Tisztelt Ráthy Úr!

Nem értem, milyen párhuzamra gondol, amelyet vonhatnék egy operett-musical szakot végzett, 5 éves gyakorlattal rendelkező előadó és egy tisztességes hangképzésben sem részesült amatőr között. Az én véleményem az, hogy aki egy nótaversenyre elmegy, az nyugodtan otthon hagyhatja a diplomáját, különösen akkor, ha operett vagy musical szakon szerezte, mert ez a képzettség nem feltételezi azt, hogy az illető a nóta műfajában versenyképes. Számos operett, musical- és operaénekes a magyar nótában egyszerűen csapnivaló, és némely előadásával nem csak a szakmát, hanem saját magát is lejáratja. Példának okáért tudom említeni az ezen oldalakon is látható-hallható B. Jánost. Én minduntalan arra kívánom ráirányítani a figyelmet, hogy a zenei képzettség szükséges, de nem elégséges feltétele a profizmusnak, legkevésbé a jó előadásnak, és zavar az, hogy a megmérettetéseken az egyéb szükséges feltételek mérlegelése alig esik latba.

Tehetséggondozás témakörében, még a szerencsében is mint szükséges kellék dolgában egyetértünk. És valóban: rémisztő szörnyűségeket lehet látni, hallgatni itt a nótaklubban meg más klubok repertoárjából is. A kirívó esetekre kommentárban szoktam reagálni, némely esetben meglehetős ellenszenvet kiváltva. Azonban én sohasem írtam le Önnek vagy másnak, hogy a kisvárdai versenyzőket tehetségeknek tartom. Még csak nem is ismerem őket.

Amit az énekesek megítéléséről írt, minden szavával egytértek.

A kettős pontrendszer témaköre:
Ebben komoly nézeteltérés van közöttünk. Ön az egész kérdést a művészek szűkös megélhetésének gondolatkörébe helyezi, ami számomra egyoldalú és igazságtalan megközelítés akkor, amikor határon túli magyarok azonos elbírálásra tartanak igényt hazai szervezésű versenyen. Mint Ön nagyon jól tudja, a versenyhelyezések semmiféle megélhetést nem garantálnak, és ennélfogva nem járnak mások, a hazaiak kiszorításával, mert - sajnálatos módon - az érvényesülés útja nem a rátermettek, a tehetségesek előtt van kikövezve, hanem a mindenre képes érdekemberek előtt.
Nem látom értelmét azt felemlíteni, hogy a 60-as években bűn volt a munkakerülés. Ön szerint Apollónia vagy Máté Ottília közveszélyes munkakerülés elől menekülve jöttek át? Még ha így lett volna is, mi köze van ennek ahhoz, hogy a kárpátaljai Nagy Anikónak, akiről fogalmam sincs, milyen énekes, külön ismérvek, értékelési rendszer szerint kellene versenyeznie? Vagy Nagy Anikó veszélyezteti a hazai művészeink megélhetését? Nekem az a véleményem, hogy veszélyeztesse, ha jobb náluk! Én a tehetség, a jó teljesítmény földrajzi korlátok nélküli érvényesülésének híve vagyok, az egyenlő mércével való megmérettetésnek, és nem a kirekesztésnek. A kirekesztésnek nem lehet indoka az, hogy a belső piac telített és veszélyeztet itteni egzisztenciákat.
Az "egyéb tisztességes ország" példája azért irreleváns a kárpát-medencei magyarságra nézve, mert a világ egyetlen nemzete, amely szélsőséges földrajzi széttagoltságában, mesterséges földrajzi határokkal széttagoltan él, miután történelmi viharokban területének több mint 2/3 részét, anyanyelvi lakosságának felét elvesztette.
Nem vádolhatnak ismerőseim liberalizmussal, de a munkaerő szabad áramlásának híve vagyok, és különösen annak, hogy a művészetben, a nóta műfajában a kiválóbb érvényesülése közjót szolgál, és egyszerűen nevetségesnek tartom azt a véleményét, hogy csak azután kapjon itt lehetőséget az, aki jobb a középszerűeknél, miután a középszerűek már betöltötték állásaikat. A kiválasztódás feltétele minden "tisztességes országban" a tehetség, a kapcsolatrendszer és a szerencse, de nem a rendelkezésre álló betöltetlen álláshelyek száma. Ez az ország szegényebb lenne Apolka életműve nélkül, és nem tudni, hányan esnek még áldozatául az Ön által képviselt nézetnek.

Előzmény

Válasz

Tisztelt Kovács Péter!

Olvasva legutóbbi levelét, van, amiben egyetértek, van, amiben nem.
Én igenis kiállok a profi művészet és amatőr művészet szétválasztása mellett. Remélem, nem von párhuzamot egy ö t éve Szinház - és Filmművészeti Főiskola operett- musical szakán végzett 5 éves gyakorlattal rendelkező művész, és egy még tisztességes hangképzésben részt nem vevő amatőr között. Ez a művész elmegy a versenyre, diplomáját véletlenül nem viszi, és megméretteti magát az előbbiek népes táborával. Egy hozzáértő bírálókból álló zsűrinek illik kiszürni és szétválasztani ezt a személyt a többiektől. Ha nem tudják, vagy nem akarják, lehet menni kapálni.
Tehetséggondozás: Minden ember fogékony valamire, ki szépesn fest, farag, szobrokat, szőtteseket készít, táncol, ki pedig énekel. Csak a legszerencsésebbeknek adatik meg, hogy ráhibázzanak ének - tehetségükre. Ha egy primitív dallamot valaki netán még a hangján is elénekel, az még közel sem biztos hogy tehetséges. Úgy látszik, ön nem nótaklub látogató, így nincs módjában szörnyűségeket hallgatni. Email-ben tudnék Önnek egy-két nótaklubot mondani, érdemes elmenni, " előadásukat " meghallgatni, és ha ezek után is úgy nyilatkozik, mint eddig - akkor bőven van mit megkérdőjeleznem Önnél.
Tudom, hogy a médiumok egyre kevésbé támogatják a művészeteket, ezen belül a nóta műfajt is. Biztos vagyok benne, hogy akiknek ott fent módjukban állna ezeket felkarolni, ezekhez halvány fogalmuk sincs. El vannak foglalva a még megmaradt pénzek mielőbbi bezsebelésével. Persze, hogyha - ne adj' Isten - ezekbe a klubokba véletlenül benéznének, - már bocsánat, de én sem adnék egyetlen fillért sem a műfaj támogatására.
Énekesek megitélése. Azt mondják, fejétől bűzlik a hal .............
Van, aki belelát a különböző érdekcsoportok tevékenységébe, összefonódásokra, korrupciókra, már a verseny előtt eldöntött helyezésekre, mint van ez az élet többi területén. Ameddig ez fennállhat - neveket még mindig nem említettem, nem tűnik fel? - addig vajmi kevés remény van a normális zsűrizésre, hogy minden művész és jelölt érdemei elismeréseként jusson előre vagy csússzon le. Akik a tűz mellett ülnek, jobban melegszenek. Így alakulnak ki az illetékesek között a gerinctelen talpnyalók, akik szemtől- szembe véletlenül sem mondják meg véleményüket, támogatóju háta mögött annál inkább. Sok embert meg tudnék nevezni.
Végezetül a kettős pontrendszer mellett, mindazok ellenére, hogy tudom, hogy nagy felháborodást fog kiváltani mondandóm. Elnézést, de Kovács Apolka, Máté Ottilia, Prodán Miklós és sorolhatnám a többieket is - akkor kerültek át Magyarországra, amikor még bűn volt a közveszélyes munkakerülés. Munkahelyéről valaki kikerült, választhatott másikat, mindenki igyekezett a jobban fizetőkbe bekerülni.
Ma emberek milliói munkanélküliek, a művészekkel egyetemben megélni nem tudnak, talán érdemes volna egyéb tisztességes ország szokásait követni, hogy mindenek felett saját állampolgáraik érdekeit tekintsék elsődlegesnek. Ha már minden Csonka- magyarországi munkaerőt el tudnak helyezni, művészeinknek állandó, folyamatos munkát biztosítani, akkor, akkor gondolhatunk a határainkon kívül rekedtekre. Mint írtam, nekünk nincs módunk - a tisztességesek nem is tennék meg - más országokban úgy munkát vállalni, hogy az illető ország honpolgárát rúgják ki a mi felvételünk érdekében. Írtam és ragaszkodom álláspontomhoz, hogy egy országnak nemcsak az előnyeit kell kihasználni, hanem a hátrányait is tudomásul kell venni. Az itt megkeresett forintokat átváltva saját valutára, egészen jól meg lehet élni.
Tudom, hogy ezen véleményemmel sokan nem értenek egyet, nem kívánom, hogy hozzám és más honfitársaimhoz hasonlóan a tiltakozók is úgy járjanak, hogy másoknak helyet csinálva kikerüljenek munkahelyükről.
Tisztelettel: Ráthy József

Válasz

A szóban forgó versennyel kapcsolatos kritikai észrevételeihez kötődő további reflexióim:

3. A profi és az amatőr előadók szerinti kategorizálást versenyzők között nem tartom támogatandónak. Adódik persze a kérdés, hogy ki a profi és ki az amatőr. Én ugyanis profinak a több éves színpadi gyakorlattal, kiváló énektudással, stílusérzékkel és rutinnal rendelkező énekest tartom. Ilyen énekesek pedig általában nem jelentkeznek versenyre. Furcsa is lenne, ha Bokor János megmérettetné magát Tolnay Andrissal, vagy B. Tóth Magda Madarász Katalinnal. Merthogy ők a profik, a kisvárdai versenyzők nem, és ezért ne is haragudjanak.
DE:
Az amatőrökből lesznek a profik, hosszú-hosszú tanulás és gyakorlat árán, és a versenyzés célja – egyetértésben a főszervezővel – a közösségteremtés és a tehetséggondozás. Utóbbiról esik a legkevesebb szó a gyalázkodások és a gáncsoskodó, szőrszálhasogató kritikák között. A legkevesebb szó esik arról, hogy a magyar nóta előadásának mik a fő ismérvei, stílusjegyei, egy-egy előadás miért jó és miért nem. Szükség volna arra, hogy ezen oldalon is közzétételre kerüljenek kompetens zsűri bírálatai.

A versenyzés nem a helyezések kiosztásáról és a jelöltek önbecslésének, hiúságának megerősítéséről kellene, hogy szóljon, hanem a tehetségek felfedezéséről és felkarolásáról, a tehetségtelenek egyértelmű és határozott eltanácsolásáról. Sajnálatos, hogy ezt kompetens tagokból álló zsűri tagjai sem teszik meg. Sajnálatos, hogy az utóbbi években, évtizedekben nem a nóta stílusjegyei alapján és a műfaji rátermettségre való alkalmasságuk alapján ítéltetnek meg a versenyzők, hanem csak énektudásuk, zenei iskolázottságuk, technikájuk, megjelenésük alapján. Ezen kvalitások birtoklása már nyilvánvalóan elengedhetetlen követelmény, de egyúttal képzetlen tehetségeket tart távol a versenyzéstől. Madarász Katalint, Horváth Istvánt, Bangó Margitot annak ellenére szívébe zárta a közönség már pályájuk korai szakaszában, hogy zenei szakképzettséggel nem rendelkeztek, csupán őstehetségei a szakmának (remélve, hogy – bár ők inkább mint népdal- és cigánydalénekesekként ismertek - a tisztelt olvasó magyarnóta-énekesi zsenialitásukat sem vonja kétségbe).

Tudatos, politikailag vezérelt aknamunkával jelentős károkat okoz a magyar nótának a média. Köztudomású, hogy a Magyar Rádióban egyáltalán nem hallgatható, miközben a közfeladatot ellátó Magyar Rádió archívuma őrzi a legszebb és szakmailag legértékesebb felvételeket. A Magyar Televízióban az „Önök kérték” c. műsor kivételével nótaénekesek felvételeit nem adják le. Ami néha hallható, az jó összeköttetésekkel bíró opera- vagy operetténekesek félórás önálló műsora a vasárnapi nótaszó keretében, vagy legfeljebb Bangó Margit a családi populáris cigánysláger-blokkjával. Az opera-, táncdal- és operetténekesek kétségtelenül tanult, kiforrott énektudással rendelkeznek, de ezen kívül – tisztelet a kivételnek - semmi mással abból, ami a nótához kell. Előadni nem, legfeljebb elénekelni tudják, többnyire kottaízűen. Profi énekesek, akik azt gondolják magukról, hogy felsőbbrendű műfaj előadásában szerzett jártasságuk alkalmassá teszi őket a nóta előadására. Nem az a baj, hogy előfordulnak a nóta világában, hanem az, hogy dominanciájuk van, jó összeköttetésekkel rendelkezve a rászánt műsoridő nagy részét kisajátítják maguknak. És ezáltal rombolnak azért is, mert a fiatal generációk ízlését a saját, rosszul, tévesen vagy félreértelmezett, nemegyszer kisajátított szakmai kompetenciájuk mentén rossz irányban befolyásolják.

4. A kettős pontrendszer bevezetésének a gondolata, a határon túli magyarok megkülönböztetésének a célja abszurdan kirekesztő ötlet, mert az Erdélyben, Kárpátalján, a Délvidéken, az Őrvidéken, a Felvidéken és egyebütt élő magyarok is a magyar nemzet részei, és közöttük is lehetnek olyan kiváló tehetségek, akik Csonkaországban szeretnének érvényesülni, és méltóak is volnának erre. A két legnagyobb határon túli művész, Madaras Gábor és Kovács Apollónia érvényesülése előtt vágta volna el az utat a határon túli magyarokat megkülönböztető hozzáállás, amelyet szakmai érvei híján és a magyarság összetartozásának elvén markánsan visszautasítok.

Előzmény

Válasz

Kedves Magdikám!
Feltett szándékom volt, hogy nem szólalok meg ebben a dologban, mert nem vagyok közvetlen érdekelve, és nem mélyitem az ellentéteket, de nagyon vártam, hogy Te mikor szólasz meg, és vetsz véget ennek a parttalan " adok-kapok"-nak.
Én nem is Kisvárdáról szólnék, hanem arról az egyszerű tényről, hogy a nóta előadása, és annak megítélése egy szubjektiv dolog, még ha azt vesszük is, hogy objektive a szakmáját mindenki tudta, aki felállt a szinpadra. Minden olyan sportverseny is, aminek a mércéje nincs meghatározva másodpercben és centibe, a bírák tetszésére kénytelen hagyatkozni, az eredményt illetően. Aki vállalta hogy egy ilyen versenyhelyzetbe belelép, az azt is vállalta, hogy az aznapi teljesitménye, és a zsűri / kinek ez tetszik, kinek más/ véleményére bizza a sorrendet. Olvastunk itt a vitákban neveket, ami nagyon méltatlan a megnevezettel szemben, mert kapásból tudtam volna én is olyan felvételt mutatni, ahol a legjobbnak kikiálltott énekesnő olyan pongyolán és rosszul énekelt egy nagy előadáson, hogy magam sajnáltam, hogy ilyen rossz napja volt. A Nóta TV. unos untalanig ismétel számainál is van egy olyan, amit ha már meglátok, lekapcsolom a TV-t, mert sajnálom Pitti Katalint, hogy ennyiszer leadják az egyik nótát, amiben két fatálisan hamis hang van. Ezt csak azért irtam le, mert egy nagy énekesnőről van szó, és mégis történhetnek csúszások egy élő adásban. A versenyen történteket nem lehet visszajátszani, tehát ugyan úgy mint egy futbalmérkőzésen, ha mindenki máshogy látta az esetet, a döntés mégis a bíró kezében van. A nagy televizós műsorokban sem mindig a szakmaiság győz, hanem ott meg a nézők szavazatai, tehát ez is egy ilyen műfaj. Aki jégre megy, számítani lehet arra, hogy a jég csúszik, és esetleg megbotlik valaki. Nagyon nagy kár, hogy nem az éneklés öröméért énekel az előadó, hanem azért a bizonyos helyezésért, ami semmit sem jelent, mert ha a közönségnek tetszett, annyi jó visszajelzést tudnak adni, hogy felér egy zsűri által adott ajándékkal.
Hozzászólásomat a nóta iránti tisztelet, és nem a versenyimádat szülte, és ilyen szívtelen zajban, amit e verseny köré kerített az élet, nem lehet nyitott szívvel dalolni, tehát ez elnémítja a nótaszeretetet.

Előzmény

Válasz

Sziasztok! szeretnélek megkérni Benneteket, hogy aki ott volt a versenyen és készült videófelvétel ajándékozza meg klubunkat néhány videófeltöltéssel. szeretnénk mi is hallanni legalább néhány nóta erejéig a versenyből is.
A hozzászólásokról annyit, hogy szerintem a magyarnóta területén és az előadóiknál is a mélyben és a felszinen is elfojtott indulatok vannak, le nem tisztázott kérdéseket kellenne végre egyöntetüvé tenni, amelyre nagyon alkalmas lehet a gyöngyösi találkozó. Oda el kellenne menni minden érdekeltnek, énekesnek, oktatónak szervezőnek médiából meg lehetne hivni valakit.és feltárni az alapvető gondokat..
Én csak ennek a klubnak a vezetője vagyok, amikor az az ötletem támadt, hogy összegyűjtöm a magyarnótákat és népdalokat, hogy magyar honlapokon is lehessen hallgatni azokat, nem is gondoltam, hogy hova nyúlok és mit indítok el.
Kérlek Benneteket aki teheti szakítson időt gyöngyösi találkozóra , hogy szemtől, szemben meg lehessen vitatni a problémákat. és ki lehessen jelölni a jövőre nézve a feladatokat is.
Kivánom, hogy toleránsabbak legyetek egymással szemben és a gyöngyösi találkozó legyen egy uj korszak kezdete is a magyarnóta területén.

Válasz

Kedves Judit!

Igen-igen!
Lassan teljesen nevetségesnek is fogalmazható ez az egész hozzászólás-láncolat!
Hihetetlen, hogy ez lehetett abból, hogy véleményt írt egy versenyző az említett rendezvény egy kiragadott történéséről, mely véleményéből némi csalódottsággal vegyes cinizmus volt érzékelhető. Választ kapott az érthetően nem túl kellemes érzelmek diktálta vélemény-nyilvánítására, amitől rájött, hogy esetleg bántó lehetett ez annak, aki szívvel, őszinte lelkesedéssel megszervezte, hogy létrejöhessen ez a verseny is. Elnézést kért, s ezzel akár be is fejeződhetett volna az egész, hiszen az érintett itt be is fejezte. Ennyi a történet!

Az, hogy ennek apropóján miért és hogyan került ide vádaskodás és magyarázatok sora a többi témában és a provokatív, kioktató stílus némely hozzászólásban, az igazán érdekes és elgondolkoztató lehetne mindenkinek!

Nótás kedvű, szép napokat kívánok! :)
Üdvözlettel: Erzsi

Előzmény

Válasz

Önök nem unják ezt a cirkuszt????Már nevetségesek!!!! Tisztelettel: I.Judit.

Válasz

Kedves Zsuzsa!

Még ezt megírom,mert nem hittem,hogy amit "több" ember elött mondott,visszavonja,pedig aki ott volt tudja,hogy így történt! Nem lejárató kampány,egy hozzászólás,ami elindított egy lavinát! De azért van ez a fórum,hogy aki gondolja leírja a véleményét,amúgy az első hozzászólásban,nem esik egyetlen rossz szó sem önről,de nem is kell,hiszen senki nem önnek tulajdonítja az eseményeket! Nem hinném,hogy bárki megbántani akarta!!!!!!!! De ezzel befejezem,mert már ez az egész levéláradat,a másik hozzászólók,bántásáról szól,pedig nem ez a cél! További tisztelettel,és üdvözlettel

Zsuzsa

Előzmény

Válasz

Kedves Zsuzsa! Ilyet ne állítson rólam, ilyet sosem állítottam. Kérdeztem!!! " Tényleg ezt mondta a zsűri?" De ha mondta, jogában áll. Én nem hallottam, nem láttam a Lacit szereplés közben! És nem kértem elnézést, azt mondtam, nem hiszem el, hogya zsűri csak ezért nem jutatta a döntőbe!!! De legyen a Lacinak igaza! Úgy kezdtem a hozzászólásom, ehhez a Laci által lejárató kampányhoz, hogy az összes versenyző véleményét várom! De a pozitív hozzászólásokat senki nem látta!
Egyébként a továbbiakban nem kívánok senkinek a levelére válaszolni! Azt hiszem erre a szezonra befejeztem, de a kedvem nem szegte senki és semmi a további szervezésektől.

Üdvözlettel: Kádár Zsuzsa

Előzmény

Válasz

Kedves Zsuzsa!

Ráthy tanár úrnak írt levelére,csak annyit reagálva,hogy nem tanítványa Laci,és semmilyen "anyagi "érdek nem fűzi hozzá! Másnál tanul,elismert embernél,és mert több fellépésen kísérte már azért tudott róla véleményt mondani! Bár nem volt szándékom,a nyílt fórumon megemlíteni,de éppen ön mondta,többek füle hallatára,amikor mondták önnek mások!,hogy tényleg csak ennyin múlott egy döntőbe kerülés,hogy "én kérek elnézést ezért,ez tényleg nem korrekt! Legyünk őszinték,senki nem becsülte le az ön munkáját,sőt ahogy olvasom,nagy tisztelettel beszél mindenki arról,hogy mennyire nehéz ilyet megszervezni!Azért írtam csak,mert olyat állítani,ami nem igaz,nem szükséges!

Üdvözlettel,és Tisztelettel Zsuzsa

Előzmény

Válasz