A nevem Tarnai Kiss László, a végzettségem tanár, gyógypedagógia- és énektanár. Vezető szerkesztő vagyok, a Magyar Rádió főmunkatársa. A magyarnóta- és a cigányzeneműsoroknak vagyok a felelős szerkesztője.
Tizennyolcadik éve vagyok a Magyar Rádió szerkesztője, ez alatt az idő alatt azért sok mást is csináltam, nem csak a Jó ebédhez szól a nótát. Ott volt például a Kettőtől ötig kívánságműsor, a Szívküldi, a Promenád, a Könnyű zene csillagai szombat reggel, és tavaly ért véget a nagy sikerű Verkli.

– Valóban félteni kell a magyarnótát? .
A magyar nóta a magyar ember imádsága – fogalmazta meg frappánsan egy eltűnőben lévő műfaj mibenlétét Tarnai Kiss László nótaénekes és rádiós szerkesztő.
– A kultúrpolitika a rendszerváltás óta szinte egyáltalán nem támogatja. Régen a kultúrában jelenvolt a három T. A tiltott, a tűrt és a támogatott. A tűrt azt jelentette, hogy majdnem minden hétvégén volt tévében egy vasárnapi muzsika. Hogy most milyen? Támogatottnak semmiképpen nem mondható, amikor a Magyar Televízió szinte nem ad nótaműsort, a Magyar Rádióban pedig csak az MR6-on hallható. A Duna Tv-nek köszönhetünk nagyon sokat. Így tudunk létezni. Nemrég a Hálózat Televízión ment egy Nefelejcs Nótaszó sorozat, ahol fiatalokat igyekeztünk felfedezni. Az még lekötötte az embereket. Ami nagyon nagy baj, a dáridózás adta nekünk a legnagyobb pofont, mert elszippantotta a fiatal közönséget. A fiataloknak nincs igénye a magyarnótára, az igénytelen dum-dum micsodával lakodalmas rockoznak inkább. Míg a környező országokban, például a Vajdaságban, Szerbiában minden évben megrendezik a Vitkay Gyula Megfordítom kocsim rúdját nóta zeneszerzője nevéhez fűződő VIVE Nótafesztivált. Ezen a fesztiválon három-négy-ezer fiatal hullámzik, és csápolja a magyarnótát. Erdélyben és a Felvidéken is szeretik a fiatalok, de Magyarországon nem, mert így lett bevezetve. Ugyanis a legtöbb szegény ember csak három adót tud fogni. Ebből a M1-en nincs magyarnóta, a mások két kereskedelmi adón meg a szenny, a gyilkosság és a vér ömlik a képernyőről. Oda mi nem kellünk! Ily módon nagyon komoly aggodalom illeti a magyarnótát. De lám, van rá igény – mutatott a színházterem felé – csak általában az ötven év feletti korosztályt érdekli. Abban bízom, ha a mai fiatalság eléri az ötven éves kort, megnyílik a szíve e műfaj felé. Ez a reményünk!

B.E.