1930. szeptember 2.
Cigánd
2011. március 11.
Budapest

Hollay Bertalan (eredeti nevén: Herczig Bertalan) magyar-nótaénekes, színész. A bodrogközi nagyközség Cigánd szülötte, a szomszédos településre, Dombrádra járt elemi iskolába, amit 1944-ben a német megszállás miatt váratlanul bezártak. Másnap a helyi Hangya Szövetkezetben boltos segédként kezdett el dolgozni. A második világháború után, a Sárospataki Református Gimnázium kihelyezett részlegén, az 1946-ban megalakult cigándi paraszt-dolgozók gimnáziumában folytatta tanulmányait. Végül Miskolcon, a Lévay József Református Gimnáziumban érettségizett.

A középiskola elvégzése után a debreceni orvosi egyetemre, majd a Miskolci Nehézipari Egyetemre is felvételt nyert, de egyikre sem vágyott igazán, így felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahová az első rosta után felvették. Tanárai között volt: Apáthi Imre, Sulyok Mária, Ruttkai Éva és Ráday Imre.

A főiskola elvégzése után, 1954 és 1957 között a Szegedi Nemzeti, a Békéscsabai Jókai, majd a kaposvári Csiky Gergely színház tagja volt. A szegedi színháznál társulati tagként nem kapott szerepet, ezért három hónap elteltével átkérette magát Békéscsabára, ahol először egy dadogós katonát, majd a Montmartre-i ibolya öreg milliomosát játszotta. Ezek után Jókai darabok hőseit játszotta, köztük Az arany embert. 1957-től az Állami Déryné Színház szerződtette Budapesten. Prózai és zenés darabokban kapott szerepeket, főszerepeket. Első szerepeként Móricz Zsigmond Pillangó című kisregényéből készült darab főszereplőjét: Darabos Jóskát alakította 114 előadáson keresztül. Híres szerepe volt még A kőszívű ember fiaiban, amelyben a legfiatalabb fiút, Jenőt alakította. Néhány zenés vígjáték és prózai darabok után megkapta Dankó Pista főszerepét, de kétszázötven sikeres előadás után, Hollay otthagyta a színpadot. 1978 óta szabadfoglalkozású művészként hivatásos nótaénekes lett.

Feleségével Talabér Erzsébettel együtt, műsoraikkal bejárták Európát és az amerikai földrészt. Négy éven át vezette a Szól a nóta című televíziós műsort. A rádióban sok-sok nótafelvétele készült

A Magyarnóta szerzők és Énekesek Országos Egyesülete által alapított Életműdíjat kapta meg feleségével együtt a magyarnóta több évtizedes népszerüsítéséért.2008-ban.
Hollay Bertalan vallomása: A magyar nóta kezdetben a tiltakozás eszköze is volt az elnyomás ellen. Az első magyar nóták két százada születtek, a 19. század elején. A reformkortól a múlt századfordulóig a népszínművekben jelentek meg leginkább, a kor ismert művészei, például Blaha Lujza, Déryné és cigányzenekarok népszerűsítették. A nótákat az 1800-as években a német befolyás ellensúlyozására használták, rajtuk keresztül tiltakoztak a Bach-korszak elnyomása ellen is. A kiegyezés után megváltozott a szerepük, ekkor a dzsentriket jellemezte a nótázás. A szerzők alkotásai előbb a városokban hódítottak, később eljutottak a mezővárosi, falusi parasztpolgársághoz, majd a társadalom szinte minden tagjához.