép énekhangján túl e ma már periférikus, ám mégiscsak meghatározó gondolatain túl ezért is fontos Gaál Gabriellára emlékeznünk. Idézzük hát fel egyik kedves magyarnótájával a művésznő emlékét: http://youtu.be/q2IhqB6AXM0

Válasz