Tisztelt Ráthy Úr!

Nem értem, milyen párhuzamra gondol, amelyet vonhatnék egy operett-musical szakot végzett, 5 éves gyakorlattal rendelkező előadó és egy tisztességes hangképzésben sem részesült amatőr között. Az én véleményem az, hogy aki egy nótaversenyre elmegy, az nyugodtan otthon hagyhatja a diplomáját, különösen akkor, ha operett vagy musical szakon szerezte, mert ez a képzettség nem feltételezi azt, hogy az illető a nóta műfajában versenyképes. Számos operett, musical- és operaénekes a magyar nótában egyszerűen csapnivaló, és némely előadásával nem csak a szakmát, hanem saját magát is lejáratja. Példának okáért tudom említeni az ezen oldalakon is látható-hallható B. Jánost. Én minduntalan arra kívánom ráirányítani a figyelmet, hogy a zenei képzettség szükséges, de nem elégséges feltétele a profizmusnak, legkevésbé a jó előadásnak, és zavar az, hogy a megmérettetéseken az egyéb szükséges feltételek mérlegelése alig esik latba.

Tehetséggondozás témakörében, még a szerencsében is mint szükséges kellék dolgában egyetértünk. És valóban: rémisztő szörnyűségeket lehet látni, hallgatni itt a nótaklubban meg más klubok repertoárjából is. A kirívó esetekre kommentárban szoktam reagálni, némely esetben meglehetős ellenszenvet kiváltva. Azonban én sohasem írtam le Önnek vagy másnak, hogy a kisvárdai versenyzőket tehetségeknek tartom. Még csak nem is ismerem őket.

Amit az énekesek megítéléséről írt, minden szavával egytértek.

A kettős pontrendszer témaköre:
Ebben komoly nézeteltérés van közöttünk. Ön az egész kérdést a művészek szűkös megélhetésének gondolatkörébe helyezi, ami számomra egyoldalú és igazságtalan megközelítés akkor, amikor határon túli magyarok azonos elbírálásra tartanak igényt hazai szervezésű versenyen. Mint Ön nagyon jól tudja, a versenyhelyezések semmiféle megélhetést nem garantálnak, és ennélfogva nem járnak mások, a hazaiak kiszorításával, mert - sajnálatos módon - az érvényesülés útja nem a rátermettek, a tehetségesek előtt van kikövezve, hanem a mindenre képes érdekemberek előtt.
Nem látom értelmét azt felemlíteni, hogy a 60-as években bűn volt a munkakerülés. Ön szerint Apollónia vagy Máté Ottília közveszélyes munkakerülés elől menekülve jöttek át? Még ha így lett volna is, mi köze van ennek ahhoz, hogy a kárpátaljai Nagy Anikónak, akiről fogalmam sincs, milyen énekes, külön ismérvek, értékelési rendszer szerint kellene versenyeznie? Vagy Nagy Anikó veszélyezteti a hazai művészeink megélhetését? Nekem az a véleményem, hogy veszélyeztesse, ha jobb náluk! Én a tehetség, a jó teljesítmény földrajzi korlátok nélküli érvényesülésének híve vagyok, az egyenlő mércével való megmérettetésnek, és nem a kirekesztésnek. A kirekesztésnek nem lehet indoka az, hogy a belső piac telített és veszélyeztet itteni egzisztenciákat.
Az "egyéb tisztességes ország" példája azért irreleváns a kárpát-medencei magyarságra nézve, mert a világ egyetlen nemzete, amely szélsőséges földrajzi széttagoltságában, mesterséges földrajzi határokkal széttagoltan él, miután történelmi viharokban területének több mint 2/3 részét, anyanyelvi lakosságának felét elvesztette.
Nem vádolhatnak ismerőseim liberalizmussal, de a munkaerő szabad áramlásának híve vagyok, és különösen annak, hogy a művészetben, a nóta műfajában a kiválóbb érvényesülése közjót szolgál, és egyszerűen nevetségesnek tartom azt a véleményét, hogy csak azután kapjon itt lehetőséget az, aki jobb a középszerűeknél, miután a középszerűek már betöltötték állásaikat. A kiválasztódás feltétele minden "tisztességes országban" a tehetség, a kapcsolatrendszer és a szerencse, de nem a rendelkezésre álló betöltetlen álláshelyek száma. Ez az ország szegényebb lenne Apolka életműve nélkül, és nem tudni, hányan esnek még áldozatául az Ön által képviselt nézetnek.

Előzmény

Válasz

Tisztelt Kovács Péter!

Olvasva legutóbbi levelét, van, amiben egyetértek, van, amiben nem.
Én igenis kiállok a profi művészet és amatőr művészet szétválasztása mellett. Remélem, nem von párhuzamot egy ö t éve Szinház - és Filmművészeti Főiskola operett- musical szakán végzett 5 éves gyakorlattal rendelkező művész, és egy még tisztességes hangképzésben részt nem vevő amatőr között. Ez a művész elmegy a versenyre, diplomáját véletlenül nem viszi, és megméretteti magát az előbbiek népes táborával. Egy hozzáértő bírálókból álló zsűrinek illik kiszürni és szétválasztani ezt a személyt a többiektől. Ha nem tudják, vagy nem akarják, lehet menni kapálni.
Tehetséggondozás: Minden ember fogékony valamire, ki szépesn fest, farag, szobrokat, szőtteseket készít, táncol, ki pedig énekel. Csak a legszerencsésebbeknek adatik meg, hogy ráhibázzanak ének - tehetségükre. Ha egy primitív dallamot valaki netán még a hangján is elénekel, az még közel sem biztos hogy tehetséges. Úgy látszik, ön nem nótaklub látogató, így nincs módjában szörnyűségeket hallgatni. Email-ben tudnék Önnek egy-két nótaklubot mondani, érdemes elmenni, " előadásukat " meghallgatni, és ha ezek után is úgy nyilatkozik, mint eddig - akkor bőven van mit megkérdőjeleznem Önnél.
Tudom, hogy a médiumok egyre kevésbé támogatják a művészeteket, ezen belül a nóta műfajt is. Biztos vagyok benne, hogy akiknek ott fent módjukban állna ezeket felkarolni, ezekhez halvány fogalmuk sincs. El vannak foglalva a még megmaradt pénzek mielőbbi bezsebelésével. Persze, hogyha - ne adj' Isten - ezekbe a klubokba véletlenül benéznének, - már bocsánat, de én sem adnék egyetlen fillért sem a műfaj támogatására.
Énekesek megitélése. Azt mondják, fejétől bűzlik a hal .............
Van, aki belelát a különböző érdekcsoportok tevékenységébe, összefonódásokra, korrupciókra, már a verseny előtt eldöntött helyezésekre, mint van ez az élet többi területén. Ameddig ez fennállhat - neveket még mindig nem említettem, nem tűnik fel? - addig vajmi kevés remény van a normális zsűrizésre, hogy minden művész és jelölt érdemei elismeréseként jusson előre vagy csússzon le. Akik a tűz mellett ülnek, jobban melegszenek. Így alakulnak ki az illetékesek között a gerinctelen talpnyalók, akik szemtől- szembe véletlenül sem mondják meg véleményüket, támogatóju háta mögött annál inkább. Sok embert meg tudnék nevezni.
Végezetül a kettős pontrendszer mellett, mindazok ellenére, hogy tudom, hogy nagy felháborodást fog kiváltani mondandóm. Elnézést, de Kovács Apolka, Máté Ottilia, Prodán Miklós és sorolhatnám a többieket is - akkor kerültek át Magyarországra, amikor még bűn volt a közveszélyes munkakerülés. Munkahelyéről valaki kikerült, választhatott másikat, mindenki igyekezett a jobban fizetőkbe bekerülni.
Ma emberek milliói munkanélküliek, a művészekkel egyetemben megélni nem tudnak, talán érdemes volna egyéb tisztességes ország szokásait követni, hogy mindenek felett saját állampolgáraik érdekeit tekintsék elsődlegesnek. Ha már minden Csonka- magyarországi munkaerőt el tudnak helyezni, művészeinknek állandó, folyamatos munkát biztosítani, akkor, akkor gondolhatunk a határainkon kívül rekedtekre. Mint írtam, nekünk nincs módunk - a tisztességesek nem is tennék meg - más országokban úgy munkát vállalni, hogy az illető ország honpolgárát rúgják ki a mi felvételünk érdekében. Írtam és ragaszkodom álláspontomhoz, hogy egy országnak nemcsak az előnyeit kell kihasználni, hanem a hátrányait is tudomásul kell venni. Az itt megkeresett forintokat átváltva saját valutára, egészen jól meg lehet élni.
Tudom, hogy ezen véleményemmel sokan nem értenek egyet, nem kívánom, hogy hozzám és más honfitársaimhoz hasonlóan a tiltakozók is úgy járjanak, hogy másoknak helyet csinálva kikerüljenek munkahelyükről.
Tisztelettel: Ráthy József

Válasz

A szóban forgó versennyel kapcsolatos kritikai észrevételeihez kötődő további reflexióim:

3. A profi és az amatőr előadók szerinti kategorizálást versenyzők között nem tartom támogatandónak. Adódik persze a kérdés, hogy ki a profi és ki az amatőr. Én ugyanis profinak a több éves színpadi gyakorlattal, kiváló énektudással, stílusérzékkel és rutinnal rendelkező énekest tartom. Ilyen énekesek pedig általában nem jelentkeznek versenyre. Furcsa is lenne, ha Bokor János megmérettetné magát Tolnay Andrissal, vagy B. Tóth Magda Madarász Katalinnal. Merthogy ők a profik, a kisvárdai versenyzők nem, és ezért ne is haragudjanak.
DE:
Az amatőrökből lesznek a profik, hosszú-hosszú tanulás és gyakorlat árán, és a versenyzés célja – egyetértésben a főszervezővel – a közösségteremtés és a tehetséggondozás. Utóbbiról esik a legkevesebb szó a gyalázkodások és a gáncsoskodó, szőrszálhasogató kritikák között. A legkevesebb szó esik arról, hogy a magyar nóta előadásának mik a fő ismérvei, stílusjegyei, egy-egy előadás miért jó és miért nem. Szükség volna arra, hogy ezen oldalon is közzétételre kerüljenek kompetens zsűri bírálatai.

A versenyzés nem a helyezések kiosztásáról és a jelöltek önbecslésének, hiúságának megerősítéséről kellene, hogy szóljon, hanem a tehetségek felfedezéséről és felkarolásáról, a tehetségtelenek egyértelmű és határozott eltanácsolásáról. Sajnálatos, hogy ezt kompetens tagokból álló zsűri tagjai sem teszik meg. Sajnálatos, hogy az utóbbi években, évtizedekben nem a nóta stílusjegyei alapján és a műfaji rátermettségre való alkalmasságuk alapján ítéltetnek meg a versenyzők, hanem csak énektudásuk, zenei iskolázottságuk, technikájuk, megjelenésük alapján. Ezen kvalitások birtoklása már nyilvánvalóan elengedhetetlen követelmény, de egyúttal képzetlen tehetségeket tart távol a versenyzéstől. Madarász Katalint, Horváth Istvánt, Bangó Margitot annak ellenére szívébe zárta a közönség már pályájuk korai szakaszában, hogy zenei szakképzettséggel nem rendelkeztek, csupán őstehetségei a szakmának (remélve, hogy – bár ők inkább mint népdal- és cigánydalénekesekként ismertek - a tisztelt olvasó magyarnóta-énekesi zsenialitásukat sem vonja kétségbe).

Tudatos, politikailag vezérelt aknamunkával jelentős károkat okoz a magyar nótának a média. Köztudomású, hogy a Magyar Rádióban egyáltalán nem hallgatható, miközben a közfeladatot ellátó Magyar Rádió archívuma őrzi a legszebb és szakmailag legértékesebb felvételeket. A Magyar Televízióban az „Önök kérték” c. műsor kivételével nótaénekesek felvételeit nem adják le. Ami néha hallható, az jó összeköttetésekkel bíró opera- vagy operetténekesek félórás önálló műsora a vasárnapi nótaszó keretében, vagy legfeljebb Bangó Margit a családi populáris cigánysláger-blokkjával. Az opera-, táncdal- és operetténekesek kétségtelenül tanult, kiforrott énektudással rendelkeznek, de ezen kívül – tisztelet a kivételnek - semmi mással abból, ami a nótához kell. Előadni nem, legfeljebb elénekelni tudják, többnyire kottaízűen. Profi énekesek, akik azt gondolják magukról, hogy felsőbbrendű műfaj előadásában szerzett jártasságuk alkalmassá teszi őket a nóta előadására. Nem az a baj, hogy előfordulnak a nóta világában, hanem az, hogy dominanciájuk van, jó összeköttetésekkel rendelkezve a rászánt műsoridő nagy részét kisajátítják maguknak. És ezáltal rombolnak azért is, mert a fiatal generációk ízlését a saját, rosszul, tévesen vagy félreértelmezett, nemegyszer kisajátított szakmai kompetenciájuk mentén rossz irányban befolyásolják.

4. A kettős pontrendszer bevezetésének a gondolata, a határon túli magyarok megkülönböztetésének a célja abszurdan kirekesztő ötlet, mert az Erdélyben, Kárpátalján, a Délvidéken, az Őrvidéken, a Felvidéken és egyebütt élő magyarok is a magyar nemzet részei, és közöttük is lehetnek olyan kiváló tehetségek, akik Csonkaországban szeretnének érvényesülni, és méltóak is volnának erre. A két legnagyobb határon túli művész, Madaras Gábor és Kovács Apollónia érvényesülése előtt vágta volna el az utat a határon túli magyarokat megkülönböztető hozzáállás, amelyet szakmai érvei híján és a magyarság összetartozásának elvén markánsan visszautasítok.

Előzmény

Válasz

Kedves Magdikám!
Feltett szándékom volt, hogy nem szólalok meg ebben a dologban, mert nem vagyok közvetlen érdekelve, és nem mélyitem az ellentéteket, de nagyon vártam, hogy Te mikor szólasz meg, és vetsz véget ennek a parttalan " adok-kapok"-nak.
Én nem is Kisvárdáról szólnék, hanem arról az egyszerű tényről, hogy a nóta előadása, és annak megítélése egy szubjektiv dolog, még ha azt vesszük is, hogy objektive a szakmáját mindenki tudta, aki felállt a szinpadra. Minden olyan sportverseny is, aminek a mércéje nincs meghatározva másodpercben és centibe, a bírák tetszésére kénytelen hagyatkozni, az eredményt illetően. Aki vállalta hogy egy ilyen versenyhelyzetbe belelép, az azt is vállalta, hogy az aznapi teljesitménye, és a zsűri / kinek ez tetszik, kinek más/ véleményére bizza a sorrendet. Olvastunk itt a vitákban neveket, ami nagyon méltatlan a megnevezettel szemben, mert kapásból tudtam volna én is olyan felvételt mutatni, ahol a legjobbnak kikiálltott énekesnő olyan pongyolán és rosszul énekelt egy nagy előadáson, hogy magam sajnáltam, hogy ilyen rossz napja volt. A Nóta TV. unos untalanig ismétel számainál is van egy olyan, amit ha már meglátok, lekapcsolom a TV-t, mert sajnálom Pitti Katalint, hogy ennyiszer leadják az egyik nótát, amiben két fatálisan hamis hang van. Ezt csak azért irtam le, mert egy nagy énekesnőről van szó, és mégis történhetnek csúszások egy élő adásban. A versenyen történteket nem lehet visszajátszani, tehát ugyan úgy mint egy futbalmérkőzésen, ha mindenki máshogy látta az esetet, a döntés mégis a bíró kezében van. A nagy televizós műsorokban sem mindig a szakmaiság győz, hanem ott meg a nézők szavazatai, tehát ez is egy ilyen műfaj. Aki jégre megy, számítani lehet arra, hogy a jég csúszik, és esetleg megbotlik valaki. Nagyon nagy kár, hogy nem az éneklés öröméért énekel az előadó, hanem azért a bizonyos helyezésért, ami semmit sem jelent, mert ha a közönségnek tetszett, annyi jó visszajelzést tudnak adni, hogy felér egy zsűri által adott ajándékkal.
Hozzászólásomat a nóta iránti tisztelet, és nem a versenyimádat szülte, és ilyen szívtelen zajban, amit e verseny köré kerített az élet, nem lehet nyitott szívvel dalolni, tehát ez elnémítja a nótaszeretetet.

Előzmény

Válasz

Sziasztok! szeretnélek megkérni Benneteket, hogy aki ott volt a versenyen és készült videófelvétel ajándékozza meg klubunkat néhány videófeltöltéssel. szeretnénk mi is hallanni legalább néhány nóta erejéig a versenyből is.
A hozzászólásokról annyit, hogy szerintem a magyarnóta területén és az előadóiknál is a mélyben és a felszinen is elfojtott indulatok vannak, le nem tisztázott kérdéseket kellenne végre egyöntetüvé tenni, amelyre nagyon alkalmas lehet a gyöngyösi találkozó. Oda el kellenne menni minden érdekeltnek, énekesnek, oktatónak szervezőnek médiából meg lehetne hivni valakit.és feltárni az alapvető gondokat..
Én csak ennek a klubnak a vezetője vagyok, amikor az az ötletem támadt, hogy összegyűjtöm a magyarnótákat és népdalokat, hogy magyar honlapokon is lehessen hallgatni azokat, nem is gondoltam, hogy hova nyúlok és mit indítok el.
Kérlek Benneteket aki teheti szakítson időt gyöngyösi találkozóra , hogy szemtől, szemben meg lehessen vitatni a problémákat. és ki lehessen jelölni a jövőre nézve a feladatokat is.
Kivánom, hogy toleránsabbak legyetek egymással szemben és a gyöngyösi találkozó legyen egy uj korszak kezdete is a magyarnóta területén.

Válasz

Kedves Judit!

Igen-igen!
Lassan teljesen nevetségesnek is fogalmazható ez az egész hozzászólás-láncolat!
Hihetetlen, hogy ez lehetett abból, hogy véleményt írt egy versenyző az említett rendezvény egy kiragadott történéséről, mely véleményéből némi csalódottsággal vegyes cinizmus volt érzékelhető. Választ kapott az érthetően nem túl kellemes érzelmek diktálta vélemény-nyilvánítására, amitől rájött, hogy esetleg bántó lehetett ez annak, aki szívvel, őszinte lelkesedéssel megszervezte, hogy létrejöhessen ez a verseny is. Elnézést kért, s ezzel akár be is fejeződhetett volna az egész, hiszen az érintett itt be is fejezte. Ennyi a történet!

Az, hogy ennek apropóján miért és hogyan került ide vádaskodás és magyarázatok sora a többi témában és a provokatív, kioktató stílus némely hozzászólásban, az igazán érdekes és elgondolkoztató lehetne mindenkinek!

Nótás kedvű, szép napokat kívánok! :)
Üdvözlettel: Erzsi

Előzmény

Válasz

Önök nem unják ezt a cirkuszt????Már nevetségesek!!!! Tisztelettel: I.Judit.

Válasz

Kedves Zsuzsa!

Még ezt megírom,mert nem hittem,hogy amit "több" ember elött mondott,visszavonja,pedig aki ott volt tudja,hogy így történt! Nem lejárató kampány,egy hozzászólás,ami elindított egy lavinát! De azért van ez a fórum,hogy aki gondolja leírja a véleményét,amúgy az első hozzászólásban,nem esik egyetlen rossz szó sem önről,de nem is kell,hiszen senki nem önnek tulajdonítja az eseményeket! Nem hinném,hogy bárki megbántani akarta!!!!!!!! De ezzel befejezem,mert már ez az egész levéláradat,a másik hozzászólók,bántásáról szól,pedig nem ez a cél! További tisztelettel,és üdvözlettel

Zsuzsa

Előzmény

Válasz

Kedves Zsuzsa! Ilyet ne állítson rólam, ilyet sosem állítottam. Kérdeztem!!! " Tényleg ezt mondta a zsűri?" De ha mondta, jogában áll. Én nem hallottam, nem láttam a Lacit szereplés közben! És nem kértem elnézést, azt mondtam, nem hiszem el, hogya zsűri csak ezért nem jutatta a döntőbe!!! De legyen a Lacinak igaza! Úgy kezdtem a hozzászólásom, ehhez a Laci által lejárató kampányhoz, hogy az összes versenyző véleményét várom! De a pozitív hozzászólásokat senki nem látta!
Egyébként a továbbiakban nem kívánok senkinek a levelére válaszolni! Azt hiszem erre a szezonra befejeztem, de a kedvem nem szegte senki és semmi a további szervezésektől.

Üdvözlettel: Kádár Zsuzsa

Előzmény

Válasz

Kedves Zsuzsa!

Ráthy tanár úrnak írt levelére,csak annyit reagálva,hogy nem tanítványa Laci,és semmilyen "anyagi "érdek nem fűzi hozzá! Másnál tanul,elismert embernél,és mert több fellépésen kísérte már azért tudott róla véleményt mondani! Bár nem volt szándékom,a nyílt fórumon megemlíteni,de éppen ön mondta,többek füle hallatára,amikor mondták önnek mások!,hogy tényleg csak ennyin múlott egy döntőbe kerülés,hogy "én kérek elnézést ezért,ez tényleg nem korrekt! Legyünk őszinték,senki nem becsülte le az ön munkáját,sőt ahogy olvasom,nagy tisztelettel beszél mindenki arról,hogy mennyire nehéz ilyet megszervezni!Azért írtam csak,mert olyat állítani,ami nem igaz,nem szükséges!

Üdvözlettel,és Tisztelettel Zsuzsa

Előzmény

Válasz

Tisztelt Mindnki!
Tisztelettel megköszönöm az értekezésemhez hozzászólók válaszát, úgy az egyetértőkét, miként az elmarasztalókat is. Ezúton is kijelentem, a szakmai dolgokon kívűl senkit önérzetében, egyéb hovatartozásában, becsületében sérteni nem szándékoztam, a leírtakért vállalom a felelősséget nemzetünk művészeti értékének megvédésében. Sokan aktív szereplők vagyunk, még többen a kulturánkért aggódó, bennünket sígítő aktív tömegek. Köszönet nekik mindenért. Ha leveleimnek - művésztársaim zömének támogatása mellett - csak annyi foganatja lett, hogy mind a közönség, mind a szervezők, mind pedig az illetékesek megismerték gondjainkat, már megért hozzászólnom. Tisztában vagyok azzal, hogy nyíltságom nem mindenkinél aratott sikert, de sajnos a tények makacsak. A magas szintű szervezést elismertem, ezúton is gratulálok, a korholó megjegyzéseknek helyt adok - noha történelmi ismereteim és zenei gyakorlatom folytán abszolút meg vagyok győződve igazamról. Írásbeli megjegyzéseim eredménye:
1./ Nagyon sok egyetértő telefonhívás, email, és egyéb személyes megnyilvánulás.
2./ Köszönet Szabó Sándornak, a zsűri tagjának, hogy felkeresett, CD-ket kaptam, hosszasan elbeszélgettünk - talán még közel is kerültünk egymáshoz.Továbbra is állítom - több, a szakma kiválóságaival beszéltem - 4 éves gyakorlat senkit nem predesztinál arra, hogy ítélkezzen.
3./ Talán sikerült minden illetékest meggyőznöm az amatőrizmus és profizmus szétvállasztásáról.
4./ Talán el lehetne gondolkodni a kettős pontrendszeren - mivel határainkon kívűl élő művészek - vagy jelölteknek elsősorban ott kell képviselni a magyar kultúrát.

Építő jellegű javaslatukat továbbra is tisztelettel várom, hisz mindannyiunk érdeke a magyar kultura felvirágoztatása. Lehetőség szerint e-mailben várom levelüket, mert előfordulhat, hogy olyan témák kerülhetnek boncolgatásra, melyek nem tartoznak a nagy nyilvánosság elé.
Eddigi hozzászólásaikat ezuton is megköszönve maradok tisztelettel:

Ráthy József

Válasz

Kedves Kiss Anna!
Hálásan köszönöm meghívásodat a gyöngyösi találkozóra. Amennyiben semmi nem jön közbe, igyekszem ennek eleget tenni. Előre azonban semmit nem tudok ígérni.
Köszönettel és üdvözlettel: Ráthy József

Válasz

A világ egyetlen országát sem lehet hülyeségből és becsvágyból, csak módszeres, cinkos és aljas szándékossággal néhány évtized alatt olyan szintre juttatni, mint amilyen szinten ma Magyarország van. A bűnös szellemiség és annak végtermékei között csak az egyik tünet az, amely némely hozzászólásban fellelhető.
A hozzám hasonlóan gondolkodó csonkaországi magyarok nevében is elnézést kérek az ezen oldalon is megnyilvánuló sértésekért a gúnyhatáron túli magyaroktól.

Előzmény

Válasz

Kedves Ráthy József és Csatlakozói!
Szeretném végérvényesen a versenyt lezárni, ha már én kezdtem el szervezni, engedjék meg, hogy be is fejezzem.
Köszönöm elismerő szavaikat a szervezéssel kapcsolatosan! Bár nem kellett volna megköszönni, hiszen a méltatlan zsűrit is én hívtam meg az elődöntőbe. Ami Önök által (akik nem voltak ott), pozitív, illetve negatív „esemény” történt a versenyen, azt mind nekem tudhatják be.
Én hívtam öttagú, kiváló cigányzenekart, és én merészeltem a Duna TV stábját, Faller Urat, Hatvani Kiss Gyöngyit és Bokor János művészeket szintén meghívni.
Tisztelt Ráthy Úr!
Nem értem, miért írta le az önéletrajzát, hiszen ön egy a szakmában ismert, közismert, elismert művészember. És hát, mint tudjuk, a név kötelez. Azoknak a nagy embereknek, akiket Ön kísért pl. az ön által is nagyra becsült Solti Károlynak, Madarász Katalinnak, B. Tóth Magdának nem kell önéletrajz, Önnek miért kellett? Én nem ismerem Önt, de ezt én a műveletlenségemmel, tudatlanságommal magyarázom. De akkor ez azt jelenti, ha én nem ismerem Önt, akkor én Önt szakmailag alkalmatlannak tarthatom, lejárathatom az egész világ előtt? Én nem hiszem, hogy csak országosan ismert, (elismert?) nagy nótaénekesek, vagy zongoraművészek lehetnek alkalmasak egy nótaverseny zsűrizésére. Én hat éven át jártam országos nótaversenyekre, Miskolc, Hajdúböszörmény, Nagyszánás stb. és gyűjtöttem a tapasztalataimat, és ezek alapján döntöttem úgy, hogy megszervezem ezt a nagy versenyt. S zárójelben jegyzem meg, soha nem gyaláztam egy versenyt sem. Ott ismertem meg nagyon sok kiváló EMBERT, és lettünk jó barátok, ismerősök. Hogy miért nem láttunk, hallottunk lejárató véleményt ezekről a versenyekről, vagy a siófokiról, ahol Ön is zsűri tag volt? Valószínű azért, mert akkor ez a Nótaklubos Weboldal még nem létezett, vagy annyira nem is volt olyan nagy szele, hiszen a kisvárdai nótaversenyen állítólag a legtöbb jelentkező volt az eddigi versenyekhez képest, és a legszínvonalasabb is volt a versenyzők teljesítményét értékelve.
Ön az önéletrajzában elfelejtette megemlíteni, hogy a nótaversennyel kapcsolatos lejáratások az ön egyik tanítványa, a Hlavátsch Laci döntőbe be nem jutott sérelmei alapján indultak el, lavinaszerűen.
Ezek szerint ön sem pártatlan, és enyhén szólva „érdekelt” is ez ügyben anyagilag is? Nem is érdekel, nem kell válaszolnia. Ha ma kellene a zsűri tagokat választani, újra a két hölgy és egy férfi tagja mellet döntenék, mert megbízom egy Zeneművészeti Főiskola Népzene szakán végzett,30 év tapasztalattal (magániskola, népzene, magyarnóta, mjuzikel) rendelkező hölgy véleményében, aki elegendő népzenei, magyarnóta repertoál ismerettel rendelkezik, és van Önkritikája, mely szerint elvállalhat egy zsűrizést, annak ellenére, hogy nincs nagy neve (ön szerint). És valaki tanítja, valaki csinálja…ugye? A másik hölgy színművészeti főiskolát végzett, az Ön pechére Erdélyben élt, tanult és kiválóan énekel operettet, mjuzikelt ugyan, de higgye el, van némi köze a zenéhez. És hát az ön által szintén legyalázott férfi zsűritag, igazán rendelkezik magyarnóta sikerekkel.
Tehát a zsűri bűne az volt, hogy nem ismerte az Ön tanítványát és tegyük fel-nem tetszett az öltözete. Bár ez hangsúlyozom széljegyzetben került megemlítésre. A zsűrinek nincs joga megemlíteni akár az öltözéket!? A zsűrinek volt joga, de versenyzőknek is ahhoz, ha nem tetszett, nem értett egyet a zsűrivel, nem kellett volna énekelni. Mint ahogy az a Bizonyos Balogh Róberth Úriember is elment a döntő előtt, mert azt mondta, őt egy döntőbeli,neves tag ne zsűrizze. Meg volt hozzá a joga! Végezetül tisztelt Ráthy Úr! Kicsit túlzásba vitte a verseny gyalázását. Egy nyakkendő hiánya oda vezetett, hogy a határon túli versenyzőket, akiket mi hívtunk, vártunk nagy tisztelettel, ön Idegennek, Betolakodónak, magyarul beszélő honfitársnak nevez?? És Ön Istenfélő? Istenhívő ember?
Azt hiszem, nyugodtan mondhatom Önnek: Szégyellje magát! A nevükben is mondom! De érdekes- a tavalyi Szentlőrinci Nemzetközi Nótaversenyről miért nem írta le ugyanezt? Hogy odatolakodtak? Miért nem írta meg az Ön által nagyra becsült Szirmai Úrnak, hogy a jövőben a 93000m2-km-en keressenek tehetségeket és ne hívjanak ide IDEGENEKET?
Végezetül: Én abban a reményben szerveztem meg a versenyt, korhatár és profi-amatőr kitétel nélkül, hogy legyen ez a magyarnótát szerető emberek találkozója határon innen és túlról: Egy Nemzet Egy Kultúra Szellemében. Hál’ Istennek, voltak sokan, akik ugyan nem jutottak döntőbe, de csütörtök estétől vasárnap reggelig maradtak Kisvárdán, megismerték a környéket és élvezték a két csodás napot. És üzenem a határon túliaknak: Várjuk Őket Jövőre is Kisvárdán nagy-nagy szeretettel és nótás lélekkel! De csak azok jöjjenek, akiket egy döntőbe be nem jutott sérelem nem visz odáig, hogy mások munkáját, (zsűri, zenekar, az összes szervező, Polgármester Úr támogatását) lejárassák.
És legeslegutoljára: Az összes hozzászólót, aki nem volt ott, és ebbe a lejáratásba bekapcsolódott, arra kérem, hogy rendezzen egy Országos és Nemzetközi Magyarnóta versenyt és aztán üljünk le, elemezzük ki, beszéljük át még egyszer, várom a szervezők, rendezők jelentkezését, mert én elmegyek, ott leszek, és úgy fogom elmondani a SAJÁT, Külön bejáratú véleményemet!
Ráthy Úr! Annak ellenére, hogy fogalmam sincs továbbra sem, hogy Ön kicsoda és nem is érdekel, feltételezem, valamivel fiatalabb vagyok Önnél, egy kis bölcsesség: "EMBER"-nek, igazán MAGYAR-nak lenni minden szakmaiságot megelőz!!

Üdvözlettel: Kádár Zsuzsa

Előzmény

Válasz

Nem nem sértett meg, én is tudom hogy nem könnyű az életük, de akik itt vagyunk nekünk sem! De sajnos azt kellene észrevenni, hogy aki itt van az azért bünhődik mert itt van!? Segítsünk a magunk módján, csak a fene nagy akaratunkkal sokszor rontjuk a helyzetüket! Én ugy gondolom, ha itt eredményt ér el, akkor ott kint mégjobban fogják utalni, és mindenki nem tud ideköltözni, hisz lehetetlen! Igaz, ha ennyi kivándorló lesz mint amennyi van akkor lesz hely bőven! Én ezzel lezártam a témát, senkinek nem fogok válaszolni!

Előzmény

Válasz

Kedves Rudolf és Péter!

Minden egyes szavukkal mélységesen egyetértek és köszönöm a határontúliak nevében,hogy még akadnak ilyen emberek akik felvállalják és szépen szavakba öntik azt az érzést és sérelmet amit elszenvednek nap mint nap azok az emberek.Csak tudom mert ott éltem,nagyon sok atracitás ért mert csak az volt a bünöm,hogy magyar vagyok.Tudja mit Mária cseréljen lakóhelyet egy kinn élö magyarral,hogy a saját bőrén érezze mit jelent a magyarságát ,értékeit úgy megőrizni hogy nem egyszer hazátlannak nevezik.Sokat tudnék erről mesélni ,de nem lenne elég hozzá ez az oldal.

Szegény székely nép akármerre lép,
akármerre jár az itala könny, a kenyere sár.

Mária remélem nem sértettem meg,nem volt szándékomban, csupán érzékeltetni szerettem volna,hogy ez attól bonyolultabb a magyarság és a kultúra megőrzése mint ahogy gondollják.

Előzmény

Válasz

Az orrunknal minden esetre akkor latunk tovabb,ha az elcsatolt reszeinken elöket ugyan abba a kategoriaba soroljuk,mint önmagunkat.Nem ö miattuk all az orszag ezen a siralmas ponton es a nota ügye sem ezert hanyatlik,valamint a müveszek sem miattuk ülnek otthon,hanem a magyarorszagi politikai helyzetert.A hataron tuliak mar a keresztrefeszites utan vannak es most pont a magyarorszagon elö honfitarsak az elrekesztessel es megkülömböztetessel ismet exilbe küldenek öket???Ez csak egyet tükröz,meg pedig a kommunizmus es a hatter erök sikeres pusztitasat.De vajon Magyarorszag nem pont ebben a kivetett es rabszolgasorsra itelt helyzetben van maga is???Ebböl a helyzetböl csak ugy labalhat ki es ugy tamadhat fel ujra,ha a szeretet fele fordul es ha az eggye vallalast valasztja tesvereivel.
Az elcsatolt területeken elök pedig ha nem öriztek volna a hagyomanyaikat kedves Maria immar 90 esztendeje,akkor ez mar regen elveszett kincs lenne.
Csonka-orszagunkban magyarnak lenni nem nagy müveszet,de külhonban a magyarsagot megörizni es az ertekeket apolni nem kis feladat.Ezert hat ök,eljenek barmerre is a nagyvilagban,pont olyan tagjai nemzetünknek,mint a magyarorszagon elök.A jogaik nem kevesbe.
Magyarorszag tehat pont olyan otthonuk nekik is,mint önnek kedves Maria.

Előzmény

Válasz

Lássunk már az orrunktól tovább! Mi akik itt élünk mert valahogy itt maradtunk, akkor mi már csak mindenkinek bóloghatunk, mert, valamikor a nagyemberek hülyék és becsvágyók voltak! A terület a lakosággal együtt elveszett, de aki magyar az is marad, magyarságát és értékeit ott próbálja megőrizni, ne hagyja elveszni, természetesen az itt maradt magyarok segítségével! De könyörgöm, aki itt él az nem magyar?, olyan sanyarú sorsban van a nép 90%-a rajtunk ki segít! Ne essünk már át a ló túloldalára, úgy mint mikor régen aki politikai szintéren volt nem járhatott templomba, majd egyszercsak majd nem kötelező lett! Azok hirdették legjobban akik előtte tiltották! Nekünk csak a szélsőséges elvek a jók? Senki nem akarja a máshol élőket elnyomni, de hadd legyünk MI is itthon!

Válasz

Mint korábban írtam vala:
"Ezen túllépve jó lenne néhány képet,videót látni erről a versenyről. Mint eddig is,oly sokan töltötték ide fel a videóikat, szerintem sokunkat érdekelne tagtársaink szereplése."

Legalábbis engem: K N S

Válasz

Megdöbbentő, hogy a Csonka-Magyarország határain kívül élő magyarokat meg kívánja különböztetni versenyzés, itteni lehetőségek dolgában csak arra hivatkozva, hogy itthon kevés a kenyér. Szomorú, hogy olyan, zeneileg képzett emberek, mint Ön, erről így gondolkodnak. Nem gondolja, hogy nem rajtuk kellene megtorolni az itt elhibázott nemzet- és gazdaságpolitikát?
Zágontól Dévényig minden magyar egyenlő elbánásban kell, hogy részesüljön nótaversenyen, és nem részesülhet negatív diszkriminációban! Megalázó az Ön azon javaslata a kint élő magyarokra nézve, hogy ők külön kategóriát képezzenek.
Az elkülönítésnek szakmai indoka földrajzi korlát nem lehet.

A tragikus 20. századi történelmünk után a kultúra és a gazdaság mentén van csak realitása a magyar nemzet egységesítésének. Minősített eset, ha ehhez szakmabeli kíván akadályokat gördíteni, szakmai indok nélkül.

Előzmény

Válasz

Kedves Hozzászólók!

Úgy látom, még sem volt haszontalan ez a vita, már erősen közelednek egymáshoz az álláspontok. Ráthy Józsefnek a szép magyar beszéddel kapcsolatos megjegyzésével teljességgel azonosulni tudok, ami a tájszólást ileti, hát bizony az eredeti palóc beszédmód valóban furcsán hatna a médiumokban. Nem tartom ugyanakkor hátránynak, ha egy-egy előadásba időnként becsúszik egy diftongus, ez csupán annak a jele, hogy a nóta mégiscsak népi műfaj. A palóc nyelvterülteten született énekesek is igyekeznek megtanulni a szép magyar beszédet, de anyanyelvük sajátosságait nem tudják teljesen elfeledni, ez rajta marad az előadásmódjukon, ezért talán mégsem kellene őket megbélyegezni. Én például Sárdy János remek előadásaiban is tájnyelvi sajátosságokat vélek felfedezni. Ugyanakkor némely, példának okáért a budapesti tájnyelvből mintha teljesen hiányozna az a nyelvi elem, amelyet Kodály Zoltán műveinek szövegében olyan "e" betűként jelez, amelyik felett két pont van ékezetként. Sokan nem is hallják a különbséget, a nyelvtudomány "félig zárt e" hangnak nevezi. Ha tán valaki nem tudná, miről beszélek, íme egy példamondat: "Legyen szíves hozzon nekem egy negyed kiló kekszet." Ha ezt a mondatot teljesen zárt "e" hangokkal próbálnánk kimondani, bizony igencsak komikusan hatna. Ami a minősíthetetlen nótaklubokat illleti, azok nemigen jelennek meg a médiában. Véleményem szerint valahol mégis csak betöltenek egyfajta missziót, kifejezetten helyi jelleggel ápolják a nóta műfaját, alkalmasint néhány száz fős közönségük is van, amelynek tagjai velük együtt énekelnek.

Üdvözlet mindenkinek: Vas-Varga Tibor

Válasz

Kedves nótaklub tagok, kedves mindenki, magamat is beleértve, akik véleményt írtak a "Lezajlott a Kisvárdai Nótaverseny..."-ről !
Az már teljes mértékben tisztán látható, hogy akik a nótaversenyt megelőzően jó barátként viszonyultak egymáshoz, már már úgy látszik esküdt ellenségekké lettek!!!
Szükség van erre???
A nagyvilág előtt teregetjük ki az egymással szemben, (a temérdek hozzászólást tartalmazó levelekben) kialakult nézeteltéréseket, hogy igy Trianon, úgy Trianon, meg had ne soroljam! Meg hogy ki a magyar, ki nem!!! Azt hiszem ez a téma egy kicsit túllőtt a célon némely hozzászólást olvasva!
Nem kellene levenni ezt a témát a napirendről!
Az elismeréseket begyűjtötte a Kádár Zsuzsa, hiszen az elvégzett munka után megérdemelte, de ami már ezután itt az oldalon folyik,az már minden, csak nem a nóta érdekét szolgáló észrevételek sokasága.
Tisztelettel: István!

Válasz

Kedves József!
Nem tudom, hallottál-e már a gyöngyösi nótás találkozónkról? Ezt azért tervezzük, hogy kötetlen módon tudjunk egymással beszélgetni elsősorban a magyar nótáról és helyéről, helyzetéről, megismerjük egymás nézeteit és ott személyesen mód is legyen arra, hogy megvitassunk néhány dolgot. Közben pedig nótázunk és estétől cigányzenekarral együtt adják a műsort azok, akik erre vállalkoztak.
Nagyon szeretném, ha el tudnál Te is jönni!
Minden jót kívánva üdvözöllek szeretettel: Ani

Előzmény

Válasz

Tisztelt Kádár - Németh Sándor!

Köszönöm megtisztelő írását. Tényleg igaza van. Sokszor szerepeltem a BP - TV-ben Bokor János, Gránát Zsuzsa és mások kísérőjeként, szerepeltem az MTV-ben " Ha lúd, legyen sovány" c. műsorban, a Zenit TV-ben Erdős Melinda karácsonyi műsorának kísérőjeként, és sok egyéb rádió és TV műsorban. BP-TV-beni tevékenységemet befejezve Csényi Ferenc vette át a stafétabotot.
A Kádár Zsuzsának írt levelével abszolút mértékben egyetértek. Ezideig kb 5 oldalnyi levelet írtam, bizonyos dolgokba bele lehet kötni, de leveleimet egységesként kellene kezelni, s talán sok félreérthető dolog helyére kerülne.
Az OSZK azért nem ad működési engedélyt, mert ennek jogát a felsőbb okosok megvonták tőle. Felháborodásomnak ez az egyik oka . Kiváló hangszeresek munkanélküliek, floppyzó " diszkósok" aratnak. Aki netán még a hangszerét is ismeri, az hiba. Amikor az OSZK-nál kategóriás vizsgát tettem - nevem már a szakmában ismert volt - az általam nagyra becsült Esze Jenő elméleti kérdése volt: Fis dur domináns szeptim akkordja sekund megfordításának első hangja. Feleltem, hogy: H. Jenő annyit mondott: több kérdésem nincs. A vizsgáztatás befejezéséig egy énekesnek a hangnemeket 4 kereszt és 4 béig kellett tudni. Alapvető zenei képzettség nélkül bármelyik énekes minősíteni meri a zenészt, aki nélkül akármilyen jó hangjával sem megy semmire. Egy jó zenész, zenekar viszont vidáman elboldogul énekes nélkül is. Ilyen körülmények + plusz a minősíthetetlen nótaklubok = szakma felhígulás.
Tájszólással kapcsolatos megjegyzésre csak annyit: érdekes lenne bármilyen magyar nótát pl: palóc tájszólással hallgatni a médiákban. Lehet, hogy amennyiben így lett volna bevezetve, talán a tömegek számára elfogadható lenne. A népzene egyéb ága eltűri, a magyar nóta nem. De az illető hölgy kérésére megkísérelném elintézni, hogy neves énekes ismert nótát tájszólással énekeljen. Tartok tőle: nehezen találnék vállalkozót. Én nem ismerek megyékre lebontott tájnyelvet a nóta műfajban, javaslom, énekeljük azokat szép magyar beszéddel - legalább a pódiumokon.
Látszólag elvetettem a sulykot a határainkon kívűl élő magyarokkal kapcsolatosan. Máté Ottiliától Vigh Leventéig nagyon sok - általam nagyra becsült kollégám, barátom van. Becsülöm az ősmagyar népzenét, elismerem ismeretüknek szükségességét, tisztelem, becsülöm azok terjesztőit, művelőit, előadóit. Igen - a székelyföldi magyar nóta változatait is meg kell őríznünk, hisz az magyar népi kincs.
A problemám a következő. A dicső rendszerváltást követően a kultúra egyre kevesebb támogatást kapott. Rendezik és rendezzük a versenyeket, az itt helyezettek természetesen részt kívánnak maguknak olyan körülmények között, amikor legsikeresebb művészeink is anyagi gondokkal küzdenek. Nótaműsorok alig vannak, amik vannak, minimális hasznot hoznak. Hogy Trianon szétszabdalta az országot, erről sem mi, sem az idegenbe szakadt magyarok nem tehetnek. Azt is tudom, hogy ezen megfontolásból valahogy másként kellene szervezni, díjazni a versenyzőket - érdemes lenne a szervezőknek ezen elgondolkodni. így talán az itteni -s a határon túli magyarok közötti összekülönbözéseket elkerülhetnénk. Az elkülönítés gyanújának eshetőséget sem adva megfontolandó lenne a határon belüli, és határon kívűli versenyzők külön versenyeztetése.Az első három helyezésből esetleg lehetne első hat, 3 itteni, 3 külhoni győztessel. A gála előadáson a közönség úgysem tenne kivételt. Azt hiszem az eddig leírtak miatt semmiképpen nem kell szégyenkeznem bárki is állítja az ellenkezőjét, és remélem, belátja, hogy ez a műfaj csak akkor fog virágozni, ha kóklerek helyett, tisztességes, nagytudású zsűri előtt megmérettetett igazi művészjelöltek lének a nagyérdemű elé.
Ezen véleményemet mindazok ellenére fenntartom, hogy a külhoni magyaroktól több riposztot kaptam - számítottam rá. Félreértés ne essék, a helyezettek általában meghívást kapnak különböző műsorokra, azt is tudom, hogy nehéz magyarnak lenni ott, ahol az emberek inzultusoknak vannak kitéve, de mindenkinek meg kell vivni harcát itthon és külhonban egyaránt.
Kedves Sándor! Örömmel vennék Önnel egy személyes találkozást, noha azt hiszem, az ügy érdekében sokat tenni nem tudunk, de egy beszélgetést megérne.
Tisztelettel: Ráthy József

Válasz

Kedves Zsuzsa!
Én vagyok az, aki a gyorstalpaló szót használtam,hiszen valójában akár 1 tanév alatt is működési engedélyt lehetett szerezni,szemben azokkal,aki hosszú évek zenetanulása után jelentkeztek az akkkori Oszk-nál. Jómagam is ott szereztem A kategóriás billentyűs vizsgát.
"Nem ad ki működési engedélyt,már egy jó ideje az OSZK!"
Miért is tenné,hiszen a fellépések nincsenek működési engedélyhez kötve.
Aki viszont az utóbbi években (sokkal könnyebben mint 10-15 évvel ezelőtt) engedélyt szereztek,még itt vannak és egy kalap alá sorolják magukat a neves előadókkal.
A tudásuk-felkészültségük,és ami fő-rátermettségük különbségét zongorázni lehetne,csak nincs a hangszeren olyan sok billentyű.
Emiatt hígult fel a szakma,nincs igazi értéke az igazi tudásnak.
Köszöntöm:Sándor

Előzmény

Válasz

Végre valaki! Teljesen egyetértek a teljes levelével!
Csak futólag annyit,hogy "gyorstalpalón",ahogyan írták egy hozzászólásban,már nem lehet működési engedélyt szerezni! Nem ad ki működési engedélyt,már egy jó ideje az OSZK.!

Előzmény

Válasz

Ráthy Józsefek csak még egy mondat: nem értem mi a gondja, ha egy énekes történetesen budapesti "tájszólással" énekel. Mert hogy a mai magyar köznyelv a nyelvtudomány kutatásai szerint a szabolcsi nyelvjárásból alakult ki. Nekem elhiheti, egyik felső szintű képesítésemet éppen a nyelvtudományban szereztem.

Válasz

Kedves klubtagok!

Ismételten köszönet Kádár Zsuzsának a verseny megszervezéséért, azért,hogy Ő ezáltal minden nótakedvelőnek,klubtagsági minősítés nélkül jót,örömet kívánt szerezni.

Sok hozzászólónak a verseny,meg az egész nótás helyzet kényes téma.
Azoknak is akik nem tudják,de tanítják a nótát,azoknak is akik még az elismertség előtt állnak. A "nagyoknak "nincs félnivalójuk. Jó lenne,ha minden énekes aki itt bemutatkozik,"nagy" lenne,nem sütne át a féltékenység egy -két íráson.

Attól,hogy itt a versenyt elemezgetjük,ami történt az megtörtént.Nem tudunk változtatni rajta, azon kell lennünk,hogy a klub a funkcióját továbbra is betölthesse.
Ezen túllépve jó lenne néhány képet,videót látni erről a versenyről. Mint eddig is,oly sokan töltötték ide fel a videóikat, szerintem sokunkat érdekelne tagtársaink szereplése.

Mindenkit a jobbító szándék vezéreljen: tisztelettel:
Sándor

Válasz

Nos elindult egy lavina! Azt hiszem mielőtt minden olyan ember fejét vennénk akik azt irják, hogy ne szomszédos országokban élők nyerjenek itt magyarországon rendezett versenyeken,talán el kelle gondolkodni azon hogy is érthető. A magyar mindenhol magyar - ha annak tartja magát - de azt hiszem a magyarságát pontosan azzal igazolja, ha ott ahol él nem felejti el a magyar értékeket, és mindent meg tesz érte,hogy ott azon országban is megmaradjon. Erdely, vajdaság, stb, nagyon sok magyar él, nem mi döntöttünkk a sorsunkról, ezzel kell élni, de valóban ha mi már itt maradtunk akkor mi "magyarok" hadd lehessünk már itthon. A határon túli magyarok - szerintem - akkor igazán magyarok ha ott nem felejtik az őshazát, és ott minden magyar értéket megtartanak. Természetesen összekell tartani, de azért neessünk már át a ló tuloldalára. Ha a történelem ezt produkálta ezt kell bizonyos szinten elfogadni. Én személy szerint, nagyon örülök, ha vannak olyan határon túli magyarok akik tovább viszik a magyarságot, de igazán eredménye csak ott van ahol élnek, és ezzel a magyarság fenn marad.
Úgy gondolom itthon is vannak fiatalok és idősebbek akik szeretik a magyar nótát, de egyetértek azzal aki azt irta - amit én már egyszer leirtam, - hogy olyan "énekesek" állnak szinpadon cigányzenekarok előtt énekelve akiknek fogalmuk sincs a kottához, zenéhez. De van pénze és ebben országban a pénz beszél, minden szinten, sajnos. Olyan emberek kaptak évekkel ezelőtt kiváltságokat, akik a műfajról mit sem tudnak. Ki-kinek a kedvese, barátnője, barátja, ki mennyit tud fizetni azok uralják a tv-ket, a szinpadokat. Nem szeretnék senkit megsérteni, de a magyar nóta zongora kisérettel nem igazán hangzik jól! Az én véleményem! Szükség törvénytbont ,tudom, de nagyon furcsa a hatás!
Nagyon jó sokmindenben ez a klubb, de nagyon sok olyan ember szerepel a videókon akik nem javítanak a nóta helyzetén ha nem rontanak. Na nekik ezen megjegyzés semmit nem ér!

Válasz

Kedves Kádár Zsuzsa!

Csak most leltem meg a videófelvételeit. Nincs egyéb mondanivalóm velük kapcsolatban, mint az őszinte gratulácó.

Ráthy Józsefnek csupán annyit, hogy nemzetünk kétharmada bizony "külhoni", és különösen a székelyföldi területeken a magyar nótának stílusában egy egészen sajátos változata alakult ki, amely igenis megérdemli, hogy helyet kapjon az összmagyar nótakultúrában. Némely szakmai megállításában osztom a véleményét, de egyebekben mintha kissé elvetette volna a sulykot.

Válasz

Levelére,amely a tanár úrhoz szólt,csak annyit reagálnék,hogy nem voltam résztvevő,de a "nyakkendős" sztori amit ön csak ennyinek titulált,azért sok minden,de egy "kis "bakinál" több!! Nemcsak a versenyző részére,mert több más bejutott versenyző is "furcsának" titulálta a döntőbe nem kerülés indokaként,amint mondták,hogy /szép szövegmondás,és szép tiszta hang/ ezt,mint öltözéki kifogást!!! Ön mit szólt volna,ha "csak" ennyin múlott volna? /nyakkendő volt egyébként,csak ez fellépő ruha volt/ És sajnos ez nem mindegy azoknak az embereknek,akik tisztességesen,igyekeztek "amatőrként" felkészülni!

Előzmény

Válasz

Üdvözlöm Ráthy Úr!

Nem tudom beazonosítani,de arra tippelnék,hogy ön az aki a BP-Tv nótafelvételein billentyűsként közreműködött.
Több évtizedes zenei múlttal a hátam mögött ,jónéhány észrevételében osztozom.
A határon túlról érkező énekesekkel kapcsolatos megjegyzéseit, aggodalmát igaztalannak tartom.
Pl: Bősi Szabó ,Dóka , Kosáry , Apollónia, Demeter ,Szöllősi , Szilágyi,Prodán, Nagy Anikó, etc... rontották volna a nóta hazai megítélését?
Nem hiszem.
Mint írta, két nótaklubbal a színvonal miatt szakította meg a kapcsolatot.
Ezt elhiszem,mert nagyon sok olyan "énekes"van akinek nem szabadna nyilvános fellépési lehetőséget kapnia, de a működési engedély megléte ennek nem feltétele.
A nótaiskolai "képzést" nem kívánom minősíteni.
Jónéhányan a gyorstalpalón kaptak működési engedélyt csekély tudásuk ellenére is.
Ezek után a "végzett énekes" joggal szerepelhet,kérhet magának a tortából.
Nem véletlen,hogy ennyire felhígult a szakma,ilyen produkciót látva nem csoda, ha a fiatalok nemigen kedvelik meg ezt az egyébként oly nemes,többre érdemes műfajt.

Előzmény

Válasz

Hát igen,talán tisztázni kéne,kik az "értelmiségi igazi magyarok",az elszakadt területekről,és aki "itthon élő magyar" nem ápolja a hagyományt?? Semmi gond a határon kivül élő magyarokkal,ugyanúgy szeretik a nótát,és mindannyiunknak ugyanaz a célja reméljük!

Előzmény

Válasz

Hát igen, nagyon sok hasonló gondolkodásu ,,magyar,, él az anyaországban, az értelmiségi igazi magyarok pedig az elszakadt területekről emelik a magyarok hagyomány ápolását, azért tart itt az ország, ahol...

Előzmény

Válasz

Kedves József!

A Kisvárdai Nótaverseny kapcsán tett hozzászólásod mély meggyőződésből fakadt, érzelmektől gazdag volt. Tele vagy – feltehetően részben jogos - aggodalommal. A kritikád pozitív elemeire csak röviden térnék ki, egyrészt a terjedelem miatt, másrészt a verseny komplex bírálatára Te sem törekedtél.
Írásodhoz kapcsolódó észrevételeim – mint olvasónak, aki részt vett a rendezvényen - a következők:
- A vitában volt aki határozottan kifejtette, hogy nem lehet egy lapon említeni a szegedi és a kisvárdai versenyt. Ennek indokát is adta. Láthatóan nem értékelted ezt a gondolatot. Átléptél rajta. Tényszerű cáfolatát nem adtad. Így azon tézised, hogy a kisvárdai verseny az eddigi botrányok betetőzése volt, fajsúlyában könnyűvé válik.
- Az írásodból sugárzik, minden indulatod a nyakkendős sztoriból táplálkozik. Vélhetően ebben van igazság, hisz László jó énekesnek tűnt. Az Ő esete az egész rendezvény összetettségének csak egy apró része, bár az természetes, hogy számára ez a legfontosabb. Azonban a zsűrinek ezt a tévedését – amennyiben valóban az volt – rávetíteni az egész versenyre, és azt úgy minősíteni botrányosnak, hogy ott sem voltál, elég merész lépés. Meg kell érteni, biztosan mások is érezhették magukat jogosan sértettnek, ez azonban a szervezők és a zsűri tagjainak oly minősítését nem indukálhatja, mint amivel Te illetted őket. Aki a versenyre jelentkezett, ha akarta, megtudhatta a zsűri összetételét, tehát alá kell vetnie magát a döntésének.
- Arra a kérdésedre, hogy „Ki kérte, ki jogosította fel és milyen szempontok alapján ezt a három személyt, hogy emberek sorsa felett döntsön?” persze nem kell válaszolni, mert biztosan volt felkérő, és a résztvevők ezt a helyszínen láthatóan elfogadták. Az ilyen, és az ehhez hasonló – valami felsőbbrendűségből táplálkozó - költői kérdéseid sértőek, a szakma összetartó erejét nem gyarapítják. Az vessen a zsűri tagjaira – néhány valós hibájuk ellenére - követ, aki a saját munkájában még nem tévedett.
- A zsűri férfi tagját tényleg kitartóan bírálod. Talán már visszatetszést keltve. Abban viszont igazad van, hogy az énekeseket az éneklés után közvetlenül pontozni kellett volna némi értékelés mellett. Az persze elkerülte a figyelmed, hogy ezt a döntő zsűrije sem tette meg. Kérdezem, miért nem egyforma a mérce, amivel mérsz? Ugye lehet hibázni mindenkinek! Sőt tisztelettel adózol nekik ezen igen súlyos hiányosság mellett is! Megjegyzem, én ennek ellenére összességében a döntő zsűrijének munkáját csak elismerni tudom. Az első három helyezést elfogadom tőlük. (Tudás alapján akár mások is lehettek volna ezen helyezettek! )
- Tettél olyan kitérőt az értekezésedben, mely nem kapcsolódik a tárgyhoz. Kiemeltél két-három neves személyiséget, erősen fényezve Őket. Valóban nagy nevek, teljesítményt tettek le az asztalra. E cikked tárgyába igazán nem illett a róluk írt gondolatod. Nem szorulnak rá. Szerintem Te sem szorulsz rá arra, hogy ilyen dicséreteket osztogass. (Emlékezz, a döntőben nem volt nyilvános pontozás és értékelés. ) Csak megjegyzésként, további nagy – és közös nevezővel rendelkező – nevekről mintha megfeledkeznél, példaként: Máté Ottilia, Kovács Apollónia, Erdős Melinda stb.
- Tökéletesen igazad van az amatőr-profizmus kérdéskört illetően. Rendezési rutintalanság, reméljük, a második alkalommal korrigálva lesz.
- Talán a legaggasztóbb gondolatod a következő: „Szerintem és sokak szerint a 93000km2- területű hazánk rendelkezik annyi tehetséggel, hogy felesleges behoznunk idegeneket.” Az ötleted finoman fogalmazva is idegen ellenesnek minősíthető. Kérlek gondold végig, a magyar nóta a magyar nemzet értéke és kincse e? Akár tetszik, akár nem, a magyar nemzet nem az általad megjelölt területen található! E nemzetnek egy részét ha kizárod a kultúra ápolásából, amiért síkraszállsz, a magyar nóta lesz a vesztese. Remélem, ez csak egy rosszul sikerült mondatod, csakúgy mint a zsűri néhány lépése. Azt is tudnod kell, a verseny nemzetköziként volt kiírva. Amennyiben ez nem győzne meg, építve Kisvárda környéki származásodra, veled is könnyen előfordulhatott volna, hogy akár nem magyar állampolgárként anyakönyveznek, holott az anyanyelved magyar. Ekkor idegennek tekintetted volna e magad Magyarországhoz viszonyítva. Őszintén remélem, számos visszajelzés lesz feléd arról, e kérdéskörrel kapcsolatos álláspontod a magyarság többsége számára nem elfogadható.
- Az egyének véleménye számos tényezőtől függhet. Példaként: baráti-, üzleti kapcsolat, családi neveltetés, pártállás, jövőbeli előnyök remélése stb. Igazából akkor értékes egy vélemény, ha mások által is elismerten viszonylag függetlenként tudja megalkotni. Azért, hogy e motívumokat ne keresd esetemben, tájékoztatlak arról, hogy a nótaénekesek viszonyrendszerébe semmilyen betagozódásom nincs. Hagyományos baráti szálak e területhez nem kötnek. A zsűrihez sem. Csupán egy hozzám tartozó vett részt a versenyen, aki a döntőbe nem jutott be.

Észrevételeim remélem elősegítik a nótát kedvelők széthúzásának lazítását, és a jobbítás irányába való elmozdulást.

Tisztelettel: Sipos Csaba

Előzmény

Válasz

Ismeretlenül is köszönet Kádár Zsuzsának a szervezésért.

Olvasgatva a sok-sok pro-kontra hozzászólást,néhány gondolatomat szeretném itt "elmondani".
Lehetetlen egy nóta versenyt minden résztvevő,közreműködő számára -elfogadhatóan-megszervezni.
A versenykiírás :amatőrök, profik,vagy bárki, aki kedvet érez a versenyhez , az nevezhet.
Nem lehet egy adott versenyt csak profik,vagy csak amatőrök részére kiírni.
Utóbbi esetben eleve kudarc lenne a szervezés.
Ki az amatőr, ki a profi?
Profi az, aki a pesti nótaiskola gyorstalpalóján működési engedély szerzett csekély tudása ellenére is?
Profi az aki a Tv műsoridőt megvásárolva sztárrá nőtte ki magát?
Profi az aki baráti nótázást videóra rögzítve hirdeti magáról, hogy fenn vagyok a Yutubon?
Itt van a kutya elásva.
Sajnos ezek a "fürdőszoba-énekesek" akiket a szomszédjuk,barátjuk nevezett be a nótaversenyre -nem igaz,hogy a tudta nélkül,ugyanis a nevezési díjat ő fizeti be,nem a szomszéd- belekötnek mindenbe,ha a végén nem elég érett a szőlő.
Ha van működési engedély, nyilvános videó,akkor szerintem nem amatőr a versenyző,csakhogy ezt a jelenkezéskor "elfelejtik" közölni, gondolván azt,hogy az amatőrök között nagyobb a győzelmi esély.
Profi mindkettő: az "ilyen" nótaénekes is, és az is aki tizenév zenei képzéssel a háta mögött áll a közönség elé. Nem csoda,ha a versenyen az utóbbiak javára billen a zsűri értékelése. Aki egy versenyen elindul,az már rendelkezik bizonyos "színpadi rutinnal".
Aki abszolúte ezek nélkül vág neki, az már az első sor után elhasalt.
Nem csodálkozom azon,hogy Nagy Anikó Szegeden is jól szerepelt.
A kiírás értelmében joga volt itt versenyezni.
A zsűri nem jól végezte a dolgát? Nevetséges -Szirmai László nem garancia a szakmai hozzáértésre?-
Visszatérve Kisvárdára:nemrégiben hallottam itt Szegeden Gáspár Annit énekelni.
Kellemes hangú jó szinpadi megjelenésű énekes.
Ha a zsűri őt ítélte a legjobbnak, bizonyára nem érdemtelenül tette.
Gratulálokés további sikereket kívánok neki.
A lelkes gyorstalpalós -Tv-s- fürdőszoba-énekesek hagyják meg ezt a műfajt a hozzáértőknek.
Ezt nem lehet úgy művelni,hogy elhatározom 50-60 évesen: én holnaptól nótaénekes leszek. Sajnos rengeteg ilyen önjelölt nótaénekes van, akik semmiféle önkontrollal nem rendelkeznek. -zenei képzés,kottaismeret--nem tudja a nótája hangnemét-majd a zenész megy utána-.
Sok mindennel egyetértek Ráthy úrral.
Várom a "kavicsokat".

Válasz

Én is Ráthi urnak szeretnék csak ,annyit irni, hogy én vagyok az Ungvári versenyzö és egyáltalán nem vagyok operett énekesnó,csak egyszerüen képzem a hangom és Kárpátalja magyar zenei eggyüttesében énekelek,de amit maga irt az egész kissebbségben élö magyar elleni támadásnak veszem és ezért szágyelhetné magát .Olyan tájékozottnak tartja magát ,de ugylátszik nem hallott Trianonról,nem hallott arról ami kilencven évvel ezelött történt..Én ugy tudom ,hogy a verseny nemzetközi volt.És ilyen ember még magyarnak tartja magát__...

Előzmény

Válasz

Kedves Ráthy úr! Ha már ennyire a külhonni magyarok ellen van akkor talán a történelmet is kellene olvassa hogy meddig tartott Magyarország mert sajnos az ön szavait idézve "nem Magyaroszág területén élő magyar nyelvet beszélő honfitársaknak" sok megpróbáltatáson kellett át esniük azért hogy a magyar nyelvüket megőrizzék.

Előzmény

Válasz

Kedves Rathy ur!
Bajko Kinga vagyok,a Kisvardai Notaverseny "kulhoni duo"egyik kulondijas versenyzoje.Hosszu levelet vegigolvasva,a fent leirt jelzoje vagott fejbe leginkabb,kerdezve onmagamtol,honnan veszi On a mereszseget,hogy a fenti jelzovel illessen minket,nem Magyarorszag teruleten elo magyar nyelvet beszelo honfitarsakat? Mit gondol On,mi csak a ket szep szemunkert kaptuk a kulondijat? Mi nem dolgoztunk meg erte? Nem szeretnek senkit megbantani ,en a magam neveben mondom,felhaboritoak az olyan fajta kifejezesek,mint az One!!! Ezek szerint mi kulhoni betolakodok vagyunk,akik arra hajtunk,hogy elhalasszuk a dijakat a magyarorszagi versenyzok elol.Kerem javitson ki,ha valamit nem jol ertettem!
En szemely szerint nagyon jol ereztem magam Kisvardan,nagyon sok kedves emberkevel ismerkedtem meg,akiknek ezuton is koszonom a kedves biztato szavait,a sok tapsot,a gratulaciokat! Uzenem mindenkinek,nagyon megszerettem Kisvardat,es kerem a Jo Istent,hogy legyen meg alkalmam enekelni Onok elott,bebizonyitva a magyarnota iranti szeretetemet,es elhivatottsagomat!
Tisztelettel,Bajko Kinga,Kolozsvarrol.

Előzmény

Válasz

A közösséggel megosztott tapasztalataiért a közösség nevében írok köszönetet. Engedjen meg néhány megjegyzést, kiegészítést:

Szakmailag alkalmatlan zsűrizés példái kísérik évtizedek óta Magyarországon a különféle versenyeket. A versenyzés alapvető funkciója az kellene, hogy legyen: felfedezni a tehetségeket, majd lehetőségeket biztosítani számukra szakmai fejlődésükhöz, a szükséges gyakorlat és rutin megszerzéséhez, valamint a tanulás feltételeihez.
Alapvető problémának azt tartom, hogy az állam ebből a szektorból kivonult és a szakmát magára hagyta. A tisztán piaci alapon szerveződés következménye az, amit most tapasztalunk: halmazati válságtünetek, amelyek egy roncsolt, pusztuló társadalom tehetetlen vergődésében, egy rendszerhazugságban és a hazugságok rendszerében gyökereznek.
A válságtüneteket kiváltó tényezők közé tartozik a szakmai autoritás megszűnése és a tekintély lerombolása, melynek folyamata az elmúlt 100 év magyar és egyetemes politikatörténetének ismeretében tárgyalható és érthető meg. Ezzel összefüggő dolog az Ön által említett különféle állami díjak, elismerések sorozatos, gyakran megdöbbenésig fokozódó megkérdőjelezése, bár nem tudom, hogy Andris és Magda kiváló szakmaisága a magyar nótában hogy fér össze egy könnyűzenei előadóról alapított díjjal. Én azt sem tudom hová tenni, hogy annakidején Madarász és Gaál Gabi miért kapott Jákó Vera-díjat, mikor – legalábbis a szerény véleményem szerint, és egyáltalán nem a Madarász iránti elfogultságom okán – összehasonlíthatatlanul eredetibb, sokoldalúbb és a legnagyobb jelentőségű énekesek, akik mögé Jákó Vera csak azért nem bújhatott el szakmaiságában, mert minden idők egyik legszebb magyarnóta-énekese volt. Ezt a véleményemet akkor is fenntartom, ha megköveznek érte.

A versenyekre nem a kottaolvasó, „szólfézsosan” képzett jelöltek valók, hanem a tehetségek, a stílusban és hangi adottságban rátermettek, a népi Magyarország paraszti, nemzetmegtartó gyökereit jellemben, habitusban hordozók. Ha a kottaértés elvárás lett volna régen, akkor Horváth Pista, Madarász vagy Bangó pályaindulását nehezítette volna meg. Igaz, hogy ők őstehetségek, de lehetnek ma is ilyenek, akik lehetőség híján és a nyomor útvesztőiben, a fojtogató hazai légkörben elkallódnak.

Szeretnék rámutatni arra, hogy amit tapasztalt és leír, az nem véletlenül van így, hanem nagyon is tudatos, koncepciózus politikai törekvések állnak mögötte. Ezzel kapcsolatban nótás barátaink kudarcos megasztáros szereplésével összefüggésben már részletesen kifejtettem a véleményemet.

A kilábaláshoz a szakmai autoritás intézményes visszaállítása elengedhetetlen. Az államnak, a kultúrpolitikai vezetésnek a most talán kibontakozó (de félek, hogy csak a mélyülő nyomor okán szerzett FIDESZ-szavazatokkal legitimált) nemzeti eszmélésnek kell megtámasztania a kilábalás cölöpjeit, különben legjobb esetben marad a jelenlegi fél-oligarchikus, csak piaci alapon megszervezett modell, amely a kiskirályok pénzével szerzett befolyással megvalósuló irányítás a kiválasztás és a médiafelületeken történő megjelenés tekintetében.
Azért elengedhetetlen, mert a szakmaiság megkérdőjelezhetetlen tekintélyei egzisztenciálisan nem függetlenek a modell jelenlegi kulcsszereplőitől, és szakmai véleményüket nem vállalhatják a kulcsszereplő érdekeinek sértése nélkül.

A nóta hagyományos, elvárt előadói stílusával kapcsolatos közízlés döbbenetes kopása, a tájékozatlanság – különösen a 40 évnél fiatalabbak körében – áthidalhatatlan probléma. Amikor a közönség Pataki Attilától szeret nótát hallani és tőle várja a cigánynótát is; amikor a Fásy-mulató, Kadlott Károly és Lagzi Lajcsi műsorain kultúrszocializálódott generáció válik középkorúvá úgy, hogy Tolnay Andrisról, Bokorról, Madarászról, Apollóniáról semmit nem tud, akkor nem lehet majd csodálkozni azon már 10-15 év múlva, hogy egy közepes, a nóta stílusától idegen előadást a közönség mint remek produkciót megtapsol.

Előzmény

Válasz

A közösséggel megosztott tapasztalataiért a közösség nevében írok köszönetet. Engedjen meg néhány megjegyzést, kiegészítést:

Szakmailag alkalmatlan zsűrizés példái kísérik évtizedek óta Magyarországon a különféle versenyeket. A versenyzés alapvető funkciója az kellene, hogy legyen: felfedezni a tehetségeket, majd lehetőségeket biztosítani számukra szakmai fejlődésükhöz, a szükséges gyakorlat és rutin megszerzéséhez, valamint a tanulás feltételeihez.
Alapvető problémának azt tartom, hogy az állam ebből a szektorból kivonult és a szakmát magára hagyta. A tisztán piaci alapon szerveződés következménye az, amit most tapasztalunk: halmazati válságtünetek, amelyek egy roncsolt, pusztuló társadalom tehetetlen vergődésében, egy rendszerhazugságban és a hazugságok rendszerében gyökereznek.
A válságtüneteket kiváltó tényezők közé tartozik a szakmai autoritás megszűnése és a tekintély lerombolása, melynek folyamata az elmúlt 100 év magyar és egyetemes politikatörténetének

Előzmény

Válasz

Ráthy József Email cime: rathyj@freemail.hu
Fax: 06-1-256-2986
Mobil: 06-70-395-1364

Válasz

Kedves Kádár Zsuzsa!
Ismeretlenül is fogadja tiszteletemet a magyar nóta szeretetéért, felkarolásáért, a kisvárdai verseny megszervezéséért, és egyben elnézését kérem, hogy hosszúra nyúlik levelem, de magam mögött tudva a csöndes tábor igenlő fejbólintását állást kell foglalnom a müfaj érdekében azok tönkretevőivel szemben. Milyen alapon merem ezt felvállalni?
Nevem Ráthy József, tánczenész ( nem floppyalapokkal, hanem kétkezi játékkal ), műsorkísérő, zeneszerző és kottagrafikus vagyok. Több, mint 40 éves zenei múlt áll mögöttem e minőségben. Kísérője voltam és vagyok Solti Károlytól Madarász Katalinig a legnagyobb énekeseknek, ismerem a középszerűeket, és sajnos volt, és van módom együtt fellépni a leggyengébbekkel, tehetségtelenekkel is. Alapítótagként zenélek a B. Tóth Magda ( műfajában talán országunk legszebb hangja ) által fémjelzett Takács Béla Zenebaráti Körben , a pesterzsébeti Csili Müv.Központ nótaklubbjában( ragyogó és nem önjelölt hangképző és kivételes hangú, dekoratív hölgy művészeti vezetésével) és a Tolnai András ( nótakirály) klubjában, hogy csak a fontosabbakat említsem. Gaál Gabriellának és klubjának is én voltam a zenésze. Két klubbal minősíthetetlen szinvonala miatt a kapcsolatot megszakítottam. Sok országban jártam egyéni előadóként, valamint műsorkísérőként. Elvem: aki tudja - csinálja, aki nem tudja – tanítja. Több TV műsorban, rádióban, filmben szerepeltem.
Mi közöm Kisvárdához? Grigorics István vezette Császy László Gimnáziumban érettségiztem, zeneiskolai tanáraim Huga Sándor és Somorjai G. Lehel voltak – kikre nagy tisztelettel gondolok. Gimnáziumi éveim alatt kivettem részem a város zenei életében. Kézdy Béla kulturigazgató által szervezett Harangozó Teréz előadássorozatának én voltam a kísérője. Gimnáziumi kulturcsoportunkkal jártuk a különböző helységeket.

Hofi mottó: Akinek nem inge, ne vegye magára, de akiknek ingük, öltözködjenek végre fel

Néhány évvel ezelőtt részt vettem egy siófoki nemzetközi versenyen hazai rendezésben. A fiatalabb korosztálynak én voltam a zongorakísérője szakavatott, hozzáértő, nemzetközileg ismert zsűri bíráskodása mellett. Ez a társaság segítette, minden idegszálával támogatta az előadókat, ítéletükhöz kétség nem férhetett. Többük pályáját mind a mai napig segítem. Az ugyanebben az időszakban folyó idősebb korosztály zsűrizéséről
csak hallomásból értesültem.
Azóta minden megváltozott. Anomáliák tömkelege kíséri a versenyeket, ezekről hazajövő elkeseredett versenyzők panaszait kell hallgatnom. Ennek betetőzése a szegedi botrányos Dankó Pista verseny, valamint a kisvárdai nemzetközi verseny. Mintha a műfaj utálóival néznének szembe a versenyzők. Kérdeztem, kik vannak az elődöntő zsűríjében. Három idegen név hangzott el. Ki kérte, ki jogosította fel és milyen szempontok alapján ezt a három személyt, hogy emberek sorsa felett döntsön? Milyen országos sikert tudhatnak maguk mögött, hogy ezt a felelősséget el merték vállalni? Ezt pusztán azért kérdem, hogy az általuk felmutatott – mások által nem vagy alig ismert - rendkívűl magas szint emberi mércével valamikor egyáltalán elérhető lesz-e, mert korrepetálásaimon kénytelen leszek leendő énekeseinkben a reménytelenség keserű valóságát elhinteni A zsűri férfitagjától kérdem: miért rejtegette idáig kivételes képességét? Megpróbálom megválaszolni:
Vagy olyan magason szárnyalt, hogy ez már a TV, rádió és a pórnép számára követhetetlen, vagy annyira nulla volt, hogy innen már feljutni lehetetlen. Szent meggyőződésem, hogy az utóbbiról van szó. Ezután elég egy bennfentes jóbarát: Pajtás, van egy hakni jó pénzért, semmit nem kell csinálnod, csak szerény képességeddel zsűritagként mások feje fölött pálcát törni. Barátunk ráharapott. Ma úgy is a gyerekes felelősségkeresés korát éljük, nem kellene ezen hölgyeknek és uraknak, valamint magukat magasra helyező társaiknak a konzekvenciát levonni?
Milyen dolog az, hogy a döntnökök elutasítják az azonnali pontozást. Így jó magyar szokás szerint arctalanok maradunk, adott esetben egymásra toljuk a felelősséget. Miért nem merik ezek a tagok személyüket felvállalni? Talán szégyellik? – meg tudom érteni, én is szégyenkeznék helyükben.
A férfi zsűritag ( állitólag magyarnóta énekes ??!! ) veszi a bátorságot magának hogy a versenyzőt megfelelő ruházat hiányában ( nincs nyakkendője, de volt! ) lepontozzon? Talán érdemes lenne kicsit püfölődni, hogy a népzenéből kialakított műzene milyen öltözeteket igényel. Láttam a fellépésről elkészített videót, nevezett énekes több ízben lépett már föl ebben a „ szerelésben „ barátunknál szakavatottabb közönség előtt, és ni má’
semmi kivetni valót nem találtak, a produkciót tapssal jutalmazták. Lehet, hogy a „ futottak még „ kategóriába tartozó bíráló úriember méltán konkurrenciát látott az előadóban? Ha már ő marad ezen a szinten, hát más se jusson feljebb – ugye tisztelt zsűri? Tudomásom szerint igen sok jó énekes lépett fel. Szegények hogyan lettek elbírálva?
Sajnálom és tisztelettel adózom a döntő zsűrijének, akik azért vettek részt, mert „ valamit „ már letettek az asztalra, de amatőr társaik véleményén változtatni már nem tudtak.
Kik a felelősök azért, hogy világszerte tisztelt kultúránk ilyen mélyre süllyedt? Ezeknek az embereknek nem kellene-e megkövetni ( ami a minimum bűneikért ) az általuk szenvedőket? Hogyan létezhet, hogy népszerű színészeinknek semmitmondó reklámokkal kell megkeresni napi betevőjüket, énekeseink, zenészeink napi gondokkal küszködnek és alamizsnáért kénytelenek fellépni zömében nyugdíja otthonokban? Ezeknek az embereknek nem kellene felállni helyükről – mondván: bocsánat, nem értünk hozzá, elmegyünk kapálni. De ilyen kis hazánkban még nem történt, milliós, milliárdos lopásokért nem sokéves börtön, hanem állami elismerés jár. A balhét elviszik a ranglétra alsó fokán lévők, míg az „ Istenek „ nem tudják, hogy „ jól megérdemelt „ szabadságukat melyik tengerparton töltsék.
A kisvárdai verseny amatőrök vagy profik számára lett megrendezve? Ha amatőrök részére, akkor milyen alapon kapott díjat egy „külhoni” duó? Milyen szakmai hozzáértésről tanúskodik a profizmus összemosása az amatőr mozgalommal? Szerintem és sokak szerint a 93000km2- területű hazánk rendelkezik annyi tehetséggel,
hogy felesleges behoznunk idegeneket. Még olyan versenyt nem láttam, hogy idegen ország honpolgára magyar versenyről értékes díjat ne vitt volna el. Saját tehetségeinket sem tudjuk, no meg nem is akarjuk felkarolni. Az idegenek egyre nagyobb tömegben való megjelenéséről, munkavállalásukról az itt születettek rovására, viselkedésükről sokat és hosszan tudnánk beszélni. Mi elmondhatjuk .” Itt élned, s halnod kell!” Ők nem.
Egy rövidke kitérőt tennék. Kis hazánkban az esetek többségében nem azok kapták és kapják az állami elismeréseket, akik legjobban rászolgálnak. Ezen kivételek közé tartozik két kiválóságunk. Tolnai András megkapta a nótakirály kitüntetést. Még át sem vette, már támadaták.
Kik? A középszerüek, akik teljesítményük maximumát nyujtva sem tudnak feljebb emelkedni. Minél lejjebb vannak a ranglétrán, annál nagyobb az önbizalmuk. Szerény véleményem szerint egy énekesnek a következő kritériumoknak kell eleget tenni: legalább normál hangterjedelmű, kellemes, iskolázott hang, egyéni hangvétel, kellő szinpadi intelligencia, kontaktus a zenekarral és a nagyérdeművel, alapos elméleti és gyakorlati ismeretek és talán az első: nagyfokú művészi alázat. A kottaismeret alapvető, amivel sok képernyős előadó sem dicsekedhet. – Hogy akarok újságíró lenni, ha nem ismerem a betűket? - Andris mindezekkel büszkélkedhet. Büszke lehet arra, hogy olyan gazdag repertoárral rendelkezik, hogy éltes ellenfelei is csak messziről gratulálhatnak. Előadásával, sokoldalúságával, közönségszeretetével, közvetlenségével megcsúfolja az őt bírálókat.
Másik legjobb férfiénekesünk Bokor János – régen megérdemelt magas kitüntetését végre megkapta. Bírálói megpróbálhatnának követni – nem fog sikerülni. Gratuláljunk neki.
Talán illendőségből is előre kellett volna vennem műfajában talán legszebb nő hangját B. Tóth Magdát. Ezért a hibámért elnézését kérem. Azon hírességek közé tartozik, aki idáig semmilyen állami kitüntetésben nem részesült. Csak ismétlem önmagam: a kitüntetéseket nem mindig érdem szerint osztják. Magdi a műfajáról mindent tudó, rendkívül kulturált, nagy repertoárú, a legkitűnőbb adottságokkal rendelkező énekművész.
Ezen emberek művészetét kihangsúlyozandó, ellenfelei irígységét fokozandó elmondom, hogy Magdi és Andris
megkapták a Zámbó Jimmy kitüntetést ( emlékszobrot). Az égi király elismerését Zámbó Marietta adta át királypartnereinek szép és hosszú műsor keretében. Ez – azt hiszem – feledtet minden keserűséget.

Ki kell térnem a nótaklubokra. Amikor a Hét embere kitüntetés átvettem a BP. TV-ben, nyilatkoznom kellett. Vállalva a megkövezést, ismerve sok klubot csak annyit mondhatok – tisztelet a kivételnek, ami nagyon kevés van – ezek exhibicionisták gyülekezete. Belépek, befizetem a tagdíjat, eladok X jegyet, felléphetek a semmit előadva a szinpadra, és – legalább is a konferanszié és a szomszédaim előtt – máris művész vagyok. Kérdésem: mi a mű hangneme? Az előadó üveges szemmel bámul rám majd: azt nem tudom, gyere utánam. Másik: észrevételeztem, hogy az illetőnek talán mással kellene foglalkoznia. Válasz: engem az Isten is a szinpadra teremtett. Kotta a legtöbb esetben nincs, vagy zömében olvashatatlanul leírva, természetesen ő nem a leírt hangnemben énekli. Azt találjam ki én. Szöveg, mint a dallam kivehetetlen és rossz. Gyakori a tájszólással való nótaéneklés ( szegény Lőrince Lajos – küzdelem a szép magyar beszédért.) Tudom, hogy a népdalban különböző hajlítgatásokkal , glissandókkal lehet palástolni a rettenetet, minél inkább éthetetlen tájszólással beszél az előadó, annál jobb. A nóta az más műfaj: tiszta dallamvitel helyes és szép magyar kiejtéssel. Az már csak hab a tortán: mindig a zenésznek kell elvinni a balhét, pedig egy viszonylag elfogadható zeneésznek is nagyságrenddel többet kell tudnia, mint az énekeseknek. Hogyan engedhető ez meg. Természetesen??? Nyitva áll az út a TV felé. Ezek után csodálkozunk, hogy a legismertebb nótaénekeseink sem kellendőek külföldön.
Egyszóval: nincs kifogásom a nótaklubok müködését illetően. Több klub látogassa meg egymást, adják elő a megtanultakat, de maradjanak távol a nagy nyilvánosságtól. Azt bízzák az odavaló művészekre!!!
Ki volt az az okos „ dort Oben” aki megszüntette az eőadói művész vizsgát? Nincs lelkiismeret-furdalása? Én biztosan nem tudnék emberek szemébe nézni. Nincs ellenőrző-, nincs felügyeleti szerv. Módos vállalkozó család a gyereknek szintetizátort vesz, no nem ám olcsót, hanem a legdrágábbat. Hogy a gyerek tanuljon is valamit, minek? Megveszi a Chris – és a Gregán studióban elkészített alapokat, szülei megtalálják a nexust különböző futtatókkal, s mit ad Isten: holnaptól a gyerek SZTÁR. Megnyílnak a rádiók, TV-k ajtajai, róluk cikkez a média, fut a szekér, nagy pénzek esnek le: ideig- óráig, majd eltünnek a nekik kijáró szemétdombon.
Énekes, hangszeres képzés:
Nagyon sok olyan ember tanít a szakmában, akiknek ehhez jogosultságuk nincs. Ugyan mit adnak át? Ha egy énekesnek magát nevező valaki hellyel – közel tisztán el tud énekelni valamit, már tanit. És nincs olyan szerv, aki őt ezért fenékbe rúgja miért?
Természetesen a leírtakért mindenkor, minden nyílvánosság előtt vállalom a felelősséget. Remélem, lesznek, akik észbe kapnak, és vagy megreformálják nemzeti kincsünk előadását, vagy ők is tünjenek el a süllyesztőbe.
Egyben remélem, hogy a következő versenyen, ismert, kipróbált, népszerű, a szakmát kivállóan tudó zsüri fog bíráskodni.

Tisztelettel:

Ráthy József

Válasz

Kedves Gáspár Anni!
Ha már megszólítottad a Versenyzőket, hogy végre szóljanak ők is hozzá - nyissunk vitát - nem hagyhatom írás nélkül az előttem olvasottakat!
Az eltelt évek során mi is - párommal együtt - részt vettünk több Országos Nótaversenyen. Én döntőbe jutottam, de helyezést sosem értem el. Mindig elfogadtam a zsűri kritikával alátámasztott döntését! Igen, mindig voltak nálam jobbak! Férjem már nyert Országos Nótaverseny I. helyezését is 2004-ben - akkor is voltak határon túlról többen versenyzők és fiatalok - , most pedig a különdíjasok közé válogatták. Most is elfogadta a zsűri döntését, s azt mondta, de jó lenne fiatalabbnak lenni, talán az ici-.pici előnyt jelentett volna számára. Gyönyörködtünk a sok fiatal versenyzőben, Kádár Zsuzsának pedig azóta többször gratuláltunk a fáradozásáért.
Aki ott volt, körülnézhetett a helyszínen, amelynél méltóbbat el sem lehetett volna képzelni. Nem egy Iskola tanterme - kiváló tangóharmonika művész volt a zenei kíséret Szegeden - ahol a zsűri azon "aggódott", hogy az utolsó versenyző miért késik annyit, s rátukmálták a sorszámot, s mint megmentőt, úgy várták az énekét! Ő lett az első díjazott!
Igen, onnan nagyon rossz szájízzel tértünk haza, s röpítettük az éteren keresztül, hogy ilyet nem szabad! Méltóképpen meg kell adni a módját a magyar nóta zenei kíséretének.is! Miért baj az, hogy fiatal - netán opera- operetténekesek is szerepeltek Szegeden és Kisvárdán! Reméljük, jó nótaénekes is válik belőlük!!!!!!!!!!!!
Most láttam, hallotam először és énekelhettem a kiváló Farkas Jenő és zenekarával,
akik mindent megtettek, hogy az amatőrök is jól érezzük magunkat, s próbálták a lámpalázat is korrigálni.
Mi csak gratulálni tudunk Kisvárda városának, a zsűri tagjainak és a szervezőknek.
Nem utolsó sorban gratulálunk Neked kedves Anni az első helyezésedért - ott személyesen már megtettük, hiszen Te is biztattál minden versenyzőt - aki nem a határon túlról érkező voltál, de magyar nótát náluk hitelesebben adtál elő .
Több velünk együtt érkező nótástársunk kérése - nem kritika - hogy legközelebb külön kellene választani az amatőr énekesek és a már működési engedéllyel - s ezáltal nagyobb magabiztossággal, hangtudással - rendelkező versenyzőket!
Talán a zsűrinek akkor könnyebb dolga lenne, s az amatőrök közül is többen kerülhetnének döntőbe.
Az öltözködésről csak annyit, hogy a versenykiírásban nem szerepelt miben léphetünk színpadra! Szabadon választhattunk! Az igaz, hogy a zakót és a mellényt illik!!!!!!! begombolni, ha már színpadra lép az ember. Nem gondolom, hogy ezért valaki nem juthatott a döntőbe.

Válasz

Kedves Gáspár Anni!

Miután így, kerülő úton megtudtam, hogy a kisvárdai verseny győztese lettél, fogadd őszinte gratulációmat, ismerve téged, látatlanban is állítom, hogy megérdemelte . Attól tartok viszont, hogy a félreértés inkább engem ért. A szakmát, a nótát féltem, ha megszólalok, ezért tettem fel a kérdést, vajon mennyire szerencsés dolog ennek a műfajnak versenyeket rendezni, miközben nyilvánosan elimertem Kádár Zsuzsa szervezői érdemeit. A néhány győztes elkönyveheti magának a sikert, a többségnek pedig savanyú a szőlő, a kedvük megy el tőle. Ám hadd fejtsem ki részletesebben e dologban a nézeteimet! Magamól írtam, hogy versenyhelyzetben nem tudtam igazi önmagamat adni. Engem, ha a pódiumra lépek, nem a taps mértéke érdekel elsősorban, hanem az, hogy mennyire tudtam a hallgatóimnak hasznára lenni. Arra néhány percre el tudtam-e fejedtetni velük gondjaikat, bajaikat, fájdalmaikat. Az a nyolcvan éves asszony, aki máskor "itt fáj, ott fáj" panaszkodik, de a hallgatóságomban a ritmusra jár a lába, talán egy kicsit gyógyul is... (Ez igaz történet...) A taps, a siker ennek csupán folyománya, számomra tehát másodlagos. A leírt történetet egy versenyhelyzetben egyetlen pártatlan zsűri sem tudja értékelni...

Szeretettel

Tibor

Válasz

Kedves Szolnoki Mária!

Mivel nem kívánhatom el senkitől, hogy a nevemben nyilatkozzon, s úgy gondolom bőven érintve vagyok a versennyel kapcsolatban, ezért engedje már meg, hogy ott és akkor mondjam el a véleményemet, ahol és amikor akarom!

Mivel semmit nem tudok Önről, nem akarom megbántani, de hogyha nagyobb hírneve lenne a szakmában, mint az említett zsűritagoknak, akkor valószínű, hogy Kádár Zsuzsi Önt kéri fel a versenyen az értékelésre! Ennek hiányában jogában áll, hogy itt és most bárkiről vélemény írjon, ha már kimaradt a zsűriből!

Igen, valószínű, hogy szomorúbban mentem volna haza, ha nem én nyerek, de mivel versenyezni mentem, benne volt a pakliban, hogy nem leszek szimpatikus a zsűrinek, mint ahogy így ismeretlenül Önnek sem vagyok az! Lehet, hogy szerencsém volt!!!

Ha már így belevegyültünk a dolgokba, megtenné a kedvemért, hogy felsorolná egy pár versenyző nevét, akik Ön szerint méltóbbak lettek volna a nyereményre!? Hátha a következő alkalommal felfigyel rájuk a zsűri! EZ ITT A REKLÁM HELYE!!!

Várom végre a Kedves Versenyzők hozzászólásait is!!!

Tisztelettel Gáspár Anni

Válasz

Mindezen szavakat irta volna le akkor is ha nem Ön nyer? Na a győztesnek ilyen szinten nem igazán nyerő nyilatkozni. Mert lehet hogy kilóg a lóláb!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Előzmény

Válasz

Bocsánat Tibor!
Ne haragudj, elírtam a neved!
Ezer bocsánat!!!
Anni

Válasz

Kedves Vas-varga Tibor!

Mivel személyesen is ismerjük egymást, tisztellek, becsüllek és sokat adok a szakmai véleményedre, de itt valamit nagyon félre értettél!

Mint már a másik blogban említettem, akkor tudnának reális véleményt mondani a versenyről a kívülállók, ha Maguk is ott lettek volna a közönség soraiban, vagy pedig minden induló véleményét meghallgatták volna!

Én nem voltam sem Szegeden, sem Siófokon, tehát csak a kisvárdai versenyről lehet véleményem, az pedig teljesen pozitív!
Szavaidból ítélve Te negatív véleményt alkottál erről a versenyről, de konkrétumokat Te sem tudsz felhozni!

Tehát kérnék szépen Mindenkit, akinek "rossz" véleménye van erről a versenyről, hogy legyen szíves konkrét dolgokat megemlíteni a Hlaváts Laci ruháján kívül, hogy legyen miről vitatkoznunk, mert szeretném, ha ez a verseny megérdemelten maradna meg pozitívan az emberek emlékezetében!

Arról pedig ne feledkezzünk meg, hogy nagy énekeseinknek is vannak táborai, mindenki nem lehet az egész világ kedvence!
Aki jelentkezett erre a versenyre előre tudta, hogy ítélkezni fognak felette! Az már egyéni probléma, ha valaki nem képes ezeket feldolgozni!

Még valami: a Hlaváts Lacival ismerjük, szeretjük, tiszteljük egymást, tehát ez a verseny nem kettőnkről szól, kérném szépen a további véleményeket vitára bocsájtani!

Gáspár Anni

Válasz

Kedves Kádár Zsuzsa!

Talán emlékszik még, ennek a versenynek a meghirdetését követően váltottunk már pár levelet ugyanitt. Megírtam Önnek, hogy már két versenyen is részt vettem, s az ott tapasztaltak riasztottak el az újabbaktól. A Nefelejcs Nótashow zsűrijének egyik tagja - nagyon nagy név a nótaszakmában, nem említem - a felvétel lekeverése utáni gratulációjához fűzve súgta meg, miért éppen az adott versenyzőt juttaták be a középdöntőbe, mert "támogatni kell a fiatalokat." A műsor producere később maga ismerte el személyesen, hogy a versenyt az ő elképzelése szerint irányították. Az Ön által most Kisvárdán szervezett verseny - amúgy fogadja feltétlen elismerésemet! - előtt nagyon biztató hírek érkeztek hozzám a szakmai körökből; itt nem lesznek előre eldöntött helyezések, a zsűri pártatlan lesz, magam erre az általam személyesen is ismert Bokor János személyét garanciának láttam. Már a szegedi versenyről is távol maradtam, annak a visszhangja is megdöbbentett. Ugyanez a döbbenet uralkodott el most is rajtam, hogy látom ennek a versenynek a visszhangját. Borzasztóan sajnálom, hogy valami nem úgy van a szakmában, ahogy lennie kellene. Van még egy verseny, nevezetesen a siófoki, amely talán már hagyomány, és érdekes, hogy arról még nem érkeztek negatív vélemények. Siófokon eszerint valamit nagyon jól csinálnak. Mégis az a kérdés merül fel bennem, hogy nótaéneklésből egyáltalán szabad-e versenyeket rendezni. Szabad-e sportként felfogni, s azon izgulni versenyzőknek és drukkereknek egyaránt, hogy vajon a kedvencük lesz-e a befutó. A verseny izgalmától egyetlen előadóművész sem képes függetleníteni magát, ez az izgalom blokkolja, igazi tudását képtelen adni. Tudom ezt magamról, aki úgy mentem a Nefelejcsbe, hogy akkor sem fogok verersenyezni, csupán énekelni, ha már a Hálózat tv erre módot adott. A felvételt visszanézve valóban rájöttem, hogy annál, amit ott nyújtottam, többet tudok. Kisvárdán nem voltam, ezért nem kívánom minősíteni a zsűri munkáját, de ha ennyi elégedetlenséget szült, akkor valami talán még sincsen rendjén.

Vas-Varga Tibor

Válasz

Nos, én részt vettem a nótaversenyen. Köszönet Zsuzsának és mindenkinek aki a szervezésben részt vett. Nagyon erős mezőny volt, a zsűrinek egyáltalán nem volt könnyű dolga. Azoknak van könnyű dolga, akik most itt kritizálnak.

Bakonyi László

Válasz

Kedves Laci!

71 versenyző volt pontosan. Megértem a sérelmedet, de megkérlek, csak a saját nevedben nyilatkozz és ne a 70 versenyző nevében.

Üdvözlettel:
Kádár Zsuzsa

Válasz

Kedves Mindenki! Nagyon kérem Önöket egy Döntőbe be nem jutott versenyző sérelmei alapján ne kritizáljanak. Kedves Szikora Úr! A Szegedi versenyt pedig még csak egy lapon se említse, ahol az elődöntő iskolatermekbem és tangoharmonika, zongora kíséretében zajlott le. Danko nevét meggyalázva!
Üdvözlettel: Kádár Zsuzsa

Előzmény

Válasz

Elképesztő!! Csak nem előre döntött a zsűri a verseny győztesének személyéről???????

Brrrrrrrrrrrrr

Válasz

Kedves Szolnoki Mária!
Személyesen nem vettem ugyan részt ezen a versenyen, de az olvasottak alapján lehet
bizonyos következtetést levonni!
Pontosan ugyan ez történt 2009-ben a Szegeden megrendezett Nemzetközi Dankó Pista nótaversenyen!!!!!!!!!!!!
Határon túliakat hozott ki a zsűri győztesnek, akik a magyar nótát operett műfajban énekelték!!!!!!!!!!!!!
Magam részéről nagyon szomorúnak tartom, hogy ilyen dolgok megtörténnek és nem azok kapják a méltó elismerést, akik valóban megérdemlik és való igaz, hogy ez is befolyásolja, hogy itt tart ma a magyar nóta helyzete, ahol tart!!!!!!
Azt én is hallottam, hogy a Kádár Zsuzsa mindent megtett, amit tehetett és ezért elismerés illeti őt!

Válasz

Kedves Bacsa Istvánné! Ön részt vett a versenyen?

Előzmény

Válasz

Kedves Kádár Zsuzsa!

Elsősorban az ÖN érdeme,hogy létre jöhetett ez a nóta verseny. Csak azt szeretném evvel kapcsolatban megkérdezni,hogy KI hívta a zsűri tagokat,és milyen meggondolásból.
Erről ennyit.............
Nincs semmilyen tudósítás a Nótaverseny eredményéről,ami szerintem fontosabb lenne,hogy a
Nóta szerető emberek minél hamarabb tájékoztatva legyenek.

Válasz

a zyűri saját magát járatta le ,jobban meg kellene őket is válogatni ,hogy kikből álljon mert tehetségről kellene nekik dönteni,ami lehet a további életüket határozza meg

Válasz

Kádár Zsuzsának köszönet, Ő nem tehet arról ami történt! Azt hiszem sokan figyelmeztették, hogy nem lesz minden ugy ahogy Ő szeretné! A zsűri öngamát járatta le! De mi a meglepő benne? Minden versenyen ez van! Nem csak a nóta versenyen, minden hol! Először is tisztázni kellene ki számít amatörnek?Öltözködés miatt rugnak ki valakit? Miért fehérneműben állt a szinpadon és nem volt manöken alkat, hogy a zsűrinek nem tettszett? a hagyományos öltözködés pedig dicséret nem pedig kitiltás!!! Sajnos a zsűri mindenhol mindenkiben megtalálja a szálkát is magában pedig a gerendát sem!
Én ugy gondolom, hogy nincs és nem is lesz talán soha pártatlan zsűri, de hogy minden nóta verseny felháborodást kelt azon talán elkellene gondolkodni!!!!!! Talán a zsűribe olyan embereket kellene meghívni akik nem tartoznak egy "bizonyos csapathoz", nem tartoznak hálával senkinek, hogy a családtagok mindenképpen jó eredményt érjenek el, hátha jobb lesz.. Kitartás, egyszer csak megváltozik itt is minden mint a politikában!

Válasz