"Nótáimmal küzdök a nótákért"
 

Nótás életutak következő állomása Csépa. Mégpedig azért , mert ott él Sánta Béla, aki számos szerzeményével gazdagította a magyarnóta klub videógalériáját. A magyarnóta klubban mindenki szereti és tiszteli dalaiért, véleményéért. Hozzá látogattunk most el gondolatok vonatán és tettünk fel neki kérdéseket , hogy mindenki lássa milyen nagyszerű embert is rejt ez a fotó amelyen kedvenc hegedűjével látható

 Mikor kezdtél el a nóta iránt érdeklődni?

Kedves Magdika! Mielőtt válaszolnék első kérdésedre, szeretném megköszönni, hogy riportkészítésre személyemet és nótás ténykedésemet is, érdemesnek tartottad.
Most is szemem előtt látom gyermekkorom 4-5 éves korszakát, azaz a 65-66-os éveket , amikor szegény család lévén, rendelkeztünk egy telepes rádióval. Zenész örökségű családom mindig a nótaműsorokat hallgatta /a dicső szép időkben még bőven volt rá lehetőség /s így nem csoda, hogy engem hamar megcsapott a nóta hangja, a nóta varázsa. /A mozdony füstje csak később, mert a MÁV alkalmazottja vagyok / Az első megismert nótáim: Nincsen rózsa tövis nélkül, Fagyban közepében a télnek, Éjfélkor a bálteremben.

A családodról elárulnál valamit?

Ahogy az imént említettem, zenész dinasztiából származnak szüleim. Édesapám 8 éves korában ismerkedett meg a hegedűvel, és nyugdíjazásáig meg sem vált attól. Környékünk elismert prímása volt, nagyon sok, médiából ismert magyarnóta-énekes dicséretével, elismerésével rendelkezik, amit a hangulatos zenés rendezvények után kapott tőlük, zenei játékáért kiérdemlőleg.

A kunszentmártoni József Attila Gimnázium 3. osztályos tanulója voltam, amikor elhatároztam, hogy hamár az élet úgy hozta, hogy elmaradtam a zenetanulástól, akkor ezen mulasztásom autódidakta módon fogom bepótolni. Édesapámtól, indulásul a legalapvetőbb dolgokat elsajátítottam, azaz megmutatta, hogy melyik hang hol fekszik a hegedűhúron, és melyik ujjal kell lefogni. A többi technika elsajátítását már saját magam küszködése árán hoztam össze. Magyar nóta repertoárom gazdagításában édesanyám dalolgatásai nagyon sokat segítettek, akit nagyon szép, kellemes énekhanggal áldott meg az Isten.

.

Mi volt a szándékod a zenetanulással?

. 

Tisztában voltam azzal az egyértelmű ténnyel, hogy 17 évesen elkezdett zenei tanulással sokra már nem vihetem, legalábbis technikai téren. Természetesen nem is ez volt a célom. Kiskorom óta csodálattal gondoltam azokra az emberekre, akik szívet gyönyörködtető dallamokat tudnak varázsolni, s emberek millióinak lelkét tudják bűvöletbe ejteni. Mindig az volt a titkolt vágyam, hogy valaha én is tudjak hasonlót ajándékozni kedves nótaszerető társaimnak, s elmondhassam, hogy én is tettem valamit, drága kultúrkincsünk, a magyar nóta gazdagítása érdekében. Ezért kezdtem a zenetanuláshoz.

.
Kitől kaptad a hegedűdet, ( milyen történet fűződik hozzá, , )

.

.Jó apámnak, mivel hivatásos zenész volt, két hegedűje is volt, így az egyiket megkaptam tőle. Mondanom se kell, hogy örömömben madarat lehetett volna velem fogatni. Hála Istennek a házunk elhelyezkedése olyan volt, hogy a szomszédok nem közvetlenül mellettünk voltak, így azokat nem kergettem az őrültbe azzal a szörnyű zenei hangokkal, amik egy kezdő hegedűs hangszeréből származnak. A testvéreim pedig hát idővel hozzászoktak, valahogy lojalitást mutattak a legkisebbik testvérük elhatározásához, aki igyekszik életben tartani a család dinasztikus örökségét.

Mikor és hol volt az első színpadi fellépésed?

.

A kezdetleges hegedűtudásomat sorkatona koromban, 1982-83-ban, a soproni határőrségnél fitogtattam, katonatársaim nagy örömére. Nekik az a kevéske tudásom is üdítőleg hatott a bezártság enyhítésére. Az első színpadi fellépésemre addig vártam, amíg nem sikerült a vágyam, vagyis amíg végre valahára sikerült elfogadható szintű nótákat szereznem. Kitartó voltam, mert erre bizony 45 éves koromig, 2006-ig vártam, amikoris a ”Nosztalgia zenénkre” és a ”Magyar embernek születtem” című dalaimmal elindult szerzői munkásságom.

.
Milyen sikereid voltak?

.

Úgy érzem nagyon jól sikerült a bemutatkozás, mert az évben, nótatársulatommal még kétszer kellett megismételnünk községünkben, Csépán a szerzeményeimből összeállított műsort. Az a megszámlálhatatlan sok gratuláció számomra mindennél többet jelentett. És kedves Magdika,akkor itt szeretném megemlíteni, hogy az általad alapított és csodálatosan vezetett Magyar Nóta Klubnak , és a testvér oldalnak, a Némethné Kovács Magdika által vezetett Nótakedvelők Klubjának is tagja lettem, ahol lehetőségem volt az ország számára is bemutatnom nótaszerzeményeimet, amiért most szeretném köszönetemet kinyilvánítani.

Hogy milyen fogadtatás kíséri dalaimat? Úgy érzem ezt nem nekem kell értékelnem, talán úgy fogalmaznék, hogy a feltöltött videókhoz írt hallgatói hozzászólások, elég beszédesek.

. 

Kikkel dolgozol együtt?

.

Sok-sok elismeréssel és köszönettel tartozom, unokaöcsémnek, Lukács Andrásnak. / aki egyben kollégám is a MÁV-nál/ Ígéretes tehetséggel megáldott zenész, akitől rengeteg szakmai segítséget kaptam, és neki köszönhetem dalaim kíséretének megkomponálását. Feltöltött videóim állandó kísérő zenésze. Nótáimhoz jómagam szereztem a szöveget is, míg itt a klubban meg nem ismerkedtem Kovács Károly nóta-szövegszerző társammal, akinek számos dallam megszületését köszönhetem, hiszen csak küldte és küldte a szebbnél szebb nótaszövegeket, és jópár értékes nóta született ebből a társulásból. Meg szeretném említeni, hogy Gyöngyösi Kiss Annával is összehoztunk két dalt, amivel hamarosan szeretném megismertetni kedves klubtagjainkat. Köszönet mindkét szerzőtársamnak.

.

Milyen fellépéseid lesznek a jövőben?

.

Annikát említve, már közlöm is, hogy augusztus 14-re, községünkben, Csépán a Polgármesteri Hivatallal együtt, zenés jótékonysági rendezvényt szervezünk, a bevételt az árvízkárosult honfitársaink részére ajánljuk fel. A műsor sztár fellépője Gyöngyösi Kiss Anna lesz, akinek itt is szeretném kifejezni hálás köszönetemet, hogy szíves örömmel felvállalta a fellépést. A műsorban bemutatásra kerülnek a 2006 után született nótáim is.
Tudom, hogy kis ország lévén a távolságok mégsem kicsik Csépa és kedves klubtársaim lakóhelyei között, de ha valaki kedvet érez rendezvényünkön való részvételre, azon kedves nótabarátaimat szíves örömmel várom Művelődési Házunkban, délután 16 órára.

Hogyan tudod összeegyeztetni a munkádat, a családot és a szerzői ténykedést?

.
A helyi csépai vasútállomáson, forgalmi szolgálattevői munkakört látok el. Mondhatni nagyon jó a munka és szabadidő viszonya, kettő munkanapot, kettő szabadnap követ. Szabadidőm nagyrészét a nóta tölti be, de a családom már lassan belenyugszik ebbe a ”megváltoztathatlanba”. Szerintük egy megszállott vagyok. Fel is szoktam tenni a kérdést kedves feleségemnek - jobban örülnél ha ezt az időt, inkább kocsmázásra fordítanám? – Persze a kedves nejemnek könnyű a válasz, hiszen tudja rólam, hogy erős antialkoholista vagyok. Televíziót nem igen nézek, helyette a zene tölti be szabadidőmet.
  

Hogyan látod a nóta jelenlegi helyzetét.

.
Igen, ez slágerkérdés mostanában. Úgy ítélem meg, hogy sokan temetni látják a nótát, pedig ezt akármilyen hosszú élettel áld is meg az Isten valakit, soha senki meg nem fogja élni! Való igaz, egyes hazaáruló magyaroknak érdeke fűződne magyar identitásunk letöréséhez, és ezt mi mással tudná legeredményesebben megvalósítani, mint legmagyarabb kulturális értékünkkel, a magyar nótával. Amíg a lakodalmak, bankettek, zenés rendezvényeken elhallatszó zeneszámok túlnyomó többségét a nóta teszi ki, addig nincs is értelme erről a kérdésről beszélgetni. Meggyőződésem, hogy a fiatalok körében is előkelő helyen szerepel a nóta szeretete, hiszen a diszkókban is már nem egyszer hallottam nótacsokrokat játszani, amit nagy lelkesedéssel énekeltek ifjaink. Hogy ennek ellenére miért sugároznak T. médiáink igen kisszámú nótaműsort? Erre az a válaszom, hogy a személycserének itt az ideje, megfelelő embert a megfelelő pozícióba. Magyarérzelmű vezetőkre van szükségünk minden fontos pozícióban!!! Kijelentésemet nem érzem politikai indíttatásúnak, hétköznapi dolgok értékelése ezek, éppen ezért ide tartozik a nóta megítélése is. Egyébként magyar érzelműségem , sűrűn hangoztatom nótaszövegeimben is.

.
Elégedett vagy e az elért eredményeiddel?

.
A nótával kapcsolatos munkásságom egyik felével igen, hisz több mint 40 nótaszerzeményemmel, több zenés rendezvény megszervezésével, nótaklubokban, nótakörökben folytatott ténykedéseimmel, úgy érzem, hogy már valamit tettem le az asztalra, munkásságom másik felét pedig úgy értékelném, hogy még mindig sok olyan dolog van, amit meg kell tennem azért, hogy a jövő generációja is legalább úgy szeresse nótáinkat , és olyan tisztelettel adózzon neki, mint ahogy mi.

Kedves Béla, köszönöm a riportot.

A videón Sánta Béla első saját szerzeményű csárádsa hallható

Nosztalgia zenénkre, büszkék vagyunk minden magyar nevében
Slágerdallam, operett, Kálmán Imre meghozta a hírnevet
Dankó Pista dalától, szívünk mindjárt lángol
Magyar hazám imádlak, csodás zenét adtál te a világnak.


A magyar nótát imádom, jóban, rosszban ő, a legjobb barátom
Lakodalom, mulatság, nóta nélkül nincsen igaz vigaszság
A világ minden magyarját, összetart a nótánk
Magyar nóta, barátság, ez, az amit úgy hívnak, hogy magyarság

Előadja a Csépai Nótakör: balról-jobbra:
Pigniczki Zsuzsa, Harmati Helga, Szabóné Nagy Rozália, Pataki György, Bódi Renáta, Bódi Dorina
Kísérő zenészek: Sánta Béla- hegedű, Lukács András- szintetizátor, Cseh András- gitár

CSépa, 2010, julius 29. Kovács Istvánné