Domb oldalon áll egy öreg nyárfa…

 

Domboldalon áll egy öreg nyárfa.

Nyárfa alatt édesanyám háza.

/:Édesanyám fehér fejkendőbe',

Cipót dagaszt fűzfatekenőbe'.:/

 

Édesanyám, de messzire mentem.

Szürkés fehér cipót de rég ettem.

/:A búzában de rég vágtam rendet,

Isten tudja látom-e még kendet.:/

 

 

 

Édesanyám kössön kendőt

 

Édesanyám kössön kendőt selymet a fejére.

Menjen el a legszebb lányhoz a falu szélére.

Mondja meg a legszebb lánynak,hogy elakarom venni,

kérdezze meg akar-e a feleségem lenni?

 

 

Édes Fiam azt a kislányt verd ki a fejedből!

Nem érdemli,hogy szeressed szívedből-lelkedből.

A minap is azt üzente,hogy szebb is,jobb is kérte.

fáj a szivem Édesanyám majd meghalok Érte.!

 

 

 

A cigányok sátora…

 

A cigányok sátora, ladi-ladi-lom, sárga liliom.

Leégett az éjszaka, ladi-ladi-lom, sárga liliom.

Én a vajdát nem bánom, csak a lányát sajnálom,

Mert ő volt nékem a zimberi-zombori szép asszony,

Jó asszony, ladi-ladi-lom, sárga liliom.

 

A kisasszony Pozsonyban, ladi-ladi-lom, sárga liliom.

Selymet lopott a boltban, ladi-ladi-lom, sárga liliom.

Ne mondja a boltos úr, mert az apja földesúr,

És az anyja a zimberi-zombori szép asszony,

Jó aszony, ladi-ladi-lom, sárga liliom.

 

A kisasszony Pozsonyba, ladi-ladi-lom, sárga liliom,

Selymet lopott a boltban, ladi-ladi-lom, sárga liliom,

Ezt a boltos meglátta, így kiáltott utána, hogy

hej az anyád az a zimberi-zombori, szép asszony, jó asszony,

Ladi-ladi-lom, sárga liliom,

 

 

Jaj, de szép kék szeme van magának…

 

Jaj, de szép kék szeme van magának,

Nincs ilyen a világon senki másnak.

A szívem úgy dobog, mikor látom,

Meghalok egy csókjáért ,gyöngyvirágom!

Nappal is álmodom mosolyával,

Éjjel meg azt húzatom a cigánnyal,/hogy/

Jaj, de szép kék szeme van magának,

Nincs ilyen a világon senki másnak.

 

Rózsákat ringat a szél a kertben,

Érzem, hogy mindörökre rabja lettem.

Hangjában tündérek muzsikálnak,

Súgja meglfogad-e babájának?

/:Rózsaszirom lesz a nyoszolyája,

Két karom ölelése a párnája,

Szívemmel bélelem kicsi fészkünk,

Tartós lesz, nem kell másik, amíg élünk.:/

 

 

A füredi Anna-bálon...

 

A füredi Anna bálon szól a zeneszó

Kihallatszik dínom-dánom szép muzsikaszó

Ketten ültünk egy asztalnál, ő és énmagam

Nem szóltunk mi egymáshoz, nem is volt szavam

 

Egyszer aztán asztalunkhoz jött a vén cigány

Megkérdezte mi a nótád édes kicsi lány

De a leány szép csendesen csak annyit felelt

Nincsen nótám és a nótát nem is szeretem

 

Refr.: Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs

Ha nem hiszel a nótában szívedre tekints

Lesz egy legény kinek nevét titkolni fogod

És ahol majd senki nem lát meg is siratod

 

Egyszer aztán nagy hír járja be a falucskát

Gazdag úrfi vette el az édes kicsi lányt

Hatfogatos hintó állt a fogadó előtt

Nem láttak még a faluban ilyen esküvőt

 

Kilencszobás palotába vitték az új párt

Körülöttük a sok szolga lábujjhegyen járt

De a leány mégsem boldog, könnyes a szeme

Mert a kertek alján felhangzik a régi szép zene

 

Refr.: Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs

Ha nem hiszel a nótában szívedre tekints

Lesz egy legény kinek nevét titkolni fogod

És ahol majd senki nem lát meg is siratod

 

Elmegyek én messze-messze elfeledni Őt

Utoljára megállok egy fogadó előtt

Benézek a fogadóba, s mit látok, mit ám

Zongoránál ül a kislány s zongorázza már

 

Refr.: Akinek nótája nincsen, annak szíve sincs

Ha nem hiszel a nótában szívedre tekints

Lesz egy legény kinek nevét titkolni fogod

És ahol majd senki nem lát meg is siratod

 

 

 

Utcára nyílik a kocsmaajtó…

 

 

Utcára nyílik a kocsmaajtó,

Kihallatszik belőle a szép muzsikaszó,

Sört ide, bort ide, te szép barna lány, azanyád'!

Hadd mulatom ki magam igazán!

 

Szeretni, szeretni szerettelek,

Feleségül elvenni sosem vettelek,

Menyasszonyi fátyol a fejedre kerül, ha kerül,

Szívem a bánatba belemerül.

 

Mához egy hétre már nem leszek itt,

Elvisz a gyorsvonat engemet is,

Gyorsvonat, sebesvonat valahol megáll, ha megáll,

Nyújtom a jobb kezem, szervusz babám!

 

 

 

 

Ez a kislány megy a kútra…

 

 

Ez a kislány megy a kútra,

Nem talál a gyalogútra,

Hajnalba', hajnal előtt,

Rózsafa nyílik a házam előtt.

 

Ez a kislány olyan kislány,

Maga jár a legény után.

Hajnalba', hajnal előtt,

Rózsafa nyílik a házam előtt.

 

Ez a kislány azt akarja,

Hogy a legény megcsókolja.

Hajnalba', hajnal előtt,

Rózsafa nyílik a házam előtt.

 

 

A csitári hegyek alatt…

 

 

A csitári hegyek alatt régen leesett a hó.

Azt hallottam, kisangyalom, véled esett el a ló.

Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet?

Így hát kedves kisangyalom, nem lehetek a tied.

 

Amoda le van egy erdő, jajj de nagyon messze van,

közepében, közepében két rozmaring bokor van,

egyik hajlik vállamra, másik a babáméra

így hát kedves kisangyalom tiéd leszek valaha

 

Amott látok az ég alatt egy madarat repülni,

De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni,

Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet,

Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet.

 

 

 

 

Maros menti fenyves erdők…

 

Maros menti fenyves erdők aljába

Oda van a kicsi tanyám csinálva,

Jöjj el hozzám édes rózsám,

Nézd meg az én kicsi tanyám.

 

Maros menti fenyves erdők aljába

Százados úr búcsúzik a hadjától,

Előveszi harci sipját, és belefúj

Oly szépen szól harci sipja,

A századot harcra hivja.

 

Maros menti fenyves erdők aljába

Öreg baka búcsúzik a hadjától

Fölveszi a szuerelvényét, s elindul

Isten veled öreg bajtárs,

Látjuk-e még viszont egymást

A Maros menti fenyves erdők aljába?

 

 

Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok…

 

Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok.

A szegénylegénynek útat mutassatok.

Mutassatok utat a szegénylegénynek.

Nem találja házát a szeretőjének.

 

Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom,

nem söpör már téged az én gyönge karom.

Volt nékem is tavasz, akácvirágzás is...

söpörtem eleget, söpörjön már más is!