Zene: Bognár Gyula
Vers: Bicskey Dániel

Szentelt víznél jobb ital a leányka,
Aki egyszer megkóstolta, belátja.
Ha kortyolod, messze kerül a bánat,
Egy-két pohár minden bűnre bocsánat.

A leányka itt született Egerbe’
Nem igazi szódavízzel keverve.
Tisztán igyad, de nem szabad vedelni,
Ahogy a lányt, úgy kell a bort szeretni.

Dédelgetni, szeretgetni, becézni.
Nem csak a lány, a jó bor is megérzi.
Még a nap is szebben ragyog, ha látja:
Borivónak Jóisten a barátja.


AZT MONDJÁK, HOGY RÉSZEG VAGYOK

Zene: Bognár Gyula
Vers: Szandai Marika

Végig megyek a fő utcán, megállok egy kiskapunál,
Nem merek bemenni hozzád, ha meglátnál, ki is rúgnál.
Azt mondják, hogy részeg vagyok, a lábamon alig-alig állok,
Hazamegyek mégis, lesz abból még dél is. Ugye rózsám, szeretsz még is.

Ha még egyszer józan leszek, talán meg is házasodom,
Hát ezért iszom most annyit, a nótámat elhúzatom.
Azt mondják, hogy részeg vagyok, a lábamon alig-alig állok,
Haza megyek mégis, lesz abból még dél is. Ugye rózsám, szeretsz még is!


Zene: Bognár Gyula
Vers: Vitárius Imre



Siófoki kikötő,lassan pereg az idő,a rózsámat várom.
Akkor lesz majd csuda jó,Ha feltúnik a hajóa látó határon.
Ha meg kiköt, ölbe kapom a rázsám,A fülébe dúdolgatom a nótám.
Akármilyen makacs ő,lesz ám ebből esküvő,Talán még a nyáron.

Siófoki kikötő,Lassan esik az eső,A szép nyárnak vége.
Hiába van a ború,Mégsem vagyok szomorú,Nem bánkódom mégse.

Nemsokára a fiamat becézem,aztán még egy lányom is lesz, ígérem,
Siófoki kikötő,jej, de elment az idő,Alig vettük észre.


NEM SÜTÖK MÁR KENYERET

Zene: Bognár Gyula
Vers: Vitárius Imre



Nem sütök már kenyeret a búbos kemencében,
Kihűlt bizony a kemence sajnos, nagyon régen.
Elhamvadt a lángja, hamuját a szél vitte el azóta,
Csak az emlék maradt, meg egy rége magyarnóta.

Kimegyek a pincesorra páros koccintásért,
A szőlőhegy tüzes bora már nagyon is rám fért.
Kedvesem is látom, úgyse láttam, Isten tudja, mióta,
Ott még újra felcsendül egy régi magyarnóta.