Magyarnóta: Vendégségben a Hollay-Talabér művészházaspárnál

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9218 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9613 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9218 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9613 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9218 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9613 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9218 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9613 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 2008.12.19. 

Vendégségben a Hollay-Talabér művészházaspárnál

2008. október 26-án a Rátkai-klubban ünnepélyes keretek között került sor az újabb Életmű-díj átadására. A Magyarnóta szerzők és Énekesek Országos Egyesülete által alapított díjat a műfaj olyan két nagy személyisége kapta, akik pályájukon több évtizedet töltöttek el a magyar nóta nívós népszerűsítésével. Ebből az alkalomból kerestem fel budai otthonában a Hollay–Talabér művészházaspárt, s szerkesztőségünk nevében gratuláltam az elismeréshez.

 – Mikor határozta el, hogy színész lesz?

 Hollay Bertalan – Amikor Jávor Pált megláttam életemben először a mozivásznon. Tízéves lehettem ekkor. Az 1940-es évek elején hozták létre a községben a mozit, s én megnéztem az összes akkori magyar filmet. A mozigépész a sógorom volt, s ő megengedte, hogy a gépházból nézzem végig a filmeket. Így volt olyan film, amit már kívülről tudtam. Jávor volt a példaképem. Nem csak színészként, hanem magyarnóta-énekesként is.

 - Egyik hanglemezén Magyari Imre dalai csendülnek fel. Jávor sokat nótázott a legendás prímással.

 Hollay Bertalan – A különbség az, hogy én az ifjú Magyari Imre dalait éneklem, míg a filmcsillag az apjáét. Idősebb Magyari több filmen is szerepel, ő kíséri Jávort mulatozásai közben. A prímás mindenütt jelen volt, ahol nagy cigányzenészmulatságot tartottak a Gellértben, az Astoriában, s még sorolhatnám. Fia kezdetben komolyzenét játszott, de beleszeretett édesapja műfajába.

 – Életrajzát olvasva feltűnik: elsőre felvették a Színművészetire.

 Hollay Bertalan – Ez így volt, bár először reálpályára készültem, s fogalmam sem volt, hogyan jelentkezzem a Színművészetire. Középiskola után a Miskolci Nehézipari Egyetemre jelentkeztem, mert az volt a legközelebb szülőfalumhoz. Egy évet tanultam ott, de el akartam onnan menni, így felkerestem egy vidéki tanárembert, s megkérdeztem tőle: mit írjak a Színművészetire küldött jelentkezési lapra. Hazamentem Cigándra, még segítettem az aratásban, majd elindultam a felvételire. Egész úton azt a verset tanultam, amit a felvételire vittem magammal. Volt időm, hiszen az út akkoriban több mint 15 órás volt Pestre. Azalatt kidolgoztam Arany János: A szegény jobbágy c. költeményét. A felvételire 96-an jelentkeztek. Ahogy lenni szokott, egy-két versszak után dobták ki a felvételizőket. Biztos voltam benne, hogy ez vár rám is. Végigmondtam a verset, majd néma csend lett a teremben. Apáthi Imre, Ráday Imre is a zsűri tagja volt. „Mehetsz haza Berci”- mondtam magamnak. Kijött hozzám egy fiatal tanár, s közölte velem, hogy menjek vissza a terembe, s mondjak még egy verset, vagy énekeljek valamit. Elénekeltem egy cigándi népdalt, s ennek az lett az eredménye, hogy a második rostán már nem is kérdeztek tőlem semmit.

 – Kik voltak a tanárai?

 Hollay Bertalan – Apáthi Imre osztályába kerültem. Sulyok Mária volt a beszédtanár, tanított Ruttkay Éva és Ráday Imre is. Az utóbbi nagyon megkedvelt engem. A vizsgadarab pedig egy kommün idején játszódó történet volt. Várkonyi azt mondta: alakításom csillagos jeles.

 – Eredeti neve Herczik. Mikor lett Hollay?

 Hollay Bertalan: Amikor a kaposvári színházhoz kerültem, Ács János igazgató változtatta meg a nevemet. Úgy gondolták többen, túl nagy előny egy fiatal pályakezdőnek, ha Herczik Bercinek hívják. Így lett belőlem Hollay.

 – Ki hívta a főiskola után a szegedi színházba?

 Hollay Bertalan – Ádám Ottó, a színház fiatal főrendezője. Ott kezdtem pályámat úgy, hogy társulati tagként nem kaptam szerepet. Ezért 3 hónap múlva átkértem magam Békéscsabára. Ott egymás után kaptam a jó szerepeket. Először egy dadogós katonát, majd a Montmartre-i ibolya öreg milliomosát játszottam, s ez után jöttek a Jókai-darabok. Az Aranyembert vidéken játszottam, míg a Kőszívűt már Pesten, a Déryné Színháznál.

 – A Déryné Színházhoz is meghallgatás után vették fel?

 Hollay Bertalan – Igen, de ez egy különös történet volt. A próbaterem bejárati ajtajánál rengeteg színész várt meghallgatásra. Én nem, hanem elkísértem egyik barátomat, hogy beolvassam Haynau szerepét a Baradlay Jenőt elítélő jelenetben. A vége az lett, hogy barátomat nem vették fel akkor, de nekem azt mondta Ascher Oszkár: „Fiam, ott áll a titkárnőm, menj oda hozzá, s írd alá a szerződést”. Másnap már megkaptam a Móricz Zsigmond Pillangó c. kisregényéből írt csodálatos darab főszerepét, Darabos Jóskát. A Déryné Színház főleg vidéken tájolt, s elég széles repertoárt játszottunk. A Pillangó rendezője Gyökössy Zsolt volt, aki úgy szerette a darabot, hogy minden szavát, minden rezzenését a lelkembe véste. Olyan nagy sikerrel játszottuk, hogy a darab 114 előadást ért meg. Zalaszentgróton felvételt készített a Magyar Rádió. Közben észrevették, hogy géphiba miatt az első felvonás lemaradt a felvételről. Kérte a rendező, hogy mivel az előadás után megismételjük a lemaradt részt, maradjanak ott néhányan a közönség soraiból. Akkorra már az állóhelyek is megteltek emberekkel. Boldogság volt ott játszani. Majd két-három személyes darabok következtek és a nagy kihívás: Baradlay Jenő. Zenés vígjátékok, prózai darabok után megkaptam a Dankó Pista főszerepét. A rendező, Csongrádi Mária úgy engedett játszani, ahogy a lelkemnek tetszett. Kétszázötven előadást tartottunk ebből a darabból. A sok ének és tánc egyáltalán nem fárasztott engem, s alig vártam, hogy felmenjen a függöny. Ezért nem is bántam soha, hogy nagy fővárosi színházakban nem léphettem fel. Nagyon szerettem a falut, s küldetésként fogtam fel azt, hogy a vidék közönségének játsszak. Azért szeretett annyira a közönség, mert tudták, hogy falusi vagyok, s nem nézem le őket.

 – A Dankó Pistában énekelt először?

 Hollay Bertalan – Nem, mert már a Pillangóban is két népdalt énekeltem. Eredetileg nem én kaptam volna a főszerepet. Azért is kedveltem ezt a darabot, mert példaképemnek ez volt a legcsodálatosabb szerepe. 1978 óta vagyok szabadfoglalkozású művész, akkor még nem hagytam el teljesen a teátrumot, hiszen rám bízták a műsorok szervezését. Ezzel együtt a magyarnótaesteket is megszerveztem. Bécsbe is meghívtak minket miután Ausztriában is bemutattuk a Dankó Pistát.

 – Amikor elkezdett énekelni, akkor is főleg az idősebbeket és vidékieket érdekelte a magyar nóta?

 Hollay Bertalan – Akkoriban ez nem volt jellemző. Minden nótaműsorból helyenként két előadást kellett szervezni. Délután a fiataloknak, s este az idősebbeknek. Ez még a ’70-es években történt. Majd a rock- és a popzene bűvkörébe került az ifjúság, de úgy, hogy nem ismerik a magyar nótát.

 – Művésznő hogyan került kapcsolatba a magyar nótával?

 Talabér Erzsébet – Amikor megjelent a néprádió, s édesapám vett egy ilyen készüléket. Döbbenten hallottam, hogy milyen fantasztikus énekesek vannak az országban. Így Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet. Felfigyeltem arra: éneklik azokat a nótákat is, melyeket édesanyámtól hallottam. Ezután én is megpróbáltam énekelni, 15 éves koromtól pedig Fejesné Angyal Irén tanárnőhöz jártam énekórákra. Ez a kapcsolat 30 évig tartott. Először operaénekesnek készültem, de rájöttem, hogy adottságaim a magyar nótára predesztinálnak. A Nyílik a rózsa vetélkedő díjnyerteseként kezdtem el nótákat énekelni. Kezdetben igen kevés anyaggal, mert nem ismertem annyi nótát, mint a többiek. Tehát 1968 óta folyamatosan ezt az utat járjuk. Helyesebben jártuk, mert már sem út, sem nóta nincsen.

 – 1968-tól jöttek a nagy felkérések?

 Talabér Erzsébet – Nem nagyok, de igaz: sok helyre hívtak. Az Országos Rendező Iroda besorolt engem is egy kategóriába, igen kevés gázsiért, s jártuk az ország településeit. Akkor még a vidéki színházakba is beengedték a nótát, sőt a Zeneakadémián és az Erkel Színházban is felléphettünk. A vendéglátásban akkor még működtek szerződéses cigányzenekarok. Nekem is voltak három hónapos szerződéseim vendéglőkben, éttermekben. A szakmát ezeken a helyeken kellett megtanulnom.

 – Mikor volt először külföldön?

 Talabér Erzsébet – 1972-ben, mikor meghívtak Los Angelesbe. Akkor az emigrált ’56-osokból tevődött össze a külhoni közönség nagy része. Számukra mi jelentettük az óhazát, annak kultúrájával együtt. A Magyarok Világszövetsége is sok ajándékműsort szervezett a kinn élő magyarságnak. A magyar nóta külföldön is értő fülekre talált, hiszen a XX. Század közepén Kanadába, Ausztráliába és az Egyesült Államokba költözött honfitársaink a mai napig hívják fellépésekre a magyarnóta- énekeseket, hogy a dalok segítsenek nekik emlékezni szülőhazájukra. Sajnos ma sokan nem veszik tudomásul azt, hogy a magyar nótának nemzetmegtartó ereje van, s nem szabad engedni, hogy halványuljon a fénye mások akaratából.

 Hollay Bertalan – A magyar nóta kezdetben a tiltakozás eszköze is volt az elnyomás ellen. Az első magyar nóták két százada születtek, a 19. század elején. A reformkortól a múlt századfordulóig a népszínművekben jelentek meg leginkább, a kor ismert művészei, például Blaha Lujza, Déryné és cigányzenekarok népszerűsítették. A nótákat az 1800-as években a német befolyás ellensúlyozására használták, rajtuk keresztül tiltakoztak a Bach-korszak elnyomása ellen is. A kiegyezés után megváltozott a szerepük, ekkor a dzsentriket jellemezte a nótázás. A szerzők alkotásai előbb a városokban hódítottak, később eljutottak a mezővárosi, falusi parasztpolgársághoz, majd a társadalom szinte minden tagjához.

 Talabér Erzsébet – A magyar nóta kihalóban van, de nem lenne szabad veszni hagyni, hiszen egyik legfontosabb nemzeti értékünk, melyet ráadásul a külföldiek is kedvelnek, így jelentősége a turizmus szempontjából sem elhanyagolható. Ezért nagy kár lenne, ha ezek a gyönyörű dalok elvesznének. Azt nem értem, hogy milyen alapon döntik el egyesek azt, hogy a nóta érték, vagy nem.

 – 2005-ös hír: „Az Országos Rádió és Televízió Testület szerint a Petőfi rádió műsorának majdnem egy tizede nem tartozik a közszolgálati kategóriába: a könnyűzenei programokat, illetve a kívánságműsorokat és a Jó ebédhez szól a nóta című műsort nem fogadják el közszolgálatinak.” – mit szólnak ehhez a hírhez?

 Talabér Erzsébet – Bezzeg a technozenét és a rappet, amik most a volt Petőfin műsoron vannak, értéknek mondják. A legtöbb kereskedelmi rádió mind az angolszász könnyűzenét sugározza, akkor ki védi a magyarság értékeit, ha nem a közszolgálati adó?

 Hollay Bertalan – Fel kéne végre karolni a magyar nóta ügyét, s felvenni a kesztyűt a „szakértők” ellen. A magyar zenei kultúránk több évszázados múltra tekinthet vissza. A magyar nóta is a magyar nemzet egyik legtisztább kincse, mert a legőszintébb hangon szól a magyar ember öröméről és bánatáról, a szerelemről és az elmúlásról. A dalnak mindenkor közösségmegtartó ereje volt, és van ma is. Ha elhanyagoljuk, egész kultúránk, nemzeti sajátosságaink kerülnek veszélybe, ha felkaroljuk, akkor nem idegen, hanem magyar dallal, nótával, verssel formáljuk a magyar fiatalok ízlését.

 Talabér Erzsébet – A nóta ma is a természetről és az érzésekről szól. Csak a külvilág változik, nem az ember. Az ugyanúgy szeret, szenved, örül. És az érzéseit ezekkel a dalokkal kifejezheti úgy is, hogy hallgatja és úgy is, hogy énekli. Bár a mai kultúrában mostohagyermekké vált a magyar nóta, a dalainkat egyre többen éneklik, hallani nemcsak színpadon, hanem kazettán, lemezen is. A magyar nóta népszerűségének a titka: a dalok a mindennapokból táplálkoznak. Ahhoz, hogy hitelesen elő lehessen vezetni a nótákat, sok mindent át kell élni az énekesnek is. Ez olyan műfaj, ahol nemcsak énekelni kell, hanem hangulatot teremteni tánccal, dallal, beszéddel.

 Hollay Bertalan – Az is szomorúsággal tölt el, hogy régen Budapesten száznál is több cigányzenekar muzsikált, most pedig alig akad három olyan vendéglátóhely, amelynek állandó prímása, együttese van. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy a képzett zenészek munkanélküliek legyenek. Közben pedig amatőrök pénzért mennek be a tv-kbe énekelni, s ezzel ártanak a műfaj megbecsülésének. Szükség van tehát arra, hogy kiszűrjék a kontárokat.

 – Barátjuk, kollegájuk Agárdi László a MIÉP jelöltje a Ferencvárosban. Hogyan jellemeznék a művész urat?

 Talabér Erzsébet – Nemrég hallgattuk meg egy verses CDjét, melyen hazafias költemények hangzanak el László tolmácsolásában. Ezeket a verseket terjeszteni kell, mert magyarságtudatunkat erősíti. Laci igenis fontosnak érzi azt, hogy kultúránknak minden egyes szegmense fennmaradjon. Ehhez tesz ő is hozzá a saját eszközeivel.

 Hollay Bertalan – Lacit rendkívül precíz, korrekt, becsületes embernek ismertük meg. Tudjuk, amit megígér, azt be is tartja, s hatalmas igazságérzete van.

 – Tudtommal Bertalan a nyáron súlyos operáción esett keresztül.

 Hollay Bertalan – Igen, kétszer műtöttek meg rákos daganat miatt. Mielőtt a kórházba mentem volna, még felénekeltem dalaimat egy stúdióban. Mire megoperáltak, elkészült a lemez. Annyira élt bennem a tettvágy, hogy egy héttel a műtét után saját felelősségemre kimentem a kórházból, s elmondtam nejemnek: másnap megyek Marcaliba fellépni. Produkciómat az est végére rakták, mert nem voltak biztosak benne, hogy eléggé diszponált vagyok.

 Talabér Erzsébet – S azt látta a közönség, hogy Hollay Bertalan remek formában van. A férjem ekkor gyógyult meg igazán. Életben tartotta a magyar nóta.

 

Medveczky Attila

http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2008/december/19/17.htm

Címkék: hollay bertalan magyarnóta talabér erzsébet

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 8 éve

Kedves Éva
Megtörtént, megtekintettem a Honlapját, szép, kellemes hangja van. A továbbiakhoz kívánok sok sikert, boldogságot!
Magam nem vágyom babérokra, nem akarok sikeres énekes lenni, csak a magam örömére énekelgetek, s az, hogy időnként a helyi színpadon is énekelek több mint amit érdemlek. Nem vagyok tehetség, elfogadható hangom van. Ennyi az egész.
Tisztelettel:Karanyiczné, Zsuzsa

Válasz

Smidéliusz Éva üzente 8 éve

Kedves Karanyiczné Zsuzsa !

Köszönöm hozzászólását,megtisztel.Mint olvasom,írja,hogy Ön IS merészdolognak tartja...
Kérdezem,hogy és még ki?Művészetüket tisztelem a Művészházaspárnak,rajtuk kívűl sokan vannak még tiszteletreméltóMűvészek,akiket emberiviselkedésükért is tisztelünk.Nem ajánlottam fel semmit,rosszul emlékszik az előbbi írásomra-kérem figyelmesebben elolvasni-köszönöm.Ajándékként,és nem felajánlásként,sem véleményezésre adtam át azt amivel örömömet szerettem volna kifejezni,ünnepelni őket,gratulálni eddigi szép életpályájukhoz./szerényen jelzem,hogy ezen ajándékomat több neves művész örömmel fogadta nemes napokon is./
Nem bocsátkoznék ismétlésekbe,Nem az igazamért folyik itt bármiféle harc,nincs jelentősége a történteknek,személyes tapasztalatomat tettem közzé.Mivel jelen voltam azon a délutánon,tudom,hogy semmi tolakodó ,visszás esemény nem történt a cselekedetemben,rajtam kívűl mások is átadták ajándékaikat,többen nem tudtuk,hogy annak a délutánnak a szerepe ez az ünneplés lesz,mint OSZK Daliskola hallgatói voltunk jelen,hisz meghatározott vasárnap délután a RÁTKAI Klubban a tanítványok léptek fel.
Nem tartom magam én sem nagy énekesnek,lemezem kiváló minősítést kapott az ARTISJUS részéről,bár én kihallom belőle a még rejlő apró szépítenivalókat,folyamatosan tanulok,ha esetleg felkeltettem érdeklődését,nyugodtan tekintse meg HONLAPOM /http://smideliuszeva.neobase.hu/ ott több mindent megtudhat rólam,zenei tanulmányaimról,lemezemről,stb.Az ott leírtakat rólam írták, /mint Vitárius Imre elismert zenei szövegíró,költő/Internetes oldalakat nem én tőltöm fel magamról.
Gratulálok,hogy ezen a rögös pályán sok ütközetet felvállalva szeretne megtapasztalni,és tanulni,szépíteni a magyarnóta éneklését,hisz örömmel,tisztelettel,alázattal szeretném én is tovább gazdagítani a műfajt,mint HUNGARICUM.Általam nem ismert lemezéhez is gratulálok, én tudom,hogy milyen komoly munka egy igazi studióban,zenészekkel összedolgozni.Nem kívánok senkivel versenyezni,aki engem ismer,tudja,hogy civil hivatásomban és zenei pályámon is mindig a baráti közvetlenség,szeretet és a segítőszándék dominál .Zenei tevékenységéhez kívánok sok sikert,jó egészséget!Ezen témához nem szeretnék későbbiekben itt hozzászolni , hisz a Művészházaspár ismertetése volt a cél,nem én szeretnék itt szereplő lenni...-magán levelezésben szívesen válaszolok minden felmerülő kérdésre.Magdikáéknak minden elismerésem az összes gyűjtőmunkáért,ezekkel gazdagítják a magyarnóta klub ezen oldalait!
Nótás jókedvvel : Smidéliusz Éva

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 8 éve

Krdves Éva!
Végig olvastam a történteket, s ne haragudjon, nem önnek adok igazat! Adott helyzetben, nem illett oda állni a Művészek elé. Pont akkor, mikor Őket ünnepelték. Ne haragudjék, de kicsit én is merész dolognak tartom, hogy Ön akkor és ott a saját lemezét ajánlja fel nekik.Talán egy másik alkalommal megfelelőbb lett volna, s Ők is másként reagáltak volna rá.Mintha párhuzamot vont volna a Művészek s önmaga közé. Tiszteletben kellett volna tartania, hogy ez az ő napjuk volt. Én egy nagyon kicsi ember vagyok , talán még Önhöz is képest, két éve tanulok énekelni, énekelgetek, de nem hozzájuk, de náluk kevésbé nagy Művésznek sem merném adott pillanatban, a saját lemezemet a kezébe adni, pedig nekem is van. Személyesen nem ismerem a Művész házaspárt, de Ők valóban azok!
Őszinte tisztelettel:Karanyiczné, Zsuzsa

Válasz

Molnár Magdolna üzente 8 éve

Köszönöm a müvész házaspár bemutatását, nagyon szerettem és szeretem Őket.
Sajnos az utóbbi években alig hallottam róluk és videó felvételt is alig lehet tőlük
találni.
Jó egészséget és még további sikereket kívánok Nekik!

Válasz

veres sándorné üzente 8 éve

Kedves Magdika!
Köszönet azért, hogy a Hollay-Talabér házaspárról közzétetted a fenti cikket! Nagyon régóta szeretem és tisztelem a két embert, s jó volt életükről olvasni. Sok évvel ezelőtt személyesen is találkozhattunk velük itt Hajdúnánáson egy szórakoztató esten, ahol elbüvölték dalaikkal a közönséget. Régóta nem hallottam róluk, ezért nagyon örültem, hogy legalább olvashattam a velük kapcsolatos cikket.
Kívánunk még sok erőt, egészséget mindkettőjüknek, s jó lenne őket is látni néha a TV-archívumából, de legfőképpen élőben, nagy színpadokon!
Nótás barátsággal üdvözöllek Veresné Icus

Válasz

Smidéliusz Éva üzente 8 éve

Kedves Tibor !

Te mondtad ki, a kulcs szót--rátartiság.Szó szerint írtam,idéztem Őt.Ő nem hallott soha énekelni engem,és lekezelő beképzelt módon viselkedett,csak én ezt nem akartam így leírni,szűrhető volt az előbbi írásomból gondolom.Agárdi László annál inkább ismer engem,és hallott énekelni,látott szerepelni örült előadásomnak, szakértelemmel nyilatkozott szavalatomról is,és szerencsére evvel vannak így még jónéhányan a szakmában.Bár tudom,hogy még mindig sokat kell tanulnom és erre törekszem szakadatlanul,hogy színvonalas szerepléseim legyenek.Nyílván,ha olyan rosszul szerepelnék,nem kérnének fel külföldre húsvéti műsorba,aranylakodalomra stb.Nem tudom,hogy legyek elég szerény,hogy mégis elfogadják mind azt a tanulássorozatot,amit beleteszünk szívvel-lélekkel az évek folyamán ebbe a műfajba...Végül is nincs ennek jelentősége már,csak undorító ahogy Ő a műfaj fennmaradásáról nyilatkozik,nagyon szépeket mondanak,de még se örülnének a következő generációknak.Talán ilyet éreztem én.Lehet,hogy meghallgatták a lemezt,azon szavalat is hallható-népballada,és Petőfi vers--Én nem tudtam az Ő színészi múltjáról...
Abban az időben már több szereplésemen voltam túl , belföldön és külföldi vendégek körében.Ha valakit nem ismerek,biztos nem nyilatkozom úgy,ahogy ezt Ő tette az ajándékot legalább megköszönni illett volna.Köszönöm hozzászólásodat,magánüzenetet is elolvastam,vettem...!
Nótás jókedvvel : S. Éva

Válasz

Vas-Varga Tibor üzente 8 éve

Kedves Éva, ha valóban így, ebben a szórendben hangzott a művész úr válasza, akkor még annál is furcsább. Mert ha nem hallgatja meg az ajándékba kapott lemezt, akkor honnan tudhatja, hogy érdemesnek találja-e? Ennek a mondatnak az az értelme, hogy előbb eldönti, érdemesnek tartja-e a meghallgatásra. Másik szórend is lehetséges; "Majd meghallgatjuk, és ha érdemesnek találjuk, szólunk." Értelmesebb lenne így, de mégis van egy furcsasága. Ha nem tartja érdemesnek, amit hallott, arra, hogy szóljon, akkor ott van a nagy művész rátartisága a maga nagy művészetére. Ha tán nem is találta volna magához képest jónak, egy, a műfaj iránti, kellő alázattal élő nagy művésznek illett volna a kezdő énekest legalább szakmai tanácsokkal ellátni, valahogy ekképpen; "így és így, ilyen és ilyen irányban kell továbbfejlődni". Végül is rábíztad magad. Ezzel valóban nem szabadott volna visszaélnie, inkább segítenie a kezdő énekest, hiszen ha egyszer meghal a magyar nóta (ad absurdum víve a dolgot), akkor az ő életműdíja is értékét veszti...

Válasz

Smidéliusz Éva üzente 8 éve

Személyesen voltam jelen ezen ünnepségen,kíválóságukat dicshímnusz zengte.Oly meghatottsággal,művészetük elismerésével hallgattam ,néztem végig az előadás keretén belül a köszöntésüket,és az ott bejátszott kisfilmet róluk,hogy azon gondolkodtam,hogy én alig ismert kicsiny énekes /bár már több szereplésemen túl voltam/mivel tudnám megajándékozni a Művészházaspárt ?Az ünnepség végén bátran a művészúr elé léptem és a kezemben előkészített frissen kiadott ,megjelent saját lemezemet kértem,hogy fogadják el szeretettel,ahogy én is adom,gratulálok életpályájuk sikeréhez további jó egészséget kívánva.Néhány kevesetlen szót tennék hozzá az ajándékomhoz,...--a válasz döbbentő,lesúlytó volt a Nagy Művésztől :
"--Majd,ha érdemesnek találjuk,meghallgatjuk,szólunk ! " Eltette a lemezt.elképedve,szomorúan távoztam,azóta sem szóltak..../lemezem borítóján megtalálható a telefonszámom/Csak annyit szerettem volna mondani,hogy Mesteremmel ítr,szerzett közös dalukat volt alkalmam pont a Rátkai-klubban énekelnem egy fellépésen,szerzői délutánon,de ez már általa nem került meghallgatásra.
Fiatal utánpótlás figyelem:Ne csüggedjünk,ne veszítsük el a műfaj fenntartásához ragaszkodó igyekezetünket,sokszor ütközhetünk durva falakba...
Nem tudtam befejezni így a néhány kevesetlen szót az Ő Nagysága előtt állva--bár én a viselkedését nem minősítem...Róla alkotott véleményemet megtartom.
Tisztelettel,nótás jókedvvel : Smidéliusz Éva

Válasz

Ez történt a közösségben:

Sánta Béla 18 órája új videót töltött fel:

Sánta Béla írta 22 órája a(z) Molnár László nótaénekes elérhetőség fórumtémában:

Ha nem tévedek, Molnár László nótaénekes ceglédi lakos. ...

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika írta 3 napja a(z) Kaiser Attila - Bakti Èva....Gondolj csak még egyszer arra videóhoz:

Én nagyon szeretem Bakti Éva nótáit.Sok szép nóta származik...

Varga Zoltánné Marika írta 3 napja a(z) Pere János : Sokan hívnak videóhoz:

Köszönöm szépen kedves Béla a véleményednek.Én...

Sánta Béla írta 3 napja a(z) Kaiser Attila - Bakti Èva....Gondolj csak még egyszer arra videóhoz:

örülök neki, hogy manapság is születnek nosztalgia-stílusú ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu