Szeged , Fonógyári út : Belvárosi temető : Dankó Pista sírja

A temetőt AZ 1831. évi kolerajárvány utan létesítették .
A Régi bejárathoz Kozel találjuk Dankó Pista sírját ( I. parcella 3 . 57 . ) . A Szegedi születésű ( lásd : Szeged , Bihari u. 13. ). Dankó Pista tüdőbajban hunyt el Budapesten 45 eves korában , 1903 . március 31- én. A Fővárosi búcsúztatás utan koporsóját vonattal szállították Szegedre . Azóta Dankó Pistával EGY sírban nyugszik felesége , Joó Ilonka is .

A fénykép 2007 júliusában készült .

Rudnyánszky Gyula Cigány nóta című verse, ami csak Dankó halála után került elő a kéziratok közül:

„De szépen szól a hegedűd,
Aki hallja: sír, nevet.
Füstös cigány, tán szíved van
Ráfeszítve húr helyett?

A nótámban szegény szívem
Vergődését érezik,
Mely kacag a gyötrelemtől
És a kéjtől könnyezik.”


(Szeged, 1858. jún. 13. - Bp., 1903. márc. 29.) dalköltő. Dankó István cigányzenész és Mijó Rozália gyermeke. Iskoláit Szegeden végezte. A színi évadok közötti időt Szatymazon töltötte, mivel apja és rokonsága itt muzsikált. A színház és a zene szeretete korán beleivódott. Fiatalon, gyerekekből cigányzenekart szervezett. A szatymazi és szegedi úri közönség indította el még gyerekként nótaszerzői pályáján. 1880. júl. 12-én hagyta el Joó Ilonkával Szatymazt, hogy másnap házasságot kössenek. Szegeden nyomorogtak. 1883-ban jelent meg először nyomtatásban 4 dala, amelyet hálából Zsótér Andor szatymazi birtokosnak ajánlott. 1890-ben daltársulatot szervezett, és bejárták az országot. 1890-ben Oroszországban szerepeltek. 1897-ben Budapestre költözött. Tüdőbaja egyre jobban elhatalmasodott. 1901-ben szőlőt vásárolt Csengődön. 1903. márc. 29-én sógorának pesti lakásában meghalt. Szegeden temették el. Síremléke és Margó Ede alkotta szobra (1912) emlékeztet rá. Szatymazon utcát neveztek el róla, közel ahhoz a helyhez, ahová Joó Ilonka miatt szívesen járt.