Vitkay Gyula emlékest - Újvidék



BÁNAT JÁR A NYÁRFÁK ALATT

Zene: Vitkay Gyula
Szöveg: Medres János

Bánat jár a nyárfák alatt, szerelmünkből más nem maradt, csak egy fájó dallam.
Bezárult a rózsák kelyhe, ki tudja, hogy hol vagy s merre, kit borít be hajad selyme
szép, szőke arannyal?
Már a régi én se vagyok, szempillámon könny se ragyog réges régen érted,
Csak, amikor száll az alkony, a magányos Tiszaparton, olyan messze minden zajtól emléked kisérget.

Így van ez jól, minek sirni, mindent, mindent ki kell birni, ilyen ez az élet.
Elbúcsúzik néha csendben egymástól két fáradt ember,
ki már szállást adni nem mer, többé a reménynek.
Ám rájönnek egyszer mégis, hogy volt néhány nyaruk mégis,
s kár, hogy véget értek.
De akkor a Tisza-mentén, már elhagyták rég a fecskék, s halkan ott az őszi esték
csak róluk mesélnek.


ÉDES ANYÁM

Zene: Vitkay Gyula
Szöveg : Erdélyi Gyula

Édes anyám nem tudom hogy mi bajom.
Amióta elhagyott a galambom.
Amióta a fonóba mással jár.
Hej! azóta fáj a szívem nagyon fáj.

Édes lányom majd meggyógyul a szíved.
Ne sirasd azt, ki nem lehet a tied.
Lásd a legény olyan, mint a szivárvány.
Szépet mutat, aztán megcsal mind ahány.


Zene és szöveg : Tarcsay Vilmos

Vásárhelyi híres promenádon,
A rózsámat minden este várom:
Minden este várom,
Két karomba zárom (a)
Vásárhelyi híres promenádon.

Mért is van hát kék szem a világon,
Ha a rózsám nem lehet a párom:
/:Nem lehet a párom,
Mégis mindig várom, (a)
Vásárhelyi híres promenádon.:/


Zene: Hevesi József
Szöveg : Marcali Frigyes

Paprika, só, szó ami szó,
Én vagyok csak tehozzád való.
Hű leszek én, csöndes, szerény,
Édes rózsám légy hát az enyém.
Jöjj ide bátran a karomba,
Nem vagyok rabló a Bakonyba.
Paprika, só, szó ami szó,
Én vagyok csak tehozzád való.

Édesanyám, kedves anyám,
Elmék' én a szeretőm után.
Mért hiteget, hogyha szeret,
Gyógyítsa meg fájó szívemet.
/:Már nekem százszor is megmondta,
Eljön a paphoz a templomba.
Édesanyám, kedves anyám,
Egyszer már csak igaz lesz talán.:/

Hiányzó szerzői neveket pótolta ,,nótáspapa"