Kolozsvári vasútállomáson,
Kilenc gőzös áll a hetedik vágányon,
Az egyiknek jaj de füstöl a kéménye,
Azon visznek az orosz határ-szélre.

Az én babám karjai,karjai,
Nem akarnak hajlani,hajlani.
Meg kell annak hajlani levelet írni
Ha meg akar ölelni,csókolni.


Utcára nyílik a kocsmaajtó,
Kihallatszik belőle a szép muzsikaszó,
Sört ide, bort ide, te szép barna lány, azanyád'!
Hadd mulatom ki magam igazán!

Szeretni, szeretni szerettelek,
Feleségül elvenni sosem vettelek,
Menyasszonyi fátyol a fejedre kerül, ha kerül,
Szívem a bánatba belemerül.

Mához egy hétre már nem leszek itt,
Elvisz a gyorsvonat engemet is,
Gyorsvonat, sebesvonat valahol megáll, ha megáll,
Nyújtom a jobb kezem, szervusz babám!


Részeg vagyok rózsám, mint a csap,
Nem aludtam három éjjel, három nap.
Hazamenni sej, de nem tudok,
Hajnalig rózsám nálad maradok.
Hazamenni sej, de nem tudok,
Hajnalig rózsám rajtad maradok.

Zavaros a Tisza vize, nem tiszta,
Ráhajtom a kis pej lovam, nem issza.
Hogy is inná, mikor zavaros?
Hajnalig rózsám nálad maradok.
Hogy is inná, mikor zavaros?
Hajnalig rózsám rajtad maradok.

Másik változata:

Részeg vagyok rózsám, mint a csap,
Nem aludtam három éjjel három nap.
Hazamenni, sej de nem tudok,
Reggelig rózsám Nálad maradok.
Hazamenni, sej de nem tudok,
Reggelig rózsám Nálad maradok.

Zavaros a Tisza vize, nem tiszta,
Ráhajtom a kis pej lovam, nem issza.
Hogy is inná, mikor zavaros?
Akkor szép a rózsám, mikor haragos.
Hogy is inná, mikor zavaros?
Akkor szép a rózsám, mikor haragos.

Száz forintnak ötven a fele.
Egye meg a fészkes fekete fene!
Nem lehet az ember fából,
Ki kell rúgni a hámfából.

Még azt mondják részeges vagyok,
Pedig csak a jó bort szeretem nagyon.
Megverem a csizmám szárát,
Csókolom a babám száját.

Bakkecskének nagy szakálla van,
Az én anyósomnak nagy pofája van.
Rusnya állat mind a kettő,
Verje meg a jegeseső!



1. Dombon van a kisangyalom tanyája,
Földre hajlik annak a rózsafája.
Bús gerlice szokott rajta tanyázni,
Szép a rózsám, nehéz tőle elválni.

2. Ezt a kislányt már akkor megszerettem,
Mikor véle legelőször beszéltem.
Megtetszett a gyönyörűszép szaváért,
Homlokára göndörödött hajáért.

3. Ezt a kislányt nem az anyja nevelte,
Zöld erdőben bús gerlice költötte.
Nem kell néki édesanyja dunnája,
Betakarja szeretője subája.

4. Kiskertemet Maros vize hasítja,
A szívemet, de nagy bánat szorítja.
Le se megy a szívemről a nagy bánat,
Míg csak párja nem leszek a babámnak.

5. Bíró uram, tegyen törvényt, ha lehet,
Kit szeretek, az az enyém nem lehet!
Száraz ágon azt fütyüli a rigó:
Szerelemből nem parancsol a bíró.
Sem a bíró, sem a jó édesanyám,
Ahhoz megyek, kit szeretek igazán.