Kállai Kiss Ernő - Az egyetlen Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett cigányzenész Magyarországon és a nagyvilágban csak úgy ismerik: klarinétkirály. A Liszt-díj mellett Arany Érdemkereszttel is kitűntették, számtalan lemeze jelent meg itthon és külföldön egyaránt, rendszeresen meghívják a tengerentúli magyar közösségek is, hogy muzsikájával felidézze számukra a fiatalkort, a hazai hangulatokat.

Évek óta a Danubius Nagyszálló zenekarát vezeti fiával, ifj. Kállai Kiss Ernővel, aki virtuóz hegedűjátékával a magyar cigányzenészek legszebb hagyományait éleszti fel. A cigányzene természetesen mindig is vitatott ága volt a magyar kultúrának. Talán emlékeznek néhányan, hogy híres pesti útján Berzsenyi Dániel is azzal vívta ki barátai, Kölcsey, Szemere titkolt ellenszenvét, hogy nem velük kávézott, hanem inkább Bihari Jánost hallgatta egy városszéli (akkor városszéli, ma ez belvárosi lenne) fogadóban, és azután áttáncolta az éjszakát. Bihariról annyit érdemes elmondani, hogy a magyar verbunkos zene egyik legnagyobb alakja, korának egyik legjobb hegedűszólistája, aki Rózsavölgyi Márkkal együtt egész Európában elismerést vívott ki magának és hazájuknak.

Kállai Kis Ernő hírét jelzi, hogy Amerikában azzal a Benny Goodmannal lépett fel, aki tizenegy évesen már a chicagói helyi színházakban lépett fel klarinétjával, és meghatározó alkotója volt a jazz legfényesebb korszakának. Ilyen sikerre és hírnévre ma már nemigen számíthatnak nálunk a legnevesebb alkotók sem, sajnos még akkor sem, ha maga Kodály Zoltán vezényelte őket a Magyar Állami Népi Együttesben, és szólójukhoz maga gratulált - ahogy az Kállai esetében történt. Mellesleg Goodmantől származik a "király" elnevezés is, aki közös koncertjük után nevezte a közönség előtt királynak Kállait. Kállai Kiss mellesleg véletlenül kezdett klarinétozni, eredetileg szívesebben lett volna vadász vagy erdész - az élet azonban mást hozott.

Váczi Károlynál kezdte zene tanulmányait, híre pedig hamar elterjedt. Komolyzenével, klasszikusokkal foglalkozott ekkor, és máig vallja, hogy a mesterség alapja a klasszikus tudás. 1956 után azonban cigányzenére váltott, és máig ez áll legközelebb a szívéhez. A már említett zenekar mellett a Rádiózenekar volt élete következő fontos állomása. 1996-ban pedig a magyar cigányzenészek "hivatalosan" is királyukká választották, a Gellért Szálló halljában tételesen megkoronázták őt.

Emberként felelősséget érez az egész magyar zeneművészet helyzete iránt, tavaly a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, milyen szorongatott helyzetben vannak manapság az igényes tánczenét játszó muzsikusok. Ők a terjedő gyorséttermi láncok miatt kiszorulnak a kávéházakból és éttermekből, a kevés igényes étterem pedig már nem nyújt számukra elegendő helyet a munkához. Ugyanakkor a komolyzenének szerinte valamivel jobb a helyzete, és a számos tehetség meg fogja találni érvényesülésének útját.