Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
Dal- és nótaszerző, daltársulat-igazgató
Született:
1858. június 13. Szeged-Fölsőtanya (ma: Szatymaz),
Elhunyt:
1903. március 29. Budapest
Muzsikus cigánycsalád leszármazottja, s már 15 évesen saját zenekara élén játszik. Döntő fordulat életében a költő Pósa Lajossal való megismerkedése. "Ettől fogva nem is válik el a két név egymástól, és míg magyar nótát dalolnak a világon, addig mindig együtt emlegetik nevüket" - mondja róluk Móra Ferenc. - "A költő karjára vette a cigányt, és halálos holtáig el nem hagyta többet." Dankó rövid élete során több mint félezer dallamot, nótát komponál, melyek a magyar nóta történetének egyik legnagyobb alakjává teszik. A Dankó-nóta jelentősége túlmutat önmagán, hisz oly korban történik mindez, amelyben a magyarságunk megtartóereje a tét
(Szeged, 1858. jún. 13. - Bp., 1903. márc. 29.) dalköltő. Dankó István cigányzenész és Mijó Rozália gyermeke. Iskoláit Szegeden végezte. A színi évadok közötti időt Szatymazon töltötte, mivel apja és rokonsága itt muzsikált. A színház és a zene szeretete korán beleivódott. Fiatalon, gyerekekből cigányzenekart szervezett. A szatymazi és szegedi úri közönség indította el még gyerekként nótaszerzői pályáján. 1880. júl. 12-én hagyta el Joó Ilonkával Szatymazt, hogy másnap házasságot kössenek. Szegeden nyomorogtak. 1883-ban jelent meg először nyomtatásban 4 dala, amelyet hálából Zsótér Andor szatymazi birtokosnak ajánlott. 1890-ben daltársulatot szervezett, és bejárták az országot. 1890-ben Oroszországban szerepeltek. 1897-ben Budapestre költözött. Tüdőbaja egyre jobban elhatalmasodott. 1901-ben szőlőt vásárolt Csengődön. 1903. márc. 29-én sógorának pesti lakásában meghalt. Szegeden temették el. Síremléke és Margó Ede alkotta szobra (1912) emlékeztet rá. Szatymazon utcát neveztek el róla, közel ahhoz a helyhez, ahová Joó Ilonka miatt szívesen járt.
|
|
Keresztes Manci új fórumtémát indított: PERE JÁNOS, az értékmentő
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!