Élete legnagyobb fordulópontjához akkor érkezett el, amikor egy cimborája unszolására dalra fakadt a Sándor utcai Szarka vendéglőben. Meglehetős sikert aratott a publikum körében – de micsoda véletlen: épp ott ült a Columbia lemezgyár hazai helytartója is, aki azonnal próbafelvételre invitálta a fiatal dalnokot. A próba sikerült, hősünk ezután egymás után készítette a lemezeket. Hamarosan szemet vetett rá a város egyik legelegánsabb kávéháza, a Rákóczi út–Síp utca sarki Ostende is, amelynek volt egy pluszerénye: a rádió akkori stúdiója mellett működött, így rendszeresen sugároztak belőle élő közvetítéseket. A rádiós karrier is beindult


A lemezfelvételek idejére a háború alatt a harctérről is szabadságolták.


Kalmár 1939-ig énekelt az Ostendében, majd jött a háború, és ismét felvette az egyenruhát. Az ukrán frontra került gépkocsizó tisztként, munkaszolgálatosokat vezényelt, a visszaemlékezések szerint olyan emberséggel, amihez óriási bátorság kellett.

A felszabadulás után egy ideig az ugyancsak nevezetes EMKE-ben bűvölte el a nagyérdeműt,majd 1949-ben, emberség ide vagy oda, nyolc hónapra Tokodra irányították mint osztályidegent. Úgy találták, jobban passzol hozzá, ha inkább kényszermunkát végez (fakitermelés), mint ha énekel. Nem sokkal ezután megkapta a kitelepítési parancsot is a festői Jászkarajenőre, de ezt megúszta: egyik volt kiskatona gépkocsivezetője, a később SZOT-főtitkárrá lett Gáspár Sándor három nap után családostul hazamenekítette. Egy Garay utcai vízlágyítókészülék-gyártó üzemben talált állást, ÁVO-megrendelésre dolgozott betanított lakatosként, olyan odaadással, hogy hamarosan sztahanovistává avatták.




1954-től énekelhetett ismét. A budai Márványmenyasszony étteremben szórakoztatta a vendégeket. Lemezfelvételt már nem készítettek vele, felvételeit a rádióban sem játszották, ráadásul 1968-ban egy operáció miatt elveszítette hangját. Többé már nem énekelhetett, de azt megérte, hogy dalait – egy rajongója, Sághi István kitartó lobbizásának köszönhetően – három lemezen is kiadták megint (1980, ’85, ’87).

Kalmár Pál 1988. november 21-én hunyt el.

forrás:Radics Márk



A Tangókirályként is aposztrofált énekessel mintegy kétezer lemezfelvétel készült.