Az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület – ellenőre tartott ellenőrzést az egyik belvárosi szoláriumszalonban Szegeden. A helyiségben rádióból szólt a zene: az egyesület a szerzői jogok megfizetéséről szóló bizonylatot kérte a tulajdonostól, aki elmondása szerint nem tudott arról, hogy a rádiózásért bárkinek is fizetnie kell. Különösen úgy, hogy a rádióban lejátszott zeneszámok után a rádió egyszer már fizet jogdíjat az Artisjusnak.

– 1999 óta él a szerzői jogról szóló törvény, amelyben mindez pontosan le van írva – magyarázta lapunknak Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.

– A szerzői jog alapgondolata, hogy a művek megalkotásának költségeit azoknak kell állniuk, akik a művek felhasználásával jövedelemhez jutnak. Így kerülnek képbe a zenét használó üzletek is. Ez nem adó, hanem a zeneszolgáltatás ellenértéke. Ha egy üzlet úgy dönt, hogy megszünteti a zeneszolgáltatást, jogdíjat sem kell fizetnie – mondta Tóth Péter Benjamin. A szerzői jog soha nem az egyéni zenehallgatásra, hanem a nyilvános zeneszolgáltatásra vonatkozik.

Drága volt a rádióból szóló muzsikaszó. Fotó: Karnok Csaba

– Ahol a dolgozók zenehallgatása csak a nyilvánosság bevonásával tud megvalósulni, az üzleteknek és vállalkozásoknak jogdíjat kell fizetniük – szögezte le a kommunikációs igazgató. Egy fodrászat, élelmiszerüzlet vagy a fenti szolárium csak úgy ússza meg a fizetést, ha a dolgozók például mobil zenelejátszóval a fülükben hallgatják a zenéket úgy, hogy a vendégek ne hallják meg. Ha van nyilvános zeneszolgáltatás, akkor a fizetendő díj az üzlet alapterületéről függ: 50 négyzetméter alatt a szerzőknek járó havi díj 2723 forint. Az előadóknak és kiadóknak 694,4 forint jut. Áfával együtt egy ekkora üzletnek havi 4271,7 forintot kell befizetnie.

– Jó hír a munkáltatónak, hogy a zene nem csak a vevőknek fontos. A felmérések szerint a munkavállalók 66 százaléka is jobban érzi magát és motiváltabb a megfelelő zeneszolgáltatás esetén: hatékonyabban végez munkát, és hűségesebb munkahelyéhez – mondta Tóth Péter Benjamin. A rádiók által fizetett jogdíjjal kapcsolatban megjegyezte: a szerzői jog egyik alapgondolata, hogy az alkotás költségeit a jogalkotó nem egyetlen, hanem minden olyan szereplőre háríthassa, aki a felhasználással bevételt nyer. A rádió csak saját bevételei után fizet jogdíjat, ahogy egy szolárium is. Nincs tehát szó kétszeres fizetésről.

Megbüntetett egy szegedi szoláriumstúdiót az ArtisjusSzeged - Minden vállalkozásnak szerzői jogdíjat kell fizetnie az Artisjusnak, ha a dolgozókon kívül mások is hallhatják a zenét egy bekapcsolt rádióból. Különben megbüntetik a jogvédő iroda ellenőrei – így járt egy szegedi szoláriumszalon is.

– Ha figyelembe vesszük a szoláriumárakat, és hogy milyen fontos ott a zene szerepe, a jogdíj mértéke a maga napi mintegy 140 forintjával egyáltalán nem túlzó. Másként nézve: a szolárium napi 1,4 perc szoláriumozást biztosít a zenészeknek azért, hogy jó dalok szórakoztatják vendégeiket és az ott dolgozókat. Zene nélkül szürkébb lenne.

Keresik a zenét

A különböző üzletek a gépzenei lehetőségek megjelenése óta észlelték: megfelelő zeneszolgáltatás esetén a vendégek nyugodtabban várnak, szívesebben jönnek, jobban érzik magukat. Ezt sok felmérés alátámasztja. A boltokban vásárlók 84 százaléka szereti és tudatosan keresi a háttérzenés helyeket, 77 százalékuk szerint a zene a bolt hangulatának, atmoszférájának meghatározó eleme. Jó háttérzene esetén a vevők 40 százaléka több időt tölt az üzletben.

Kiss Gábor Gergő - Délmagyarország napilap - 2011.11.04. 05:00

Forrás:http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/megbuntetett_egy_szegedi_szolariumstudiot_az_artisjus/2248089/?utm_source=napi%2Bhirlevel&utm_medium=e-mail&utm_campaign=napi%2Bmegyei%2Bhirlevel