A tárogató története

Alapvetően kétféle tárogatóról beszélhetünk. Az első un. töröksíp tárogató.

Közép-Ázsiából származó hangszer, melyet valószínűleg a honfoglaláskor hoztunk magunkkal. Kb. 40 cm hosszú vékonytörzsű nagyon szélesre kitölcséresedő, billentyű nélküli hangszer volt, melyet a mai oboához hasonló un. kettős nádnyelvvel szólaltattak meg.
A fúvókát és a hangszert 10 cm hosszú vékony csővel kötötték össze. A töröksíp hangszer családba tartozott, melynek többféle változatát Kelet-Ázsiától Nyugat-Európáig
Nagyon sok nép használt. (Zurna, schalmei, szornaj, szuona) régen a tárogatósokat síposoknak, vagy igriceknek hívták. Írásos feljegyzések a XV. századtól vannak, mint töröksíp tárogató. Rendkívül éles átható hangja volt. A Rákóczi szabadságharc egyik jelképévé vált.
Az erős hangja miatt üzenő hangszernek használták, valamint a tárogatók hangjára vigadtak, vagy búsultak a kuruc vitézek. Mikor véget ért Szabadságharc, az osztrákok asz összes hangszert összegyűjtötték és megsemmisítették, mert tudták, amíg szól a tárogató, addig szól Rákóczi hangja, él a remény. A bujdosók, betyárok mentették a hangszert, nagyon kevés maradt belőle. A kiegyezés után elkezdték kutatni a magyar zenei múltat, akkor fedezték fel újra a tárogatót, de a kor zenei ízlésének már nem felelt meg a hangja, ezért megbízták Schunda Vencel Józsefet, aki a cimbalmot modernizálta, hogy alakítsa át a tárogatót könnyebben játszhatóvá és kellemesebb hangúvá. Klarinéthoz hasonló fúvókával, billentyűzettel látta el, és megnövelte a hangszer testét. Vele egyszerre a Stowasser hangszergyár is előállította pontosan ugyanazt a hangszert, és egy hat darabból álló hangszercsaládot is alkotott. A két háború között nagyon elterjedt, minden helységben volt tárogatós, és nagyrészt a Trianon után íródott nemzeti un. irredenta dalokat játszották rajta.
A második világháború után ezeket a dalokat betiltották, ezáltal a tárogató-kultusz újra hanyatlani kezdett. A fiatalok már nem tanultak meg rajta, az idősek elhaltak, a hangszerek tönkrementek. Ma már száz körül van a tárogatósok létszáma hazánkban. Nemrégiben sikerült egy törött hiányos basszustárogatót találni, melyet a Baján élő Greguss Pál tárogatókészítőnek sikerült rekonstruálni, sokszorosítani, így ez a hangszer újra meg tud szólalni. Bízom benne, hogy ez a CD sok embernek okoz örömet, és segít abban, hogy ez a gyönyörű hangú magyar hangszer egyszer megkapja az őt megillető helyet a zenei palettán.
Vesztergám Miklós