Szövegíró: Gyimóthi Elemér
Zeneszerző: Pálkerti Zsuzsa

Névnapozni gyűltünk össze még az elmúlt héten.
Köszöntve az ünnepeltet, ahogy illik: szépen.
Csárdást jártunk, jó bor mellett szólt a magyarnóta. Szép szokás ez már minálunk évtizedek óta.

Az asztalnál kicsik, nagyok jókedvűen ülnek.
Együtt van az egész család, már az is egy ünnep.
Női:
Mikor pedig oly vidáman nyugovóra tértünk,
Boldogság ült a szívünkben, mert szeretetben élünk.
Férfi:
Mikor pedig hajnaltájban nyugovóra tértünk,
Sajgott a láb, szédült a fej, de jól esett nékünk!

Válasz

Szövegíró: Gyimóthi Elemér
Zeneszerző Pálkerti Zsuzsa

Pünkösd vasárnapján a templomba jártam.
Csendes imaszóval vigasztalást vártam.
Vigasztalást várt ott az én árva lelkem,
Isten a tanúm rá, (én) rosszat sose tettem!

Kis templom harangja szólt hozzám, mint ének;
Kinek az életét széttörték az évek.
Megloptak, megcsaltak, kikacagtak engem,
Isten a tanúm rá, (hogy) nem ezt érdemeltem!

Válasz

Zene és szöveg: Pálkerti Zsuzsanna

"NE TEMESD A MAGYARNÓTÁT! ÉLNIE KELL ANNAK,
HISZEN AKIK SZERETIK AZT, MILLIÓAN VANNAK.
ÜRES LENNE EZ A VILÁG, HA NÓTA NEM LENNE,
HA SOK DALOS PACSIRTA NEM ÉNEKELNE BENNE.

NE TEMESD A MAGYARNÓTÁT, MELY SZÍVÜNKNEK DRÁGA,
MERT A BÚNAK, FÁJDALOMNAK EZ AZ ORVOSSÁGA.
ÉNEKELJ, ÉS SZEMEIDBŐL ÖRÖM KÖNNYE HULLJON,
ÉS A DALOS, NÓTÁS KEDVED SOHA EL NE MÚLJON!

Válasz

Szövegíró: Kreskai Ágnes
Zeneszerző: Pálkerti Zsuzsa

A jó pezsgő olyan, mint a szép menyasszony fehér gyöngyös ruhája.
Táncolnak a buborékok, ha az ember kitölti a pohárba.
Ha a pezsgő kristálytiszta, és tündöklő csillogását meglátom:
Úgy érzem, hogy a boldogság valóság, már nem ábránd és nem álom.

Gyertek ide jó barátok, kóstoljunk most Törleyt a pohárból.
Húzd rá banda, mert mulatunk, csókot adunk és kapunk a javából.
Érezzük a pezsgő ízét, hirdessük hát dicsőségét nótában.
Szél vigye szét a Törley magyar pezsgő jó hírét a világban.

Válasz

Szövegíró: Pálkerti Zsuzsa
Zeneszerző

Édesanyám, hazajöttem! Tiéd minden szeretet és hála.
Köszönöm, hogy felneveltél, s megtanítottál a sok nótára.
Így hát dalban mondhatom el, amit itt a lelkem mélyén érzek,
Hogy Te vagy a legjobb anya, és ezért nagy tisztelet jár Néked.

Ha elestem, felemeltél, beteg voltam, Te meggyógyítottál.
Ha valami nem sikerült, kedves szóval, lelkesen biztattál.
És amikor csalódás ért, azt mondtad, hogy ne sírjak hiába,
Azt kívánom, ilyen maradj, mindörökké Édesanyám, drága!

Válasz

Szövegíró: Pálkerti Zsuzsa
Zeneszerző: Zsákay Ferenc

Anyám, hogyha eszembe jutsz, könnyes szemmel előveszek, s meggyújtok egy gyertyát.
Gondolatban nálad járok, s szomorúan megsimítom sírodon a fejfát.
Nem vagyok temetőjáró, ám remélem megbocsátasz, nem haragszol érte.
De nem tudok megnyugodni, hogy búcsú nélkül mentél el, s életednek vége.

Anyám, hogyha eszembe jutsz, a távolból valahonnan felcsendül egy dallam.
Megőriztem minden szavát, hiszen amíg velem voltál oly sokszor hallhattam.
Drága anyám, úgy hiányzol, szívem-lelkem azóta is bánat szomorítja.
Az életünk csak gyertyaláng: jön egy kóbor futó szellő, és máris kioltja.

Válasz

Pálkerti Zsuzsa

REAGÁLÁS Puzsér Róbert cikkére

Sajnos csak most szereztem tudomást egy bizonyos illető gyűlölettől fröcsögő kinyilatkoztatásairól itt, az Interneten, különben már régen reagáltam volna rá magam is.
Kikérem az egész nóta- és operett szerető társadalom nevében azt a hangnemet, amit megenged magának, ki tudja, milyen alapon??!!
Hogy meri így ledegradálni a magyar nemzet, a magyar ember nagy múltú hagyományait, mint a magyarnótát, valamint az operettet.
Ezeket a zenei műfajokat híres elődeink hagyták ránk örökségül, és ezt egy igazi hazánk fiának kötelessége megőrizni és tovább vinni!
Az, hogy valaki ezeket nem szereti, szuverén joga, viszont ahhoz semmiféle joga nincs, hogy ilyen nyomdafestéket nem tűrő módon pocskondiázza és gyalázza a fent említett műfajokat. Nem kellett sokáig gondolkodnom a megfelelő kifejezésen, ami önt jellemzi. ÖN ZENEI RASSZISTA!!
El sem tudom képzelni, hogy azok a közeli ismerősei, munkatársai hogyan tudják elviselni ezt a fennhéjázó modortalanságot, amivel többnek akar látszani, mint ami.
Isten bocsássa meg annak, aki zsűritagnak választotta, hiszen vérlázító ahogyan a versenyzőkkel is beszél, lekicsinylően, sokszor szinte becsületsértő módon, mintha mindenki fölött állna, lenézve a többieket. Ezt nemhogy egy civil ember, de főleg, akiből ilyen közéleti személyt „kreáltak” nem engedhetné meg magának!!!.

Mindenkit meg lehet kritizálni, csak nem mindegy, hogy milyen hangnemben! Ezt illene tudnia annak, aki ilyen pozícióba került, sajnos!
Nos, ez után a kis kitérő után visszatérnék az eredeti témához, az egyik "ördögtől való műfajhoz", azaz a MAGYARNÓTÁHOZ.
Ez a téma személy szerint is igen érzékenyen érint, mivel magam is /többek között/ nótaszerző és dalszövegíró vagyok és vagyunk még /!!!!!/ egy jó páran,akik ma is szívvel-lélekkel – követve elődeinket – nagy szeretettel és hozzáértéssel írjuk ezeket, az ön által lenézett és lebecsült zeneműveket.

Önnek még van mit tanulnia, bármily műveltnek is képzeli magát, hogy egyáltalán mi is az a magyarnóta, honnan ered ez a mi nemzeti kincsünk, milyen híres elődök is vetették először kottapapírra, valamint, hogy kik tolmácsolták azokat, hogy a mai napig is többszázezer ember kedveli és szereti ezt a műfajt.
Hát igen, de ehhez valóban jó magyarnak, lélekkel rendelkező egyénnek kell lenni, és nem viszályt szítani a különböző műfajt kedvelők között, hanem tiszteletben tartani a "másságot", nem muszáj szeretni, de illik vele békességben együtt élni! Csak nem képzeli, hogy egyik napról a másikra /mert éppen "olyanja van" véget vethet egy több évszázados hagyománynak?
A külföldiek is azért jönnek szívesen Magyarországra, mert hungarikumot akarnak, azaz magyarnótát és cigánymuzsikát hallgatni, s e kettő elválaszthatatlan egymástól.
Sajnos ma már igen kevés helyen van cigányzene, valószínű, hogy az ilyen illetők miatt is, mint maga. Szomorú!
Mert, hogy mi is az a magyarnóta, tudta bizony Bihari János, Egressy Béni, Dankó Pista, Petőfi Sándor, Arany János, Pósa Lajos, aki ezt
írta annak idején:
"Magyar vagyok, magyar. Magyarnak születtem.
Magyar nótát dalolt a dajka felettem.
Magyarul tanított imádkozni anyám,
És szeretni téged gyönyörű szép hazám."

Igen, én is ugyanezt a hitet vallom, ezért foggal-körömmel kiállok a magyarnóta műfaja mellett, és aki nem ért velem egyet, azt őszintén sajnálom! Az én szívemben mindenfajta szép zenének, dalszövegnek helye van, mert az általam eddig írt kb. 250 magyarnóta mellett megférnek a hazafias dalok, sanzonok, kuplék, nosztalgikus és modern táncdalok, karácsonyi dalok. Ők még sohasem vesztek össze egymással.
És, hogy valóban mennyire a szívemen viselem e műfaj sorsát, mi sem bizonyítja jobban, mint annak a nótámnak a szövege, mely most
jelent meg nemrég a "CSENDÜL A NÓTA" 9.-es kotta kiadványban,
/kiadó: Magyarnótaszerzők és Énekesek Egyesülete. Felelős vezető:
Nógrádi Tóth István. Kottagrafika: Babusa Diána. Lektor: Pálkerti Zsuzsanna/ melyben patinás régi, valamint ma élő szerzők művei szerepelnek.

NE TEMESD A MAGYARNÓTÁT! (zene és vers: Pálkerti Zsuzsanna)

NE TEMESD A MAGYARNÓTÁT! ÉLNIE KELL ANNAK,
HISZEN AKIK SZERETIK AZT, MILLIÓAN VANNAK.
ÜRES LENNE EZ A VILÁG, HA NÓTA NEM LENNE,
HA SOK DALOS PACSIRTA NEM ÉNEKELNE BENNE.

NE TEMESD A MAGYARNÓTÁT, MELY SZÍVÜNKNEK DRÁGA,
MERT A BÚNAK, FÁJDALOMNAK EZ AZ ORVOSSÁGA.
ÉNEKELJ, ÉS SZEMEIDBŐL ÖRÖM KÖNNYE HULLJON,
ÉS A DALOS, NÓTÁS KEDVED SOHA EL NE MÚLJON!

Ezt kívánja zenebaráti szeretettel minden nótát szerető embernek kedves szerző társainknak és a nótáinkat tolmácsoló énekeseknek, valamint az őket kísérő cigányzenekaroknak

Pálkerti Zsuzsanna

Válasz

Ilyen nincs, és mégis volt. Pálkerti Zsuzsannának 1951-ben, hétéves korában külön telefonvonal került a nevére, mert a szerepléseit levelezés útján már képtelenség volt szervezni. Fehér blúzban, fehér harisnyában, fehér masnival a hajában lépett fel ekkoriban, hófehér volt még a harmonikája is, melyen oly sokszor játszotta a Kalinkát, a Poljuskát és Brahms magyar táncai közül az ötödiket.





Egy varrónőtől tanult zenélni: az édesanyjától. Az asszony szépen énekelt, balalajkán és bendzsón játszott, és minden fellépésre elkísérte csodagyereknek tartott lányát. Ott ült Sárdy János mellett a Pobjedában, együtt utazott az autóbuszon Feleki Kamillal, és mindeközben a lánya kezét szorította, a kis harmonikásét, aki a fővárosi művészekkel haknizta végig az országot. A társaság szórakoztatta Dunapentele építőit, fellépett bányászok, postások, pártaktivisták előtt, szerepelt gyárakban, kultúrházakban, és az aprócska kislány, akinek kilószám küldték a csokoládét a rajongói, addig-addig játszott a hétköznapok hőseinek, amíg különös dolog törte ketté gyermekművészi karrierjét: az, hogy felnőtt.





Pálkerti Zsuzsanna azonban csak zenélt tovább. Előbb a Metalloglobus zenekarához csatlakozott, majd a Telefongyár esztrádegyüttesét erősítette, és alig töltötte be a tizennyolcat, már szórakozóhelyeken lépett fel. A harmonikát zongorára cserélte, és ettől kezdve tánczenészként kereste a kenyerét. Dolgozott az isaszegi Csata vendéglőben, a jó nevű csepeli Horizont presszóban, és a rákospalotai Csalogány vendéglőben, sokáig beugróként helyettesítette a zenészeket a Déryné presszóban, amikor pedig a Búsuló juhászban egyszer Gershwint játszott, az épp ott vacsorázó Cziffra György ötszáz forint borravalót küldött neki a pincérrel. Egy ideig együtt lépett fel a férjével, ezzel a szép hangú, ám nehéz természetű emberrel, akitől egy szép napon megszökött. A férfiakban csalódott Pálkerti Zsuzsanna akkor vett egy dobgépet: az legalább nem beszél vissza, és a jattot sem kell felezni vele.





Tulajdonképpen így telt az élete, csendesen, nagyobb megrázkódtatások nélkül. Zongorázott, énekelt, a maga örömére olykor verseket költött, vagy zenét szerzett. Több mint ötszáz dal fűződik a nevéhez, melyek közül az elsőt még tizenhat éves korában írta. Szerelmes szerzemény volt, egy ponton feltűnt benne az Esthajnalcsillag, és valahogy így végződött: soha nem felejtlek. Pálkerti Zsuzsanna később szinte minden műfajt kipróbált: szerzett cha-cha-chát, keringőt, táncdalt, bordalt, szvinget, rengeteg magyar nótát, és egy szirtakit, melyet Görögországban írt, ahol a Kispesti Nótakörrel járt. Ezenkívül mindössze egyszer volt külföldön, akkor a szlovákiai Fülekre utazott, bár erről a kirándulásról rossz emlékei vannak: folyton esett az eső.


Pálkerti Zsuzsa szövegíró és zeneszerző. Ő nótákban és slágerekben is kimagasló. 2008-ban Ő nyerte a 2008 legjobb nótaszerzők címet





Egy koktéltól, még nem kap el a mámor...
egy koktéltól, csak a szíved ficánkol...
más kell ide, nem hiszti, mánia...
sejtelmes, édes, kedves, romantika...

Egy koktéltól, még biztos nem szédülsz el...
egy koktélnál, ide bizony több kell...
mert ha eltalál, a nyilával az Ámor...
akkor, koktél nélkül is, elkap majd a mámor..."

/Pálkerti Zsuzsanna/

Válasz