Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
Pete Lajos-emléktábla Hetesen.
Állíttatta a Berzsenyi Társaság.
(Szolnok és Vidéke
Képes Híradója, 1934.)
Pete Lajos. Született 1867. okt. 3-án Hetesen (Somogy m.), hol atyja tiszttartó volt. Középiskoláit Kaposvárén és Nagykanizsán, a jogot pedig Budapesten végezte. Ekkor Somogy vármegyénél lett joggyakornok, majd aljegyző s végül 1906-ban Lengyeltótiban (Somogy m.) főszolgabíró, hol nyugalomba vonulásáig vagyis 1918-ig működött. Meghalt 1924. augusztus 2-án Budapesten a kórházban, hamvai is ott nyugszanak a fővárosban, a kerepesi temetőben. A zenébe atyja vezette be. A zongorajátékát annyira tökélyre vitte, hogy művészi játékával számos hangversenyen óriási sikereket aratott. Irányzata a magyar cigányos játék volt s egymaga egész cigányzenekart hallatott. De nemcsak tökéletes volt a játékában, hanem mint dalszerző is hírnévre tett szert. Legnagyobbrészt testvérének, Pete Márton költőnek dalait zenésítette meg. Több szerzeménye a Rózsavölgyinél megjelent, dalainak legnagyobb része még ma is közszájon forog. Nevezetesebb dalai: A betyár legényt talpig vasban, a Nem való bokréta tűrött süveg mellé, a Páros csillag az ég alján, a levél sűrűen hull... a Jogász csárdás stb. Somogyi Nótái kétszer is megjelentek. De nemcsak szűkebb hazájában, hanem Budapesten s az ország több nagyobb városában is hangversenyezett. Tátrafüreden fehér márványtábla jelöli meg emlékét.
Somogyi Helikon. Kaposvár, 1928.
Bejegyezte: Kósa Károly
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!