Zene és szöveg: Szentirmai Elemér

Mikor én a dalos madárt hallgatom;
Rad gondolok draga kincsem galambom,
Szerelemröl zeng a kismadár dala,
Es mintha csak minden hangja,
Az en szivem,hü szivemböl fakadna.
//:Trali-trali haj,az mar regi baj,
Hogy a kislany szive puha mint az iros vaj,
Könnyen megterem,ben a szerelem
Mert tagadnam megesett ez,meg biz envelem://

Földlevelü piros retek megerett,
A rozsammal mint a galamb ugy elek,
Kertem is en a josagos Teremtöt,
Hogyha mar ad, valassza ki
A sok közzül a leghivebb szeretöt,
//:Trali-trali haj,az mar regi baj,
Hogy a kislany szive puha mint az iros vaj,
Könnyen megterem,ben a szerelem
Mert tagadnam megesett ez,meg biz envelem://

Zene és szöveg : id. Kalmár Tibor

Ne szidjatok soha engem, én a szidást nem érdemlem,
nem tudok más lenni.
Mert akinek a szíve fáj hajnalban is mulatni jár,
nem lesz abból semmi.
Szeretem a cigányzenét az italból sosem elég,
rohanok a végső sötét elmúlás elébe.
Éjszakáról éjszakára azt húzatom a csárdában,
vége van már vége.

Akkor sirassatok engem, majd amikor a szívemben,
nem szólnak már a nóták.
oly kopár lesz, oly kietlen, mint egy sivár őszi kertben,
a hervadó rózsák.
"Hadd menjek én feledőbe, vigyetek a temetőbe,
véssétek egy szürke kőbe ezt a sekély pár sort
Élt egyszer egy koldus szegény dalos ajkú nótás legény,
kár volt érte kár volt"

Szövegíró: Magyarády Jenő
Zeneszerző: Morvay Károly

Volt egy csók az életemben rügyfakasztó, mámoros tavaszban
hajladozó virágok közt, a legelső szerelmemtől kaptam
boldog volt a szívem, lelkem körülöttünk dalolt a madár is
azt az édes első csókot tiszta vággyal követte még száz is!

Őszbe hullt a tavasz és nyár, elsuhant sok ezer színű álmom
elszállt mint a harmatcseppje hajladozó rubintos virágon
de én most is lázban égek, s éjszakánként elkerül az álom
visszasírom első csókom, s csókjaimmal bolond ifjuságom!

Zene: ifj. Magyari Imre
Szövegíró: ifj. Kalmár Tibor

Volt egyszer egy tévedésem, megfizettem érte
Azt hittem a szerelmünknek soha nem lesz vége
Tavaszt hazudtál a télből, a vakító napsütéstől nem láttam a felhőt
Van az ugy, hogy a sok fától nem látni az erdőt!

Volt egyszer egy nagy bánatom, tul vagyok már rajta
Szerencsére nem vagyok én buslakodó fajta
/:Beismerem nem ment könnyen, a sok elhullatott könnyem nem bántam meg mégse
Te voltál az életemnek legszebb tévedése! :/

Szerzők: Dankó Pista
Papp János
Némuljon el a hegedű, madár se daloljon!
Boruljon be az égbolt is, csillag se ragyogjon!
Boruljon el, merüljön el búbánatba minden e világon:
Beteg az én kis galambom,
Oda van a boldogságom, drága gyöngyvirágom.

Szellő, szellő, gyenge szellő! súgd meg a madárnak,
Susogd el a patak partján minden kis virágnak,
Mondd el minden, súgd el minden falevélnek a szomorúságom:
Beteg az én kis galambom,
Oda van a boldogságom, drága gyöngyvirágom.