http://www.youtube.com/watch?v=67_Cs_-rCrU

A fenti linken Bangó Margit a cigányzene királynóje szilveszteri mulatóst énekel 9, 11 percen keresztül.

Szeged - Bangó Margit csaknem 42 éve énekel, bejárta a világot, 14 évig volt a Száztagú Cigányzenekar szólistája, rajongói a cigányzene királynőjének, nagyasszonyának nevezik. A Kossuth-díjas énekesnővel, aki legutóbb a Hal a tortán című főzőműsorban bizonyított, a szegedi halfesztiválon beszélgettünk – főzőcskéről, ürgepörköltről, a színpadról, a családról és a szerelemről.

– Különleges étlappal tréfálta meg a vendégeket a Hal a tortán című műsorban: a Környezetvédelmi Minisztérium aggódott a beígért ürgepörkölt miatt, ami végül tyúkpörköltnek bizonyult. Mit szólt a felforduláshoz?
– Jót nevettem rajta! A minisztérium illetékesei jobban tették volna, ha megnézik az adást, mielőtt nyilatkoznak. Természetesen tudom, hogy az ürge védett állat. Ám ez a műsor arról is szól, hogy meglepjük a többieket. Várták is az ürgepörköltet, de hamar gyanút fogtak a szárnyak láttán.

– Ismét bebizonyosodott, hogy nemcsak a cigányzene, a gasztronómia nagyasszonya is, ezúttal mégsem ön nyerte a versenyt. Milyen érzésekkel zárta a hetet?
– Ilyen csapat nem volt a műsorban, és nem is lesz több, mint a miénk volt! Három generáció szerepelt együtt, fantasztikus volt a társaság és a hangulat. A gyerekek, Bódi Csabi, Völgyi Zsuzsi és LL Junior tüneményesek, Choli-Daróczi József pedig régi jó barátom. Nyerni pedig már nem akartam, hiszen az előző két megmérettetést is megnyertem: amikor Junior volt a vendéglátó, én pontoztam utolsónak. Tudni kell hátralépni a fiatalok javára, hogy nekik is legyen sikerélményük. Elvégre nehéz felvenni a versenyt egy gyakorlott nagyival, aki több mint 50 éve főz.

– Valóban csodás lakomát tálalt fel a roma hét résztvevőinek, a főzésben és a tálalásban három generáció nőtagjai segítettek, akik öntől lesték el a fogásokat. És ön kitől tanult?
– Édesanyám tanított mindenre, a titkot: a fűszerezést is beleértve. Nyolcan voltunk testvérek, így nálunk 25 literes lábasban főtt a pörkölt. Minden lány be volt fogva, és ez a hagyomány megmaradt, mert egy nőnek tudnia kell főzni. Tina dédunokám még csak hatéves, de már van saját kislábasa, tepsije, és készíti velem együtt a húslevest. A lányom pedig sokkal finomabb süteményeket süt, mint én. Ha megkívánom valamelyik kedvencemet, csak felhívom: „Marikám, kérném a csokitortámat!"

– Igazi erős, bölcs anyafiguraként irányította a lányokat. Milyen szerepet töltenek be az életében a férfiak?
– A férfi a nő feje, de a fejet a nyak mozgatja (nevet). A válásom óta, tizenkét éve egyedül élek, de a családom mindig mellettem áll. Persze voltak udvarlóim, és lennének is jelentkezők, ám ha az ember sokat csalódik, egy idő után azt mondja: elég! Nekem a színpad a szerelmem. Ott kiadhatom minden vágyamat, minden örömömet és fájdalmamat, és az emberek érzik ezt a tüzet. Azt mondják, olyan vagyok a színpadon, mint egy vulkán, ha énekelhetek, fáradtan, de boldogan fekszem le.

– A vacsorák versenyében Junior javára lépett hátra, de kit engedne előre a színpadon? A koncerten lánya is elénekelt néhány dalt. A tradíció nem csak a főzésben folytatódik?
– Mindenki zenél a családban, de úgy érzik, túl magasra tettem a mércét. Csak nagy unszolásra sikerült elérnem, hogy Mária lányom átvegye a stafétabotot: én vagyok ennek a műfajnak az utolsó képviselője a régi nagyok közül, és azt akarom, hogy a cigányzene akkor is viruljon, amikor én már nem leszek. Mária tehetséges dalszerző és szövegíró, karácsonyra jelenik meg közös CD-nk, amelyen hat saját dalt énekel. Szeretném, ha sokáig léphetnénk fel együtt: nagyon jó előadó, a közönség is elfogadja.

– Beutazta az egész világot, külföldön és Magyarországon egyaránt a műfaj királynőjeként tartják számon. Mik a tervei, mit szeretne még elérni?
– Lassan 42 éve állok a színpadon, számtalan elismerést kaptam a Magyar Örökség Díjtól a Kossuth-díjig. Már mindent elértem, amit elérhettem. Nem a hivatalos elismerés, hanem a közönség szeretete, hálája a fizetség. Vagyonnal soha nem lehetett megfogni, mindig a szívem után mentem – de nem bánom, hiszen pénzért nem lehet szeretetet venni.

42 éve színpadon

Az 58 éves Bangó Margit 300 éves zenészcsaládban született Vásárosnaményban, 16 éves korában kezdett énekelni. Szinte az egész világot bejárta cigány és magyar nótákkal, de otthonosan mozog az opera, a dzsessz műfajában is. 14 évig volt a Száztagú Cigányzenekar szólistája, jelenleg saját zenekarával lép fel. 2001-ben a köztársasági elnök a Száztagú Cigányzenekarral együtt Magyar Örökség Díjjal tüntette ki, szakmai munkáját a Magyar Köztársaság Érdemrendjével és 2006-ban Kossuth-díjjal is elismerték. 31 évesen lett először nagymama, Mária lánya négy unokával ajándékozta meg, dédunokája, Tina hatéves. 2007-ben sikeresen legyőzte a mellrákot.

Bangó Margit lányával, Marikával, háttérben a szegedi tiszai halfesztivál éjszakai fényeivel Fotó: Karnok Csaba