Bihari János (1764-1827)
Mózsi Ferenc, pedagógiai szakíró, tanár írja: „Nagyabony község valamelyik vályogviskójában született Bihari János 1764-ben. Nyomorral teli gyermekkorát Nagyabonyban, serdülő éveit Bőnyben (Győr-Sopron-Moson megye) töltötte. Koraérett ifjú volt, tizennyolc éves koréban már meg is nősült. Banyák Simonnak, a híres dunaszerdahelyi cimbalmosnak lányát, a szépséges Évát vette feleségül. Így került apósa bandájába Bihari és minden valószínűség szerint életének ebben az időszakában Dunaszerdahelyen válik igazán mesterévé hangszerének. Ezt bizonyítja az is, hogy csakhamar ő lesz a zenekar prímása. Apósa halála után harminchárom éves korában megalakítja kiváló zenészekből álló öttagú bandáját és bejárja vele az egész országot. Ezernyolcszázhuszonnégyben egy utazás alkalmával kocsija felborult, eltöri karját és ezzel derékba törik magasra ívelő pályája. ...A nagyabonyi, szerdahelyi, bősi lakosok, a nép dalai csengtek a fülében, amikor muzsikált. Munkásságának értékét az adja meg, hogy megtalálta a kapcsolatot a nép dalaival...” (A Hét, 1958. szeptember 7.)
Bihari János a csallóközi nép dalait szólaltatta meg a pozsonyi országgyűlésen 1811-ben, majd Bécsben ejti ámulatba azokat, akik hegedűje gyönyörű hangját hallgatják. A verbunkos magyar nemzeti muzsikává válik keze alatt, amelyet később Liszt Ferenc és Erkel Ferenc fejleszt művészi színvonalú, sajátos magyar nemzeti zenévé. Muzsikája dinamikus erejű, amellyel a Bécsben elő magyar hazafiakban táplálja a szabadság lángját és fokozza bennük a bécsi udvar elleni mély ellenszenvet.
Széchényi István naplójában írja: „Ennek a halhatatlan Biharinak őse bizonyára karmester volt Attila udvarában.” Kazinczy Ferenc így emlékezik a híres cigényprímásról: „Ameddig csak magyar zene lesz, Bihari úgy fog élni a hálás emlékezetben, mint a magyar verbunkos tánczene vitathatatlanul legnagyobb költője.” A Bihari teremtette verbunkos zenéjéből kiérezte a nemzet, a magyar népi zene hangját, a kuruc dalok emlékét és a szabadság lelkesítő erejét. Ez a magyarázata a dalköltő, az ördöngős kezű prímás népszerűségének. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője.
Bihari János 1827-ben hunyt el, oly szegényen, hogy a temetkezési költségeket néhány jótevő volt kénytelen fedezni.
Bihari János születésének 200. évfordulójáról ünnepélyes keretek között emlékezett meg szülőfaluja, a nagyabonyi művelődési ház homlokzatán 1964-ben emléktáblát lepleztek le.
Bihari János születésének és halálának évét és napját számos cikkíró tévesen közli. A budapesti Akadémia Kiadó gondozásában megjelent adat hiteles; Nagyabony, 1764. 10. 21. — Pest, 1827. 4. 26.

http://www.velkeblahovo.sk/hu/neves_sz.htm