NYIZSNYAI GUSZTÁV



1900, Pásztor János, Nyizsnyai és Zrínyi u. sarok, bronz, 73 cm talapzat mészkő, 296x36x36 cm. Jelezve hátsó oldalon „Pásztor 1900". Felirat talapzaton elöl: „Nyizsnyai Gusztáv 1829-1882". Felirat talapzat hátoldalán: „Emelte a város közönsége közadakozásból".

A bronz mellszobrot közadakozásból állították fel 1900. október 7-én a Népkert Szőnyi utcai bejáratánál, az akkor még fennálló Nyári Színkör előtt.

A szobor tájolása nem volt a a legszerencsésebb mert északra nézett és megvilágítása csak kora hajnalban és késő este volt kedvező. 1978-ban került jelenlegi helyére. A magas, kb. 3 méteres talapzat a kor heroizáló emlékműállítási felfogását fejezi ki. Az eredetileg a talapzatra helyezett bronz-lant a Tornyai János Múzeum raktárában van.

A megörökített Nyizsnyai Gusztáv 1829. október 17-én született Egerben. (A család eredetileg Lengyelországból származott hazánkba, és neve is Nyizsnyánszky volt). A fiatal Nyizsnyai már gyerek korában kitűnt szép hangjával és zenei tehetségével. Pyrker érsek taníttatta Egerben, majd később Kassán. A szabadságharcig három éven át nemesi családoknál nevelősködött, majd az aradi fegyverletételig honvéd hidászként vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc bukása után tíz éven át, 1852-től 62-ig mint gitárhangversenyző bejárta az országot. Részint magányosan adott hangversenyt, részint pedig Reményi Edével és Hollósy Kornéliával együtt lépett dobogóra. Sajátos építésű gitárját „hangorá"-nak nevezte. Eközben mintegy fél évig Makó város főjegyzői hivatalában is írnokoskodott. 1857-ben Nagykőrösön dolgozik, és megalapítja az ottani dalárdát. 1862-től haláláig 1882. január 7-ig Vásárhelyen élt, bírósági kistisztviselőként dolgozott. Az itteni zenei élet egyik vezető egyéniségeként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a Vásárhelyi Dalárda megalapítása is. Számos népszerű dal szerzője. Közülük a legismertebbek: Hej, szegedi szép csaplárné, Elátkozom ezt a cudar világot, Hóka lovam... stb.

A mű alkotója Pásztor János. Életrajzilag is szoros a kapcsolata Vásárhellyel, és alkotásai is állnak városunkban. Gyomán született 1881. január 29-én, falusi kántor fiaként. Kora gyermekkorában Vásárhelyre költöznek szülei és ehhez a városhoz fűződik életének jelentős pályaindító szakasza. Az Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajos növendéke. Már 21 éves korában részt vett mestere egyik megbízásának, a szegedi Vásárhelyi Pál szobor mellékalakjainak, a parasztasszonynak és a kubikosnak megformálásában. Mint sok kortársa, ő is a párizsi Julián Akadémián folytatta tanulmányait. 1905-ben tért vissza Magyarországra és Hódmezővásárhelyen telepedett le. A Budapesten rendezett 1906. évi téli tárlatra már művészete legjobb erényeit csillogtató, ismert két figurás kompozícióját, a Búcsúzkodást küldte be. A Búcsúzkodás érzelgősség nélkül, .tömören fejezi ki az apa és fiú érzelmi egységét tartásban, kézfogásban és az egymásra tekintő két ember összetartozásában.

Válasz